Közelről vizsgálták, mégsem kapták el az ügyeskedő Quaestort

A nagy lebuktató szerepében tetszelgő Magyar Nemzeti Bank az elmúlt pár hónapban többször is kapcsolatba került a Quaestor-csoporttal, engedélyt adtak a 70 milliárdos kötvényprogramjukra, egy bank megvásárlására, ellenőrizték is a brókercégüket, mégsem gáncsolták el a most bebukott vállalkozást. A Fidesz új kommunikációs hadjáratba kezdett, megnéztük, mi igaz abból, amit Rogán Antal állít.

A Fidesz és a kormányzat keményen dolgozó emberei komoly erőfeszítést tettek, hogy továbbra is szocialista brókerbotránynak állítsák be az elmúlt két hét történéseit, a leleplezett ügyeskedéseket. Már annak a Quaestornak a bukását is ide sorolják, amelynek tulajdonosát-vezérét közös üzletek és régi barátok kötik a Fideszhez, fideszes politikusokhoz, illetve az Orbán-kormány alatt pozícióba került emberekhez.

Azonban ahogy merülünk bele a részletekbe, úgy derül ki, hogy a felelősséget aligha söpörhetik le magukról.

Félrenéztek?

A jegybank, amely most büszkén hirdeti, hogy a Quaestornál milyen óriási összegű, 150 milliárd forintos fiktív kötvénykibocsátásra lelt, és a brókerházánál is szabálytalanságokat derített fel, 2014. novemberben maga hagyta jóvá a Quaestor Financial Hrurira Kft. 70 milliárd forint keretösszegű kötvényprogramját. Pedig akkor már régóta körbejárt a piacon az a szóbeszéd, hogy a Quaestor kötvénykibocsátásaival valami nem stimmelhet. Olyan projekteket finanszíroznak belőle, amelyek megtérülése kérdéses, és viszonylag magas hozammal édesgették magukhoz a kisbefektetők pénzét, miközben az újabb és újabb kibocsátások nem sokkal előzték meg az éppen esedékes törlesztéseket. Erre utalhatott az alapkezelői piac egyik nagy szereplőjének, a Concorde Alapkezelőnek a vezére is.

Ezek a piacon teljesen elterjedt pletykák aligha állhattak meg a Magyar Nemzeti Bank kapui előtt (vagy ha elakadtak, az szintén a hatóságra nézve kínos), mégis, négy hónappal a csőd előtt a jegybank megadta az engedélyt az egyébként 2008 óta zajló kötvénykibocsátások folytatására. És nem is akárkinek, annak a Windisch Lászlónak az aláírása áll a november 20-i keltezésű dokumentumon, aki a felügyeletért felelős alelnöke az MNB-nek, és aki az elmúlt két hétben számolt be a nagy lebukásokról a pénzügyi szférában.

Idén február elején, vagyis két hónapja helyszíni vizsgálatot folytatott a jegybank a Quaestor brókercégénél (ezt a csoport kommunikációs vezetője ismerte el a hvg.hu-hoz eljuttatott levelében), ott pedig „problémát nem találtak”, fogalmaz a kommunikációs vezető.

De legalább ilyen érdekes, hogy 2014. december 2-án a jegybank engedélyt adott arra, hogy a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. megvegye a Credigen Bank Zrt.-t. A határozatot újfent Windisch László írta alá. A Quaestor ezzel banki lincencekhez jutott (ez hiányzott addig az amúgy kiterjedt üzleti portfólióval rendelkező csoport étlapjáról). Egy ilyen engedély kiadását pedig egy vizsgálat előzi meg. (A Credigen banknál nem volt már hitel, mert a francia hátterű bank pár évvel korábban a jó hiteleket a Budapest Banknak adta el, a rossz hiteleit pedig az EOS faktorcégnek.)

A már Quaestor-csoport érdekeltségébe tartozó Credigen Bankot idén január közepén feddésben részesítette az MNB, mert a panaszkezelési gyakorlatával és a fekete adóslistával kapcsolatban hiányosságokat találtak nála.

Csúsztatások a Fidesz kommunikációjában

Rogán Antal, a brókerbotrány kormánypárti szószólója és mögötte a párt kommunikációs stábja a Buda-Cash-botrány kipattanása után azzal indított, hogy ez a második szocialista brókerbotrány, de ez annyira nem jött be, hogy ennyi erővel akár fideszes is lehet a Buda-Cash-botrány.

Erre a hétre a Fidesz-stáb már tovább finomította a dolgot, és Rogán Antal hétfőn már azzal rukkolt elő, hogy azért van most ekkora cirkusz a brókercégek körül, mert a szocialisták 2002 és 2010 között túlságosan fellazították a brókerházak felügyeleti ellenőrzését, így az „évtizedes pénzügyi korrupció” az MSZP sara, végeredményben a szocialisták tették lehetővé, hogy a brókerek ellopják a „keményen dolgozó kisemberek” pénzét.

Ha összerakjuk a történetet, megérthetjük, hogy erre az érvre azért lehetett hirtelen szüksége a Fidesznek, mert a Buda-Cashnél emlegetett 15 éves csalásból hamar kijött a matek: abból csak 6 évért lehetnek felelősek a szocialisták, a maradék 9 év a Fidesz által irányított pénzügyi felügyeleteké (a Szász Károly vezette Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéé és Matolcsy György jegybankjáé).

De az új kommunikációs érvvel is csak az a baj, hogy tele van csúsztatással.

Nézzük először az érveket:

1. Az MSZP-kormány alatt, 2004/2005-ben született törvénymódosítás az addigi kétévenkénti kötelező helyszíni ellenőrzést gyakorlatilag kivette a törvényből, dacára az első, K&H-brókerbotránynak.
2. 2009-ben visszakerült a jogszabályba a helyszíni ellenőrzési kötelezettség, melyet ötévenkénti gyakoriságúra határoztak meg.
3. Rogán Antal szerint 2004 és 2009 között nem volt kötelező ellenőrizni a brókercégeket, és talán ez vezetett a kialakult helyzethez.

És lássuk a tényeket:

1. Rogán Antal azt állította, hogy 2004-2005-ig valamelyik törvényben szerepelt, hogy a brókerházakat kétévenként kell ellenőrizni, de a szocialisták eltörölték a szabályt. Tűvé tettük a törvénytárakat, hogy a jogszabályra bukkanjunk, bújtuk a parlament honlapját a brókerházak felügyeletét fellazító módosító után kutatva, de hiába. Olyan szabály! 2009-ig egyáltalán nem szerepelt a magyar törvényekben, hogy a brókerházakat milyen időközönként kell vizsgálni. Abban a törvényben sem volt, amit Járai Zsigmond, az első Orbán-kormány pénzügyminisztere nyújtott be 1999-ben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről.
   A szabály, amire Rogán Antal gondolt egy másik történet: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény írta elő azt, hogy a Felügyeletnek minden hitelintézetnél legalább kétévenként átfogó helyszíni ellenőrzést kell tartania. Ám a brókerház nem hitelintézet, és ezt, a bankokra vonatkozó előírást vette ki a szocialista többségű parlament 2005-ben a Hpt.-ből.
   Ráadásul ez, a bankok ellenőrzésére vonatkozó előírás is az első Orbán-kormány előtt, a Horn-kormány idején lépett életbe, 1997-ben. A konklúzió ezen a szálon az, hogy a Fidesz a bankok és a brókerházak ellenőrzése terén legfeljebb nem csinált semmit a szabályokkal.
2. Az megint egy izgalmas történet, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló szabályba hogyan került be az a szocialista javaslat, hogy legalább ötévente ellenőrizni kell a brókercégeket is. Ez az a szabály, amit a Fidesz most szintén számon kér a szocialistákon, mondván, a brókerbotránynak az az egyik oka, hogy csak ötévente kell ellenőrizni a brókercégeket. Ezt a szabályt, amit egy szocialista képviselő, Szabó Lajos nyújtott be a parlamentnek 2009 februárjában kapcsolódó módosító indítványként, a Fidesz egyhangúlag szavazta meg. Például Rogán Antal és Orbán Viktor és a többi fideszes fejes. Kövér László és Kósa Lajos nem volt ott a szavazáson.
3. A harmadik érvben Rogán Antal azt feszegeti, hogy a brókerbotrányokhoz a 2004-2009 közötti felügyeleti ellenőrzések hiánya vezetett, 2009 utánról nem szól a történet. Pedig az is érdekes, ugyanis a 2010-től felállt második Orbán-kormány ezen a téren a jogszabályokban ugyanúgy nem kezdett semmit azzal, amit örökölt, mint 1998-2002-ben: a szocialisták ötévenkénti szabályát egyszerűen átemelték a 2010. év végén elfogadott új PSZÁF- törvénybe, majd 2013-ban a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvénybe, amikor az MNB átvette a PSZÁF pénzügyi felügyeleti funkcióit.

   

Kérlelik az MNB-t, mondjanak már valamit

A hvg.hu-hoz olyan információk jutottak el, hogy a bróker-, illetve alapkezelői piacon többen szinte kérlelik a jegybankot, hogy mondja el, mely szereplőknél nincs semmi baj, mert sokan egy kalap alá veszik most az egész pénzügyi szektort, és elhatalmasodik a pánik. Az MNB eddig azonban nem állt elő ilyen nyugtató hatású kijelentéssel – aminek egyszerűen lehet oka a kapacitáshiány, mivel tudomásunk szerint a piaci szereplőkkel folyik egyeztetés a szabályozás tervezett szigorítása miatt.

Megkérdeztük 2014 tíz legnagyobb, származtatott piaci, illetve azonnali részvénypiaci befektetési szolgáltatóját arról, hogy az elmúlt 3 hétben vizsgálódott-e náluk a jegybank pénzügyi felügyelete, és ha igen, mit vizsgáltak, a vizsgálat lezárult-e és milyen eredménye jutottak.

Azoknál a vállalatoknál, ahol a felügyelet vizsgálódott vagy jelenleg is vizsgálódik, arról számoltak be, hogy eddig semmiféle megjegyzést nem fűztek a cégek működéséhez.

A Solar Capital arról számolt be, hogy a társaságnál 2014. december közepe óta tart az 5 éves átfogó MNB-ellenőrzés, amelynek helyszíni szakasza 2015. január 26-án lezárult. A vizsgálat jellegéből adódóan minden, a társaság működésével kapcsolatos területet átfogott, a szabályzatoktól az ügyfél dokumentáción keresztül az értékpapír és pénzszámla fedezettségig – közölte a brókercég. A beküldött dokumentáció és a helyszíni ellenőrzés együttesen alkalmasak voltak arra, hogy azokból bármely, az ügyfeleket esetlegesen veszélyeztető hiányosság kiderüljön. Ilyen jelzést nem tett a felügyelet (a cégnél azóta is minden vezető és alkalmazott éli a mindennapi rutin szerinti életét).

Az MNB-vizsgálat helyszíni szakasza éppen a svájcifrank-árfolyamgát elengedésével esett egybe, ezért a helyszínen ellenőrizték – függetlenül az ezzel kapcsolatos rendkívüli adatszolgáltatástól, melyet természetesen teljesített a társaság – a svájcifrank-pozíciók elszámolását, az ügyfélszámlákon történő megjelenését. A Solarnál a vizsgálat nem zárult le, ezért annak végleges eredményéről nem rendelkeznek információval. Az ellenőrzés során a felügyelet nem utalt arra, hogy szabálytalanságot talált volna. Az elmúlt hetek eseményei miatt felmerülő kérdésre, vagyis hogy az ügyfelek vagyona rendelkezésre áll-e, "tiszta szívvel tudjuk nyilatkozni: az ügyfelek pénze és értékpapírjai hiánytalanul rendelkezésre állnak".

Az utolsó felügyeleti ellenőrzés 2015 januárjában zárult, amely az ügyfélkövetelésekkel, ügyfélfedezettséggel kapcsolatban társaságunknál nem tárt fel eltérést – tájékoztatta lapunkat a Random Capital Zrt. Az azóta eltelt időszakban az MNB nem helyszíni, a normál felügyeleti ellenőrzési metódussal felügyeli a társaságot, amely az utóbbi időben kialakult bizalmi válság kezelésében közlése szerint teljes mértékben együttműködik az MNB-vel.

Ők voltak még benne

Nem kérdeztük meg sem a Buda-Casht, sem a Questort, hiszen esetük ebből a szempontból egyértelmű.

A megkérdezett társaságok közül nem válaszolt az árupiaci szereplő HungaroGrain. A KBC Securities a belga tulajdonosának egyik fióktelepeként működik Magyarországon, és így (a cégforma következtében) nem a magyar, hanem a belga felügyelet ellenőrzési hatálya alá tartozik. A belga felügyelet kérheti, és kérni is szokta a magyar társszerv közreműködését, de ezúttal nem folyik vizsgálat. Hasonló okok miatt nem kérdeztük meg a prágai Wood & Company Financial Servises a. s.-t és a krakkói IPOPEMA Securities Spolka Akcyját.

Az elmúlt 3 hétben az Equilor Befektetési Zrt.-hez tartozó brókerháznál is vizsgálódott a jegybank pénzügyi felügyelete. Célvizsgálat keretében keddig jellemzően az alábbi területekre: nyilvántartási rendszerekre, nyilvántartási rendszerek kapcsolataira terjedtek ki az adatkérések. A vizsgálat még nem zárult le.

A jegybank pénzügyi felügyelete az elmúlt hetekben folytatta le a Concorde-nál az ötévente esedékes átfogó vizsgálatának adatbekérési, illetve helyszíni ellenőrzési részét. A társaság erre vonatkozó kérdésünkre azt közölte, hogy a felügyelet "működésünkkel kapcsolatban negatív megállapításokat nem fogalmazott meg". A Concorde egyébként már korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy ügyfeleik pénze és értékpapírjai maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Az MKB Banknak nincs külön brókercége, a bankon belül nyújtanak befektetési szolgáltatásokat, amelyekre vonatkozóan felügyeleti vizsgálat nincs folyamatban – tájékoztatott a pénzintézet. Az UniCredit Banknál ugyancsak nem volt felügyeleti helyszíni vizsgálat az elmúlt három héten. A Raiffeisen Bank kérdésünket elintézte azzal a válasszal, hogy "nincs brókerházunk".

A tíz legnagyobb közé egyelőre nem tartozó SPB Befektetési Zrt. levélben tájékoztatott arról, hogy tevékenységét a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alatt végzi, működésüket rendszeresen ellenőrzi az MNB. A rendszeres felügyeleti ellenőrzéseken felül a bizalom további erősítése érdekében az SPB Befektetési Zrt. vezetősége döntött negyedévente lefolytatott vagyonegyezőségi vizsgálatról – együttműködésben könyvvizsgálójával, az RSM DTM Audit Kft.-vel. Erre vonatkozó közleményüket weboldalukon február 27-én tették közzé. Ügyfeleik pénze és értékpapírjai kimagasló biztonságot garantáló intézményeknél vannak letétkezelve (KELER, HSBC, Raiffeisen Bank). Az SPB Befektetési Zrt. működése közlésük szerint zavartalan, ügyfeleink pénze és értékpapírjai letétkezelőiknél maradéktalanul rendelkezésre állnak.

Két társaságnál nem volt vizsgálat az elmúlt hetekben.

http://hvg.hu/gazdasag/20150311_Kozelrol_vizsgaltak_megsem_kaptak_el_az_u

Hatalmas fiktív ügyleteket gyanít a jegybank a Quaestornál

A Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszerek meghamisításával, a Hungária Értékpapírnál kockás füzetes módszerrel ment a csalás a jegybank gyanúja szerint. A Buda-Cashnél és a Hungáriánál hozzányúltak az ügyfelek értékpapírjaihoz és pénzéhez, a Quaestornál az eladott kötvényekből lett a baj. A jegybank szerint a Quaestornál engedély nélkül 150 milliárd forintos kötvényt bocsáthatott ki az engedéllyel szerzett 60 milliárdon felül.

A Quaestor nem tárta fel az igazság minden részletét – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, amelyen a mind nagyobbra fúvódó brókerbotrányt tárgyalták. A jegybanki alelnök jelezte, hogy hétfőn este képbe került a Quaestor, a csoport egyik tagja, a Quaestor Financial Hrurira Kft. tegnap öncsődöt jelentett. Közvetlen előzmény, hogy tegnap indult meg az MNB előrehozott célvizsgálata a Quaestornál is, erről Windisch azt mondta, összefüggést lát a célvizsgálat és az öncsőd bejelentése között. Az MNB ma felügyeleti biztost rendel ki a Quaestor-csoport brókercégéhez, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt.-hez.

Az öncsőd bejelentésével a Quaestor közleményt adott ki, amiről Windisch azt mondta, az nem tárja fel az igazság minden részletét. A cég arra hivatkozott, a Buda-Cash botrány olyan pánikot okozott az értékpapírpiacon, amely lehetetlenné tette a piac normális működését. A probléma az MNB szerint a cég kötvényprogramjával volt. (Ezt a csődvédelmet kérő Hrurira bonyolította.) A cégnek idén 5-6 milliárd forintos állományt kellett volna megújítani, ami még önmagában nem indokolná a csőd bejelentését. A gyanú szerint azonban az engedélyezett kötvényprogramban a cég több kötvényt értékesített, mint lehetett volna. Az állomány akár a 210 milliárd forintot is elérheti. Ez úgy jön össze, hogy 60 milliárdot bocsátott ki engedéllyel, és azon felül, lényegében fiktív módon, 150 milliárdot.

A másik két pénzügyi szolgáltatónál mi történt?

Szervezett bűncselekmény-sorozattal állunk szemben a Buda-Cashnél – mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén, ahol nagy vonalakban ismertette, milyen csalásokra bukkant az MNB a Buda-Cash Brókerháznál, a Hungária Értékpapírnál, és mit gyanít a Quaestornál, ami hétfőn este jelentett csődöt.

A gyanú szerint mindegyik brókercégnél adatokat hamisítottak: a Buda-Cashnél és a Quaestornál az informatikai rendszereket hamisították meg, a Hungária Értékpapírnál kockás füzetes módszerrel ment a csalás az MNB szerint.

A Buda-Cash-ügyben a helyzetet súlyosbítja a tulajdonosainak érdekeltségébe tartozó DRB Bankcsoport, ahol mintegy 120 ezer betétes pénze ragadt benn egy időre. Az Országos Betétbiztosítási Alap ma elindította az utalásokat, összesen 82 870 betétest kártalanít – mondta az MNB alelnöke. Az érintett betétesek zöme ma vagy holnap hozzá fog jutni a pénzéhez.

Windisch László elmondása szerint a Buda-Cash-ügy a DRB Bankcsoportnál pattant ki: a bankoknál egy vizsgálat során szokatlan értékpapírügyleteket tapasztalt az MNB. Ennek nyomán helyszíni vizsgálat indult a BC székhelyén. A gyanús helyzetek miatt a jegybank elrendelte a Buda-Cash szerverállományának lementését. Ezt követően került sor a brókerház vezetőinek meghallgatására (ezzel kapcsolatban jelentek meg olyan hírek, hogy önfeljelentéssel indult az ügy). Ezután az MNB büntetőfeljelentést tett, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez.

A brókercég által kezelt vagyon 102 milliárd forint, az ügyfeleinek száma pedig 15 600 fő volt. Windisch László azt mondta, hogy az MNB gyanúja szerint a brókercég hosszú idő óta meghamisítja a felügyeletnek és az ügyfeleknek küldött adatokat. Ez úgy történt, hogy több fiktív ügyfélszámlát nyitottak, és most 90-100 milliárd forinttal nem tudnak elszámolni. A csalás fontos eleme volt, hogy a fiktív számlákon az ügyfelek értékpapírjaival értékpapírügyleteket folytattak, anélkül, hogy erre megbízást adtak volna az ügyfelek. A csalás másik eleme az volt, hogy a brókerház felvett egy megbízást az ügyféltől, hogy vesz valamilyen értékpapírt, adott egy kimutatást, hogy megvette, valójában nem történt meg a vétel.

Az MNB alelnöke azt is elmondta, hogy utoljára 2010 májusában volt átfogó vizsgálat a brókerháznál (ez volt az a vizsgálat, ami 2010 szeptemberében fejeződött be, és az Orbán-kormány új felügyeleti vezetője, Szász Károly írta alá a vizsgálatot lezáró határozatot). Windisch László szerint akkor már legalább 45-50 milliárd forint olyan állomány lehetett, amivel a brókerház nem tudott volna elszámolni.

Mi történhetett a buda-cashes bankoknál?

Az MNB gyanúja szerint a bankoknál is hasonló csalás volt, mint a Buda-Cashnél, de nem a bankoknál történt a visszaélés, hanem a brókerház a sajátjaként bánt a bankok értékpapírjaival és 62 milliárd forintnyi állománnyal nem tud elszámolni feléjük. Most a bankokban így nem sok pénz van, ezért kellett megindítani a felszámolást és a kártalanítást.

A sajtó által az elmúlt hetekben felvetett kérdésre, hogy miért kaptak bankká alakulási engedélyt a DRB-bankok 2013 végén, ha ekkora volt a probléma, Windisch azt mondta, több évtizede működő takarékokról volt szó, ezek alakultak át bankká 2013 végén, és a bankká alakulási engedélyt féléves alapos vizsgálat alapján kapták meg.

Hogy került képbe a Hungária Értékpapír?

A Buda-Cash után múlt pénteken az MNB részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. működési engedélyét is. Vasárnap óta a cég két tulajdonosa-vezetője és két munkatársa már előzetes letartóztatásban van.

Windisch László azt mondta, az MNB most átvizsgálja a befektetési vállalkozásokat, ezért mentek ki a Hungáriához is. Ott hamar rájöttek, hogy szintén az ügyfelek megbízása nélkül nyúltak a pénzükhöz a cég vezetői és munkatársai. Ennél a cégnél körülbelül egymilliárd forint lehet a feltárt kár. Emellett a társaságnak volt egy kötvénykibocsátása is, amiből további 5-6 milliárd forintos kár lehet.

http://hvg.hu/gazdasag/20150310_Igy_csalnak_a_brokercegek_a_jegybank_szer