Ha nem mi mondhatjuk meg kit tüntessenek ki külföldön, akkor az már a közszolgálatnak nem hír, ha mégis komoly kitüntetést kap valaki?
A következő anyagot csak akkor ajánlom meghallgatni, ha a vérnyomásod rendben van:
a kormányfő a közrádióban elmondja kitől mennyit vesz el(!) és erről is meg helyzetünkről mond véleményt Bruck András Friderikusz mikrofonja előtt. Ezután a Hír tv be akar mutatni egy megélhetési anarchistát? Az "anarchista" pedig a hétfői tüntetésről beszél az ATV mikrofonja előtt. Végezetül a a választási kampány átláthatóságának vizsgálatának eredményeiről beszélnek a civilek és végül arról, hogy: ne csak Orbán takarodjon.
És az előző örült lélek nyomorító kavalkád helyett milyen hírekkel találkoznék a hétköznapjainkban nagyon szívesen? Pl amit ezen a videón látsz: leesett a hó Torontóba és a pandamaci megőrült tőle :)))
Nem ment le a köztévében Kenedi János prágai kitüntetése
A magyar köztévé nem közvetítette azt a hétfő esti prágai gálaműsort, amelyen a Post Bellum civil szerveződés a letűnt kommunista rezsim aktív ellenállóinak életműdíjat adott át. A magyar díjazott Kenedi János történész volt. A cseh tévé kellő időben felvette a kapcsolatot budapesti partnereivel is, akiktől azt a választ kapta, hogy ez a műsor nem fér bele a magyar köztévé adásidejébe, még felvételről sem - írja a nol.hu.
Cseh szakmai körökben megrökönyödést váltott ki, hogy a magyar köztévé nem közvetítette azt a hétfő esti prágai gálaműsort, amelyen a Post Bellum civil szerveződés a letűnt kommunista rezsim aktív ellenállóinak életműdíjat adott át.
A csehszlovákiai bársonyos forradalom negyed százados évfordulója alkalmából rendezett ünnepséget élő adásban sugározta a cseh, a szlovák, a német és a lengyel köztévé. A nol.hu-nak Markéta Stinglová, a Cseh Tévé (CT) külföldi kapcsolatainak menedzsere elmondta: kellő időben felvette a kapcsolatot budapesti partnereivel is, akiktől azt a választ kapta, hogy ez a műsor nem fér bele a magyar köztévé adásidejébe, még felvételről sem.
Filip Hrubý, a díjat átadó Post Bellum civil szerveződés kommunikációs igazgatója azt mondta a lapnak: a Terror Házának támogatását kérték, de miután ott megtudták, hogy a magyarországi díjazott Kenedi János történész, elzárkóztak bárminemű együttműködéstől. Hrubý úgy foglamazott: célozgattak arra is, hogy ha nem Orbán Viktor lesz a kitüntetett, akkor "nehéz lesz partnert találni".
A Post Bellum civil szerveződést a BBC egykori cseh adásának munkatársai, neves publicisták és történészek alapították meg azzal a céllal, hogy a közép-európai antifasiszta és kommunistaellenes ellenállók tevékenységét, visszaemlékezéseit összegyűjtsék és kiadják.
A fiatal nemzedék történelmi tudatának formálása miatt életműdíjjal Kenedi Jánost, a német Manfred Matthiest – aki titkos földalatti átjárón csempészett ki NDK-beli polgárokat Nyugat-Berlinbe –, a lengyel Kornel Morawieckit – a Szolidaritást illegalitásból irányító személyiséget –, Anton Srholec szlovák szerzetest és a cseh Daniela Vargovát – aki a zaklatások ellenére példásan ápolta a titkosrendőrök verésének következtében mozgásképtelenné vált fiát – tüntették ki.
A prágai gálaműsort vasárnap az ATV sugározza.
http://hvg.hu/itthon/20141120_Nem_ment_le_a_kozteveben_Kenedi_Janos_pra
Az ismert tévés, Friderikusz Sándor ostoba, empátiahiányos, embertelen gondolkodásúnak tart fideszes híveket.
Barabás: Küzdenem kell az elnyomó rendszer ellen
Számon kérheti az újbudai képviselő-testület Barabás Richárdot, amiért részt vett több erőszakba torkolló ellenzéki demonstráción. Az Együtt politikusa szerint neki fiatal politikusként kötelessége az elnyomó rendszer ellen harcolnia.
„Mint fiatal politikusnak, küzdenem kell az elnyomó rendszer ellen. Még egyszer mondom, békés eszközökkel. Én azt mondtam, hogy toljátok meg! Nem tettem kárt a Fidesz-székházban, sem a Sándor-palotában, mindegyik szimbolikus küzdelem, szimbolikus harcok, nem fizikai, nem vérre menő, nem erőszakra menő harcok” — mondta a Hír TV-nek Barabás Richárd arra a kérdésre, hogy hogy nevezi magát békepártinak, miközben székházat ostromol, a Sándor-palota erkélyére mászik fel, arra buzdítja a tüntetőket a Kossuth téren, hogy menjenek be a Parlament épületébe. A tévé szerint Barabás irányította a Kossuth téren a tömeget.
A Hír TV felidézi: Barabás az Együtt-PM színeiben kompenzációs listáról bekerült az újbudai közgyűlésbe is, így fenti tevékenységéért ott akár számon is kérhetik.
„Mint fiatal politikusnak, küzdenem kell az elnyomó rendszer ellen. Még egyszer mondom, békés eszközökkel. Én azt mondtam, hogy toljátok meg! Nem tettem kárt a Fidesz-székházban, sem a Sándor-palotában, mindegyik szimbolikus küzdelem, szimbolikus harcok, nem fizikai, nem vérre menő, nem erőszakra menő harcok” — mondta a Hír TV-nek Barabás Richárd arra a kérdésre, hogy hogy nevezi magát békepártinak, miközben székházat ostromol, a Sándor-palota erkélyére mászik fel, arra buzdítja a tüntetőket a Kossuth téren, hogy menjenek be a Parlament épületébe. A tévé szerint Barabás irányította a Kossuth téren a tömeget.
http://mandiner.hu/cikk/20141120_barabas_kuzdenem_kell_az_elnyomo_rendszer_ellen
Sok tanulsága van a hétfői tüntetésnek, az, hogy kint volt 100 ezer ember, és nem először, az remek dolog, megtörni látszik az a tétel, hogy az emberek apatikusak – ezt Barabás Richárd mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.
A kampány átláthatóságát kutatták a civil szervezetek
Az önkormányzati választási kampány költségeiről, a választás körüli visszásságokról, az önkormányzati szféra átláthatóságáról készített közös kutatást az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország. A szervezetek csütörtökön hozták nyilvánosságra eredményeiket.
Közös kutatást végzett az Átlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a Transparency International Magyarország. A szervezetek az október 12-ei önkormányzati választás és az azt megelőző kampány átláthatóságát vizsgálták különböző szempontok alapján. Megállapításaik szerint a kormánypártok költhették messze a legtöbbet a kampányban, illetve az ő hirdetéseik jelentek meg a legnagyobb mennyiségben. A szervezetek egyúttal minimumprogramot hirdettek az önkormányzati átláthatóság érdekében. A civilek választási visszaéléseket is feltártak az október 12-ei voksoláson.
A szervezetek csütörtök délelőtt Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A Transparency International Magyarország nevében Ligeti Miklós bemutatta a kampányfinanszírozás jelenlegi szabályozását. Szerintük átláthatatlan a pártok gazdálkodása: beszámolóik formálisak, a nyilvánosságra hozatal szabályozatlan, a szankciók pedig gyengék. A kampánnyal kapcsolatos ÁSZ-ellenőrzés során csak formailag ellenőrzik a számlákat. A hirdetések szabályozása eltérő a különböző platformokon: az elektronikus politikai reklám ingyenes, a nyomtatott reklámok tarifája nyilvános, de a közterületi óriásplakátok tarifája titokban tartható.
A négy szervezet a kampány kutatása során napi szinten gyűjtötte az információkat, Budapestre, Győrre, Pécsre, Szegedre, Debrecenre és Miskolcra koncentrálva (mely városok több mint kétmilliós választónépességet tesznek ki összesen). A kutatásban a politikai, fizetett médiahirdetésekre, a pártok és támogatóik nyilvános rendezvényeire, a közvetlen kommunikációs eszközökre (plakátok, szórólapok, sms-ek, postai küldemények) és a pártok szervezési költségeire fókuszáltak. Sajtófigyelést végeztek, felhasználták a Kantar Media hirdetési adatait, eközben önkéntesek hálózata vett részt a kampányeseményekben, közvélemény-kutatást végzett az IPSOS, valamint forrásként szolgált az Outdoor Media Audit közterületi hirdetésekről szóló kutatása.
Mindent tarolt a Fidesz-kampány
Mindezek alapján pontos adatok, illetve becslések álltak rendelkezésre a monitorozó szervezetek számára. A számítások és becslések alapján a Fidesz önkormányzati választási kampánya több mint 2 milliárd forintba került, ám ebből csak mintegy 1100 millió forintot fizetett maga a párt. A fennmaradó mintegy 900 millió forint értékű kampánnyal ugyanis a szervezetek szerint a kormány és kormánypárti önkormányzatok támogatták a Fidesz választási győzelmét. A baloldali pártok (DK, Együtt, MLP, MSZP, PM) önkormányzati választási kampánya 418 millió forintot tehetett ki, a Jobbiké 280 milliót érhetettt, míg az LMP 50 millióból kampányolhatott az önkormányzati választásokra.
Ha a listaárat vesszük figyelembe, a monitorozók szerint a Fidesz mintegy 665 millió forint értékben hirdette a párt önkormányzati jelöltjeit óriásplakátokon, ugyanerre a baloldali tömörülés 110 millió forint értékben áldozott. A Jobbik óriásplakát-reklámjai 140 millió forintot értek, míg az LMP mindössze 7 millió forint értékben hirdetett a közterületeken – áll a kutatásban.
A kormány eközben közpénzből finanszírozta a „Magyarország összefog”, és az „Elszámoltatjuk a bankokat!” szlogeneket, valamint a rezsicsökkentést népszerűsítő hirdetési kampányt. Emellett a kutatók szerint a fideszes vezetésű települések is kivették a részüket a kampányból. A monitorozók számításai szerint a Fidesz választási győzelmét hatszor annyi közterületi politikai reklám támogatta, mint a többi parlamenti pártét együttvéve: A 9500 kormánypárti plakáttal szemben a baloldalnak 700, a Jobbiknak 824, az LMP-nek pedig 47 plakátja volt. A közterületi reklámok adatainak forrása az Outdoor Media Audit és a Kantar Media voltak.
A civil kampánymonitor csak a közterületi óriásplakátok listaárait tudta figyelembe venni, a valódi költségek titokban tarthatóak. Ezért azt nem lehetett megállapítani, hogy a pártok pontosan hány forintot fizettek az óriásplakát-reklámokért, csak az derült ki, hogy a pártok által megvásárolt közterületi reklámok mekkora piaci értéket képviselnek.
A direktmarketing sokkal kiegyenlítettebbnek bizonyult. A négy civil szervezet által megbízott Ipsos közvélemény-kutató cég felméréséből becsült adatok szerint a baloldal közel 150 millió forintot költött a közvetlen kampányolásra (szórólapozásra és telefonüzenetekre), amit a Fidesz alig több mint 30 millióval szárnyalt túl. Ezzel szemben a Jobbik 42 millió forintot, az LMP pedig ennek éppen a felét költötte lakossági kampányeszközökre. A Fidesz és a baloldali pártok közvetlen választói kampánya Budapesten volt a legkiegyenlítettebb: a fővárosban a kormánypártok 110 millió forintos költésével szemben az ellenzéki tömörülés 103 millió forintot fordított direktmarketingre.
Az egy jelöltre jutó kampánypénzek tekintetében a civilek számításai és becslései szerint a kormánypárt jelöltenként átlagosan több mint 380 ezer forintból kampányolt. A baloldali kampány jelöltenként 82 ezer, a Jobbiké 100 ezer, az LMP-é pedig 71 ezer forintot ért.
A közfoglalkoztatás szerepe a választások befolyásolásában
Az Átlátszó oknyomozó portál tudomására jutott, és részben már a nyilvánosság elé tárt ügyek kedvezőtlen képet mutatnak egyes települések önkormányzati választási körülményeiről. A portál elsősorban a kisebb településekre koncentrált, ahol a tapasztalatai szerint könnyebben lehet szavazatot vásárolni.
„Az idei önkormányzati választások egyik tanulsága az volt, hogy a kisebb települések vezetői a közfoglalkoztatást használják a helyi választók befolyásolására” – húzta alá Bodoky Tamás, az Átlátszó.hu főszerkesztője. Mivel a közmunkaprogramok elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben élő legszegényebb rétegeket érintik, a romák jelentősen felülreprezentáltak a közfoglalkoztatott népességben. Ebből következően azok a polgármesterek, akik a közmunkával kapcsolatos ígéretek, illetve a közmunkából való tartós kizárással való fenyegetés révén próbálták a helyieket befolyásolni, gyakran igénybe vették a helyi kisebbségi önkormányzati vezetők támogatását.
Az Átlátszó portálnak sikerült azt az évtizedes gyakorlatot dokumentálnia a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Forró községben, ahogy a helyiek nyílt szavazással bizonyítják: szavazatuk a regnáló – önkormányzati és kisebbségi önkormányzati – vezetést támogatja. „Bár az ország keleti régióiból több helyről is érkeztek hozzánk konkrét szavazatvásárlásra vonatkozó információk, csak Nyírmadán vállalták az események tanúi, hogy a kameránkba is elmondják a történteket” – hangsúlyozta Bodoky Tamás, hozzátéve, hogy az ilyen, az Átlátszó.hu előtt ismert ügyekben jelenleg rendőrségi nyomozás folyik.
„Az Átlátszó terepmunkáját nagyban segítette, és a jövőben is segíteni fogja a Political Capital (PC) által készített, a választási visszaélések természetét feltérképező mélyelemzés” – ezt már László Róbert, a PC választási szakértője ismertette. „A közfoglalkoztatás és a választási visszaélések közötti összefüggés statisztikai igazolása érdekében előbb azokat a – jellemzően egy szavazókörrel rendelkező – kistelepüléseket kerestük ki, ahol a legmagasabb a lakosság közfoglalkoztatásban résztvevő aránya”, mondta el László Róbert. A szakértő hozzátette: a közfoglalkoztatottak aránya – a többségében kelet-magyarországi – 43 településen meghaladja a 15-64 évesek egynegyedét.
E települések között feltűnően sok olyat találni, ahol jelentősen jobban szerepelt valamelyik politikai erő a saját országos vagy regionális átlagánál. A kormánypártok a 43-ból 36 helyen teljesítettek országos átlaguknál jobban, közülük négy helységben – ezek Tornanádaska, Fáj, Felsőregmec, és Csaholc – pedig 80-90 százalék közötti eredményt értek el. A Jobbik 9 településen teljesített – mérsékelten vagy kiugróan – saját országos átlaga felett, Rinyaszentkirályon például 38 százalékot, Hernádszentandráson pedig 32 százalékot szereztek. A baloldali összefogás listája e települések közül 8-ban hozott az országos átlag feletti eredményt, közülük is Csenyéte a legkiugróbb, ahol 80 százalékot szereztek. „Mindez önmagában nem bizonyíték a választási csalásra, de jelzi, melyek azok a települések, ahol a lakosság legnagyobb aránya kiszolgáltatott a helyi hatalomnak” – emelte ki a PC választási szakértője.
Minimumprogram az önkormányzati átláthatóságért
A szervezetek az önkormányzati választásokra is meghirdették a korrupció elleni minimumprogramot. Ezúttal az önkormányzati költségvetés, a testületi és bizottsági előterjesztések és jegyzőkönyvek, a szerződések, illetve a vagyonnyilatkozatok átláthatóvá tételére lehetett vállalást tenni. Végül az október 12-i urnazárásig 193 jelölt írta alá az Atlátszó.hu, a K-Monitor, a Political Capital és a TI Magyarország közös kezdeményezését, közülük 43-an jutottak mandátumhoz. Szinte minden budapesti kerületi önkormányzatban ül a kezdeményezéssel egyetértő képviselő, és minden parlamenti párt jelöltjétől érkezett aláírás.
Az önkormányzati választás után néhány további képviselő és Medgyesegyháza polgármestere is csatlakozott a programhoz. Egyes képviselők már tettek javaslatokat a minimumpontok végrehajtásának érdekében, az aláírók többségével pedig folynak a megvalósításról szóló egyeztetések. A zuglói képviselőtestület már átláthatósági rendeletet is elfogadott. „Bízunk benne, hogy nagyon sok önkormányzatban sikerül elősegítenünk az átláthatóságot, egyelőre jól haladunk” – mondta Léderer Sándor a K-Monitor igazgatója. Hozzátette: „Természetesen még most sem késő csatlakozni a programhoz. Azoknak a képviselőknek is szívesen adunk tanácsot, akik egyszerűen csak arra kíváncsiak, miként tehetik transzparensebbé az általuk vezetett települést”.
http://mandiner.hu/cikk/20141120_a_kampany_atlathatosagat_kutattak_a_civil_szervezetek
Ne csak Orbán takarodjon
Sok kritika érte a hétfői Kossuth téri tüntetés szervezőit, a feladatokban oroszlánrészt vállaló Dabóczy Mihály szerint ezek egy része jogos is, de arra ők sem számítottak, hogy ilyen sokan lesznek a közfelháborodás napján. A további demonstrációkat ennek ellenére nem zárja ki, de csak akkor látja értelmét, ha követeléseik is vannak.
Sokan tapasztalatlansággal vádolják önöket a hétfői közfelháborodás napja után. Jogosak a kritikák?
Egy részük igen, de valamennyi tapasztalatunk azért már volt, mert korábban többen is részt vettünk különböző civil mozgalmakban, és ez alapján el tudunk indulni. Én például a Hallgatói Hálózatban voltam benne, részt vettem a korábbi tüntetéseken is.
Ennek ellenére teljesen új kezdeményezés volt a Nem némulunk el csoport?
Igazából úgy kezdődött, hogy láttuk a netadós tüntetés Facebook-eseményét, én pedig ismertem korábbról Nemes Balázst, aki csinálta. A barátommal elgondolkoztunk, hogyan lehetne nekik segíteni, megkerestük őket, és még bevontunk néhány embert. Végül az operatív szervezésben hatan-heten vettünk részt, a helyszínen ennél persze lényegesen többen segítettek.
Számítottak rá, hogy ekkora tömegeket fognak megmozgatni?
Egyáltalán nem, minket is nagyon meglepett. Nagyjából tízezer emberre számítottunk, az interneten 19 ezren jelezték vissza, hogy ott lesznek, az ilyen demonstrációkra pedig körülbelül a fele szokott elmenni. Mi is csak a sajtóból tájékozódunk a pontos számokról, mert a színpadról nagyon rosszul lehetett látni. Szerintem nagyjából húszezer ember lehetett, a duplája annak, amire számítottunk, és amennyire a hangosítást rendeltük.
Azt a hangosítást, amire utána nagyon sok panasz érkezett.
Tény, hogy a Kossuth tér nagyon visszhangzott, a szemben lévő épületek nagyon nagyok, és folyton visszapattant róluk a hang. Ezt már a tüntetés alatt jelezték nekünk, beszéltünk is a technikusokkal, de azt mondták, nem tudják megoldani. Egyébként ugyanazok hozták a színpadot, akik korábban egy NAV-os tüntetésre. Ott minden tökéletesen működött, és olcsó is volt, ezért gondoltuk azt, hogy most is jó lesz, a problémák csak a helyszínen derültek ki.
A hangosítás mellett Kiss Soma Ábrahám CCCP-s pólója is sokaknál kivágta a biztosítékot.
Az a póló egy nagyon rossz vicc volt, igazából mi is a helyszínen szembesültünk vele. Soma egyébként nem vett részt a szervezésben, csak arra kértük fel, hogy konferáljon, mert több korábbi tüntetésen is csinálta már, mi pedig megbíztunk benne annyira, hogy elhiggyük, moderálni fogja magát. Nem tette. Ha előre tudjuk, hogy ebben a pulóverben jön, akkor megkérjük, hogy ne tegye, de a helyszínen már kezdés volt, sietni kellett, nem tudtunk neki szólni, hogy öltözzön át.
Kiss Soma Ábrahám CCCP-s pólója a szervezők szerint rossz vicc volt
Fotó: Bielik István - OrigoÖsszehangoltabb szervezéssel nem lehetett volna jobban kezelni a tömeget?
Volt tervünk a tüntetés lezárására. Dobosok mentek volna fel a színpadra, és egy darabig szórakoztatták volna azokat, akik ottmaradtak. Ez viszont lehetetlenné vált azzal, hogy a tömeg ledöntötte a kordont. Olyan kritikát is kaptunk, hogy miért nem mondtuk be a színpadról, mi legyen. Csakhogy amikor vége lett a beszédeknek, és jött a tömeg, a színpadot már nem tudtuk használni.
A rendőrök sem adtak tanácsot?
Folyamatosan konzultáltunk velük, ők azt ajánlották, hogy zenét tegyünk be az emberek megnyugtatására, mi pedig vonulást szerettünk volna, de akkor már egyikre sem volt lehetőség. A többiek mind ottmaradtak a téren – én az ATV-be mentem interjút adni –, és kézi megafonokkal próbálták elhúzni a tömeget, de nem lehetett. Nagyon sokan voltak, nagyon hangosak voltak, és valószínűleg nem hallották, amit mondtunk, vagy ha hallották is, nem érdekelte őket.
Gondolták, hogy politikusok is elégedetlenkedtek majd, amiért az elmúlt 25 évet tették felelőssé a problémákért a beszédekben?
Mi eleve azért jöttünk össze, hogy kifejezzük az elégedetlenségünket az elmúlt 25 év politikájával kapcsolatban. Dühösek vagyunk, és fel vagyunk háborodva, amiért a politikai elitnek 25 éve volt rendbe tenni az országot, de nem tette meg. Nem egy ügy miatt tüntettünk, mint például az internetadó ellen tiltakozók, mi új rendszerváltást akarunk. Nem csak az Orbán-kormány lemondását akarjuk, a mi célunk az, hogy új közösségek alakuljanak, hogy paradigmaváltás legyen a politikában. Alulról jövő, civil kezdeményezésre lenne szükség, ahonnan utána aztán majd lehet építkezni.
A közfelháborodás napja címmel meghirdetett tüntetés résztvevői és az Országházat védő rendőrök a Kossuth Lajos téren 2014. november 17-én
Forrás: MTI/Marjai JánosNem is kaptak politikai megkeresést hétfő óta?
Egyáltalán nem, szerintem már a korábbi mozgalmakból megtanulták, hogy mi mindig nemet mondunk. Amikor a Hallgatói Hálózathoz jöttek politikusok, vagy onnan ment el valaki pártokhoz, az mindig nagy vihart kavart a szervezeten belül. Minket egyetlen párt mögé sem lehet berángatni, az ellenzékkel sem akarunk együttműködni. Ha valódi ellenzék lenne, és normálisan működnének, akkor ők szerveznének ilyen demonstrációt, és nem mi.
Ha nem állnak önök mögött, miből fizetik a költségeket?
A színpadot mindig utólag kell fizetni, ezt közadakozásból oldottuk meg. Körülbelül másfél millió forint gyűlt össze a helyszínen, ez nagyon nagy pénz. A színpad megközelítőleg félmillió forintba fog kerülni, pontos számot csak azért nem tudok mondani, mert tovább kellett ott lenni a téren, mint terveztük. Ahogy kiderül, mennyi maradt az összegyűlt pénzből, nyilvánosságra hozzuk a Facebook-oldalunkon, és megszavaztatjuk az adakozókkal, hogy mire költsük. Az is lehet, hogy félretesszük következő demonstrációkra, de az sem elképzelhetetlen, hogy valamilyen NGO-nak vagy hasonló szervezetnek ajánljuk fel.
Tehát lesz következő tüntetés?
Még nem beszéltünk róla, de nem vetettük el a lehetőségét. Tüntetést akkor érdemes szervezni, ha vannak követelések, először tehát azokat kell meghatározni. Most még nagyon sok dolgunk van, ügyeket intézünk, ha ezzel végeztünk, akkor elkezdünk gondolkozni a folytatáson.
Az ön számára mi volt a tüntetés legfontosabb tanulsága?
Az, hogy legközelebb a lebonyolítást lehetne jobban csinálni. A célunkat azonban elértük, az elmúlt 25 év ismét a figyelem középpontjába került, és elindult róla a párbeszéd.
http://www.origo.hu/itthon/20141120-nem-csak-az-orban-kormany-lemondasat-akarjuk.html
