Azt hiszed, nálunk a legrosszabb a nyugdíjasoknak? - Nézd meg ezt

Igazi kihívást jelent az Európai Uniónak a népesség-elöregedési folyamat kezelése, Magyarországra pedig ez hatványozottan is igaz: minden vizsgált területen átlag alatt teljesítünk, de még így sem mi vagyunk a legrosszabb teljesítményt felmutató tagállam. Gondoltad volna, hogy a lengyelek mögöttünk végeznek, de a régióban még így is mi vagyunk a leggyengébb láncszem?

A tanulmányról és a vizsgált értékekről

Az ENSZ az Európai Bizottsággal karöltve készítette el az "Active Ageing Index 2014" (AAI) kiadványát. A tanulmány több indikátoron keresztül mutatja be, hogy miként segítik az EU-s tagállamok az idősebb korosztály társadalmi integrációját és foglalkoztatását. Az összesen 22 indikátorra épülő index négy fő területre összpontosít: időskori foglalkoztatottság, idősek társadalmi szerepvállalása, egyedülállóság (egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzájutás, jövedelmi biztonság, stb.), valamint arra, hogy az adott ország hogyan, milyen eszközökkel tudja kezelni a népesség elöregedési folyamatokat.

Mit mutat a nagy kép?

Az AAI 57,5 pontos elméleti célszámához képest az EU-s átlag 40 pont lett, van még tehát hova fejlődni. A tanulmányból az is kiderül, hogy azok az országok, amelyek magas összpontszámot értek el, a részterületeken is a jobbak között voltak. A 2010-es felméréshez képest 2 ponttal emelkedett az átlagpontszám a 28 tagállamnál, a legmagasabb növekedést pedig a társadalmi szerepvállalásban könyvelték el az országok (átlagosan 3 ponttal), de a másik három területnél is volt kisebb-nagyobb növekedés. A teljes indexben 3 pontnál nagyobb növekedéssel kilenc ország is büszkélkedhetett tavaly. Érdekesség, hogy a többi országgal ellentétben Görögország és Lettország AAI indexe 2010-hez képest alacsonyabb pontszámot mutatott tavaly.

Az EU-tagországok összesített AAI értékei alapján az elő helyen Svédország végzett 44,9 ponttal, őt követi Dánia és Hollandia a dobogón. Mindhárom ország eléri vagy meghaladva a 40 pontot, de ez még így is távol van a tanulmány által meghatározott 57,5 pontos elméleti maximumtól. Jó hír nekünk, magyaroknak, hogy nem mi vagyunk az utolsók a listán, de sajnos nem sokkal teljesítünk jobban a legrosszabb pontszámot felmutató Görögországnál, a svédek közel 45 pontjától pedig egyelőre fényévnyi távolságra vagyunk. A régiót nézve Szlovákia, Románia és Szlovénia is jobb pontszámokat kapott nálunk.

A Közép-európai régióból a pontszámokat tekintve kiemelkedik Észtország és Csehország, akik az előkelő 10. és 11. helyet szerezték meg maguknak a listán, bár pontszámuk alapján ezek az országok is elmaradnak az élvonalbeli társaiktól.

Van még hova fejlődnünk

Általánosságban a gazdagabb északi és nyugat-európai tagállamok nagyobb sikerrel foglalkoztatták a nyugdíjkorú lakosságot és a jövedelmek is kiszámíthatóbbak a többi országhoz képest. Azonban a briteknek és a dánoknak is van még hova fejlődniük, tekintve, hogy az idősebb korosztály társadalmi szerepvállalásában ezek az országok csak a 7. és 10. helyet foglalják el a listán, míg például Írország és Olaszország sokkal előkelőbb helyen végzett.

A legjobb pontszámokat elérő öt országban közös, hogy mindegyik esetben magas az idősebbek foglalkoztatási aránya, ebből adódóan erre a területre mind az öt ország az EU-átlagot meghaladó pontszámot kapott. Hasonlóan jó teljesítményt mutat az idősebb társadalom foglalkoztatási arányában a lista végén szereplő Portugália, Lettország, Litvánia és Románia, bár ez egyben a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos problémákat is felvet (feltehetőleg az alacsonyabb nyugdíj miatt aktívabb az idősebb korosztály a munkaerőpiacon).

Magyarország mind a négy területen az EU-átlag alatt teljesített, bár az időskorúak társadalmi szerepvállalásában és a független életkörülmények megteremtésében állunk a legközelebb az átlagértékhez.

http://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/azt_hiszed_nalunk_a_legrosszabb_a_nyugdijasoknak_nezd_meg_ezt.1.214512.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox