Fotó: Europress/ Getty Images
Keményen bírálták az Orbán-kormányt
Keményen bírálja az Orbán-kormány szociális politikáját a Bertelsmann Alapítvány Európa szociális helyzetéről szóló tanulmánya. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon az elmúlt években nőtt a szociális igazságtalanság, s e tekintetben Magyarország az Európai unió egyik legrosszabb tanulója a válság által keményen sújtott mediterrán országok mellett.
A tanulmány közzététele nyilván nem véletlenül esik egybe az új Európai Bizottság megválasztásával. Szerzői súlyos gondokkal szembesítik az unió vezetőit, s a száraz adatok nyelvén arra figyelmeztetik őket, hogy meg kell állítaniuk Európa szociális kettészakadását, számos tagállam helyzetének látványos romlását. Az alapítvány úgynevezett "Szociális igazságossági indexet" állított össze, s ennek alakulását vizsgálta 2008-tól a mostani 2014-es évig.
Az indexet harmincöt szempont alapján állították össze, amelyek közül a leginkább meghatározóak a szegénység, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészség, a generációk közti szociális igazságosság, a szociális kohézió és az anti-diszkrimináció. A helyzet az elmúlt hat évben szinte minden országban romlott, de míg a legjobban teljesítő országoknál csak szerény visszaesés tapasztalható, addig egyes tagállamokban (így Magyarországon is) súlyos visszaesés mutatható ki.
Fotó: Népszava
Élen a skandináv államok
A lista első öt helyén Svédország, Finnország, Dánia, Hollandia és Csehország áll, vagyis ezekben a legkisebb a szociális egyenlőtlenség. Az első négy ország nem okoz nagy meglepetést. De Csehország meglepően jó, ötödik helyzetén sokan talán meglepődnek. Magam, írja brüsszeli tudósítónk, Hegyi Gyula, még az Európa Tanács tagjaként, jó másfél évtizede készítettem egy jelentést a gyerekszegénységről. Csehország már akkor is szinte skandináv szintet ért el a relatív szociális egyenlőség tekintetében.
A listán Ausztria és Németország követi az első öt tagállamot. Németországban különösen jelentős az elmúlt hat esztendőben tapasztalható pozitív változás, vagyis a pénzügyi és gazdasági válságból való kilábalás szociális téren is érződik. Ezután három kis ország, Luxemburg, Szlovénia és Észtország folytatja a sort. Bár Luxemburg bizonyos mutatók alapján az Európai Unió leggazdagabb tagállama, a befektetett tőkéből viszonylag kevés jut szociális programokra. A szociális államként elkönyvelt Belgium csak a tizenegyedik, ami azért meglepő, mert az itteni liberális és jobboldali pártok folyamatosan a "túlságosan bőkezű" szociálpolitikát ostorozzák. Belgiumot Franciaország és az Egyesült Királyság követi. Az ő mutatóik nagyjából egybeesnek az uniós átlaggal, amelyet a már említett harmincöt szempont alapján 5,60-ban állapítottak meg a Bertelsmann kutatói.
A legutolsó négy helyen Magyarország, Bulgária, Románia és Görögország található a legnagyobb szociális egyenlőtlenséggel, nyílt társadalmi igazságtalanságok sorozatával. Magyarország esetében a 2006-os mutató még 5,07 volt, az elmúlt nyolc évben 4,44-re zuhant le. A Bertelsmann-jelentés Magyarország tragikusan rossz helyzetét már a német alapszöveg rövid bevezetőjében és a szintén nyilvánosságra hozott angol nyelvű rezümében is külön kiemeli. A Bertelsmann jelentésében a szégyenpadra Magyarország mellett a válság által legsúlyosabban érintett államok kerültek, így Írország, Görögország, Spanyolország és Olaszország. A dokumentum ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy az általános trend is negatív, s a válság óta csak Németországban, Lengyelországban és Luxemburgban csökkentek a szociális különbségek.
Lengyelország a pozitív példa
A jelentés külön kitér a javuló lengyelországi trendre. Ennek okát abban látja, hogy Varsó igen nagy erőfeszítéseket tett a szegénység visszaszorításáért, s ebben nagy szerepe volt a múlt héten a kormányfői tisztségről lemondott Donald Tusk kormányának. (Őt választották meg az Európai Tanács elnökének.)
Globálisan ugyanakkor nem lehet okunk sok bizakodásra. 2012-ben és 2013-ban 25,4 százalék volt a szociálisan veszélyeztetettek aránya az EU-ban, ami 1,7 százalékos emelkedés 2009-hez képet. Ez azt mutatja, hogy az EU inkább távolodik azon céljától, mely szerint csökkenteni kívánja a szegénységet, a szociális okokból való kirekesztettség mértékét.
Ezeket a folyamatokat a megszorítások politikája idézte elő - mutat rá a tanulmány.
Bár a gazdasági krízisen túljutott az uniós tagországok többsége, stabilizálták az államháztartást, a szociális egyenlőtlenségeket nem számolták fel, s javulásra sincs kilátás. Éppen ellenkezőleg, a szociális rendszereket komoly kár érte.(A vasárnap Svédországban megrendezett parlamenti választást szakértők szerint azért vesztette el az eddig kormányzó jobboldal, mert gyengítette a világszerte elismert svéd szociális hálót.)
A jelentés szerint az egyes országok mind kevesebbet költöttek olyan jövőbemutató ágazatokra, mint az oktatás, vagy a kutatásfejlesztés. Ez pedig elsősorban a fiatal generációt érinti érzékenyen. (Ez az egyedüli témakör, amelyben Bulgária mellett Magyarországot kedvező színben tűntetik fel. Igaz, megállapítják, egyelőre nem lehet tudni, lesz-e eredménye ennek a stratégiának.)
A Bertelsmann-jelentés megállapítja azt is, hogy tovább nőtt a különbség a tehetősebb észak-európai államok és a válság által sújtott déliek között. Ezekben utóbbi államokban pattanásig feszült helyzet alakult ki. A dokumentum úgy véli, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet csak a nemzeti kormányzatok szintjén megoldani. Bár természetesen a költségvetési kérdésekért az adott országok kormánya felel, az Európai Uniónak olyan szociális-gazdasági stratégiát kell kidolgoznia a jövőre, amely nemcsak a költségvetési stabilitást, az államháztartás hiányának csökkentését tartja szem előtt, hanem a szociális igazságtalanság elleni küzdelmet is
Visszaesés szinte minden téren
Ami Magyarország részletes vizsgálatát illeti, a tanulmányban három esetben szerepel Magyarország kiemelkedően negatív példaként. A válság hatására tovább nőtt a szociális igazságtalanság, diszkrimináció éri a romákat, és rossz az egészségügy helyzete.
Romániával, Bulgáriával, Görögországgal együtt egyféle szegényház lettünk, azzal a különbséggel, hogy Görögország megmentésére - stratégiai, kulturális és egyéb okokból - mutatkozik némi készség a gazdagabb tagállamok részéről, már csak az eurózóna stabilitásának megőrzése miatt is.
A tanulmány megjegyzi, az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta szociális téren szinte minden szférában rosszabbodás volt tapasztalható, különösen a szegénység elleni küzdelem tekintetében. Ebből a szempontból Magyarország olyan a válság által keményen sújtott országok szintjére süllyedt, mint például Spanyolország, vagy Olaszország. Előbbi országban 2013-ban 27,7-re, utóbbiban pedig 28,4 százalékra nőtt azok aránya, akiket elszegényedés és szociális kirekesztettség fenyeget.
Magyarország az esélyegyenlőségre való törekvés tekintetében is a hátsó régióban szerepel. Miközben Svédország, Hollandia, Finnország, Dánia, Luxemburg, valamint Németország jelentős áldozatokat hozott ezen a területen, a negatív példa Magyarország mellett Ciprus és Olaszország.
A dokumentum kitér arra, hogy a magyar parlamentben a képviselők kilencven százaléka férfi, s semmiféle jel sem utal arra, hogy változás történjen. Ugyanakkor a jelentés megjegyzi, hogy más uniós tagországnak is javítani kellene ezen a mutatón, a brit parlamentben is csak 22 százalék a nők aránya.
A más vallásúak, nemzetiségűek, kisebbségek kirekesztésének kapcsán is igen rossz osztályzatot kaptunk. Magyarországban, Horvátországban, Szlovákiában és Görögországban a legnagyobb e csoportok diszkriminációja. Különösen a romák veszélyeztetettek, akik az élet szinte minden szférájában, de elsődlegesen a munkaügyi fronton és az oktatásban érzékelhetik a hátrányos megkülönböztetést. A romákkal szembeni kirekesztés Magyarországon, Romániában és Szlovákiában a leginkább érzékelhető. Tagjainak sokkal kisebb az esélyük az önmegvalósításra - írja a jelentés.
Magyarország ügyében a növekvő antiszemitizmusról is szót ejt a jelentés. Horvátország kapcsán a szerb kisebbség sanyarú sorsát emelték ki.
Gazdasági stabilitás kontra életszínvonal?
A tanulmány, amely kedden több nyelven is feltűnt az interneten, összességében megállapítja, a jólét növekedése egymagában nem csökkenti a szociális egyenlőtlenséget, igazságtalanságot. Komoly veszélyt jelent Európa számára a fiatalok nehéz helyzete, az őket érintő igen magas munkanélküliség, amely Görögországban és Spanyolországban a legsúlyosabb.
Az egykori szocialista országok kapcsán megemlíti: Csehország, Szlovénia és Észtország példája mutatja, hogy a gazdaság rendbetétele még nem zárja ki azt, hogy az adott állam kormánya eközben síkra száll a szociális igazságosságért is.
Az Európai Parlamentnek e hetekben lehetősége van olyan biztosokat választani az Európai Bizottságba, akik alkalmasak lesznek a jelenlegi negatív trend megfordítására, egy igazságosabb Európa megteremtésére. Ha ezt elmulasztják, akkor utólag aligha okolhatják csak a kormányokat és a Bizottságot a helyzet további romlásáért.
http://nepszava.hu/cikk/1033481-kemenyen-biraltak-az-orban-kormanyt
