ez miként lehet, ha állítólag (ellenőrizetlen) "nyereséget" költenek:
Váratlanul és kissé érhetetlenül emelkedett a külső adósságunk
közben pedig feketelista készül "fillérekre":
Gazdag városok is felkerültek a NAV feketelistájára
Budapest — Nemcsak a szélhámos vállalkozók, kamucégek, bajba került vállalkozások szerepelnek az adóhatóság feketelistáján, hanem önkormányzatok is szerte az országból.
Összesen huszonkét település áll végrehajtási eljárás alatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása szerint, köztük három fővárosi kerületi önkormányzat is.A legtöbb önkormányzat a Blikktől értesült arról, hogy végrehajtás fenyegeti az adóhatóság részéről. Sok helyen teljesen elképzelhetetlennek tartották ezt, mondván, nem is tudnak semmiféle tartozásról.– Megdöbbenten halljuk, hogy településünk felkerült az adóhatóság listájára. Minden befizetésünket teljesítettük, nincs hátralékunk, s elképzelni sem tudjuk, mit akar behajtani rajtunk a NAV – mondta Egyed Barnabás, Mátrakeresztúr alpolgármestere.Pestszentlőrincnek sem volt semmi információja az állítólagos tartozásaikról. – A XVIII. kerületi önkormányzata felvette a kapcsolatot az adóhatósággal. A polgármesteri hivatal és a NAV szakemberei közösen vizsgálják a megjelenés hátterét – válaszolt a Blikknek az önkormányzat.Pilisvörösváron is vakarták a fejüket, hiszen a városnak több százmilliós megtakarításai vannak. Jelzésünk alapján kiderítették, hogy egy mindössze 6600 forintos földnyilvántartási illeték miatt tették fel Pilisvörösvárt a listára. – Az ügyszámot visszakeresve ki tudtuk deríteni, hogy az illetéket már júliusban kifizettük. Mégis kaptunk erre egy végrehajtási díjat, amit most annak ellenére elutaltunk a NAV számlájára, hogy azt nem tartjuk jogosnak – mondta Gromon István polgármester, hozzátéve, hogy ezt visszakövetelik majd.Hasonló ügy miatt került bajba Pesterzsébet is. Ott ráadásul az adóhivatal összekeverte az önkormányzat és a polgármesteri hivatal számláját. – Nem kaptuk meg a földhivatal felszólítását a díj fizetéséről. Ezután tévesen a hivatal számlájáról inkasszózott a NAV, majd miután felülvizsgálatot kértem, jelezték, hogy az önkormányzattól is inkasszóznak majd, és feltehetően ezzel egyidejűleg felkerültünk a listára – mondta a Blikknek Szabados Ákos polgármester. Terézvárost is földhivatali bejegyzés után tették fel a listára. – Szeptember 2-án kaptunk értesítést a 6600 forintos tartozás miatt, amit 4-én befizettünk – jelezte a Blikknek a VI. kerületi önkormányzat, amely még most is ott díszeleg a NAV internetes adatbázisában.Kerestük a NAV-ot, hogy miért nem tudtak az érintettek az ellenük indított eljárásról.– A végrehajtási eljárás megindítása előtt az adóhatóság nem köteles az adótartozás megfizetésére az adózót felhívni, így előfordulhat, hogy csak az első végrehajtási cselekmény foganatosításakor tudatosul az adózóban az, hogy az egyébként lejárt esedékességű tartozását az adóhatóság végrehajtás alá vonta – válaszolt a NAV.
Ők a listások
VI. kerület, XVIII. kerület, XX. kerület, Abaújszántó, Bárna, Csécse, Csobánka, Detek, Gelse, Isaszeg, Mátraszőlős, Mátraterenye, Nagykeresztúr, Nézsa, Nógrádsipek, Nyírmeggyes, Páty, Pilis, Pilisvörösvár, Selyeb, Szentmártonkáta, Szirák, Verseg
D. K.
| Az adóhatóságnak nem kötelező értesíteni, így pár ezer forint hiány is elég a végrehajtáshoz (Fotó: Northfoto) |
 |
| Ön hogyan csökkentené az adótartozásokat? - tettük fel a kérdést internetes olvasóinknak tegnap adótartozásokról szóló cikkünk kapcsán. A többség az adót csökkentésben látja a megoldást |
http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/gazdag-varosok-is-felkerultek-a-nav-feketelistajara-2288947
Váratlanul és kissé érhetetlenül emelkedett a külső adósságunk
A reálfolyamatok alapján kimutatottakkal ellentétben a második negyedévben nem csökkent tovább a magyar nemzetgazdaság külső adóssága. Sőt, a tágabb értelemben vett államháztartás nettó külföldi adóssága 1,5 éves csúcsra nőtt.
A jegybank kedden publikált adatai szerint a második negyedév végén 90 milliárd euróra emelkedett a magyar nemzetgazdaság bruttó külföldi adóssága (a közvetlentőke-befeketetés egyéb tőke nélkül). Ez az elmúlt négy negyedév legmagasabb értéke, és újra 90 milliárd euró felett értéket láthatunk, ami egyértelmű megtorpanás a csökkenő tendenciában. A bruttó adósságon belül a magánszféráé továbbra is csökkent, 36,6 milliárd eurót tett ki a félév végén, az államháztartás és az MNB adóssága viszont másfél éves csúcsra ért 53,45 milliárdos értékkel. Ez 1,7 milliárd eurós növekedés.
Ha csak a nettó külföldi adósságot nézzük, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelésünket levonjuk a bruttó adósságból, akkor még nagyobb, 2 milliárd eurós ugrást láthatunk. Ebből 2,3 milliárdos ugrás jut az államra és a jegybankra, míg a magánszféra 0,3 milliárd euróval csökkentette külföldi kitettségét. Itt az államháztartás három negyedéves csúcsot "állított be". (GDP-arányosan ennél kisebb lehet a csúcs, hiszen a GDP az utóbbi negyedévekben csökkent, de ezt nem tartalmazza a jegybanki táblázat.)
A megtorpanás tehát egyértelműen a bővebb értelemben vett államháztartásra vezethető vissza. A jegybanki közlemény direktben nem tesz említést róla (vagy mi nem találjuk), mi állhat az okok mögött.
Az biztos, hogy a reálgazdasági folyamatok miatt csökkenni kellene a külső adósságnak, hiszen a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képességünk továbbra is magas annak ellenére, hogy az utóbbi két negyedévben csökkent annak mértéke.(lásd még: Külső többlet: dupla annyit hoznak a szolgáltatások, mint az áruk)
Mivel tehát a reálfolyamatok alapján csökkenést kellene látnunk, így a finanszírozási oldalon kell keresnünk az okokat. Ahogy viszont a lenti ábra mutatja, az ÁKK kimutatása szerint a külföldiek kezében lévő forintos állampapírok állománya nem változott olyan mértékbe ami megmagyarázáná az ugrást (4774 milliárdra nőtt 4602-ről, vagyis 172 milliárd forinttal, azaz 0,6 milliárd euróval), így csak arra tudunk gondolni, hogy a március végén kibocsátott devizakötvények áthúzódó hatásáról lehet szó.
Mint emlékezetes, március 25-én 5 és 10 éves dollárkötvényeket adott el az adósságkezelő 1, illetve 2 milliárd euró értékben, vagyis az akkori árfolyamon körülbelül 2,2 milliárd euró összegben. Nagyjából ezeket aza számokat láthatjuk a megugrás mögött, de a pontos részletekkel kapcsolatban keressük az MNB-t.
mfor.hu http://www.mfor.hu/cikkek/Varatlanul_es_kisse_erhetetlenul_emelkedett_a_kulso_adossagunk.html
