Baalbek, Libanon egyik legrégibb és legszebb városát a magyar Csontváry is megörökítette. A látogatók ezrei az 58 korintoszi oszloppal díszített hatalmas templom épületegyüttese miatt keresik fel leginkább. A Napisten templomáról a görögök Heliopolisnak nevezték el...

Bacchus templom

Közel a római templomhoz hatalmas méretű kőtömbök sokasága található. A világ legnagyobb kifaragott monolitjai, amiket ember valaha készített. (Azaz nem több kisebb darabból lettek összeállítva.) Szállításuk módja mindmáig ismeretlen. A római épületeket korábbi romokra építették, először egy hatalmas megemelt teraszt hoztak létre, melyre a tulajdonképpeni épületeket emelték. A lejtős terep miatt szükséges volt támfalakat is építeni a plató északi, déli és nyugati oldalán. Ezek a falak nagy kőtömbökből épültek, az alsó szint minden egyes darabjának tömege körülbelül 400 tonna. A nyugati támfalnak, mely az összes közül a legmagasabb, egy második kősora is van, ezek közé építették be a híres „trilithont”; egy három hatalmas kőtömbből álló sort, melyek mindegyikének tömege eléri az 1000 tonnát. Egy még ennél is nagyobb, negyedik kőtömb „a dél köve” (Hajar el Gouble) vagy „a várandós nő köve” (Hajar el Hibla) felhasználatlanul a közeli kőbányában maradt. A kőtömb mérete: 21,5m x 4,8 m x 4,2 m. Ha kivonszolnák a kőbányából, a legnagyobb kő lehetne, amit valaha is megmozgattak, nagyobb, mint a híres befejezetlen obeliszk Asszuánban.

A Jupiter templom négy részből áll. A templom 88 x 48 m méretű, hatalmas kváderkövekből rakott téglalap alakú emelvényen állt. 54 hatalmas oszlop vette körül, mára a templomból az alapján kívül mindössze hat korinthoszi oszlop maradt állva, további nyolcat Justinianus parancsára szétbontottak, és hajón a Hagia Szophia templomba szállítottak. A még ép oszlopfőkön kőtartók fekszenek, melyeken koszorúkkal összefűzött oroszlán és bikafejekkel díszített fríz van. A templom a környező terasztól 13 m-rel magasabban, a nagy udvar szintjétől pedig 7 m-rel magasabban fekszik. A templomhoz újabb monumentális lépcsősor vezet. A 69 x 36 m-es Bacchus templom a Jupiter templommal párhuzamosan helyezkedik el egy szinttel lejjebb, ez a templom maradt fönn a legjobb állapotban, a falai majdnem épségben állnak, csak a teteje omlott be, a templom belsejében ma hangversenyeket is rendeznek. A templomot Antonius Pius építtette, és gazdag faragványokkal díszíttette. A Venus templom kissé távolabb áll, kis köralaprajzú templom, melyet Septimus Severus parancsára építettek.A mecset és az arab citadella maradványai

Líbia nagy ország, de köszönhetően annak, hogy szinte teljesen lakatlan, akár csendes, vidékies pusztaságként is tengethette volna történelmét. De ez nem így történt, ugyanis Muammar al-Kaddáfi vezetésével ez a nép egy szédítő, példaértékű történelmi száguldásba kezdett.

Líbia Kaddáfi alatt jelentéktelen, küszöbrágóan szegény országból az egyik legbefolyásosabb arab állammá, egyszersmind a világ egyik legfejlettebb országává lett. Ma már meglepő lehet, de Líbia függetlenedésének megállítása nem is múlott olyan sokon. Olaszország a II. világháború után kampányt indított nemzetközi ellenőrzés alá vett területei, legfőképp Líbia (vagy ahogy ők hívták: „a negyedik olasz tengerpart”) visszavételéért. Ennek során hivatkozhattak az akkor még ott élő 200 ezer olaszra, kik a gyéren lakott terület lakosságának kb. 20-30%-át tették ki. Nem sokon múlott, de az ENSZ döntése végül nem az olaszoknak kedvezett: az országot három befolyási övezetre osztó Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok kötelezte magát az ország egyesítésére, független kormányzat létrehozására. 1951-ben létre is jött a „független” Líbia, amely azonban a tényleges függetlenségtől még igen távol állt, hisz kormányzatát az egykori megszállók kreálták össze. 

Most a  közel nyolc hónapon át tartó, több tízezer civil halálát okozó véres polgárháború komoly veszélyt jelentett az észak-afrikai ország kulturális kincseire. Szinte a csodával határos, hogy Líbia több ezer éves épített öröksége nagyobb károk nélkül vészelte át a vérzivataros időszakot.

De nézzük tovább az ország történelméből pici ízelítőt a 70-es évek Libijááig:

D 

A 12 ezer évre visszanyúló régészeti emlékek jelentősen meghatározzák a hatmilliós népességű Líbia arculatát. A maghrebi ország már legalább nyolcezer éve folyamatosan lakott terület. Erről a tényről tanúskodik Líbia öt világörökségi listára felkerült helyszínének egyike, az Akkakusz-hegyvonulat is. A közel 100 km hosszú, észak-déli irányú hegység egyes barlangjaiban i.e. 12 000 és i.sz. 100 között készült zsiráfokat, struccokat, elefántokat és tevéket ábrázoló sziklarajzokat találtak a kutatók a Szahara szívében, ami azt bizonyítja, hogy néhány évezrede még lakható volt a forró síkság.

Leptis Magna, mai nevén Lebda, Líbia egyik ókori városa, Africa provincia Tripolitánia vidékének három városa közül az egyik. Leptis Magna mintegy 120 km-re fekszik Tripolitól. A hatalmas romváros érdekes látnivalói Septimus Severus diadalívei, a régi és az új fórum és a római színház. A Wadi Lebdah-völgy átellenes részén fekszik a nagyon szép állapotban fennmaradt amfiteátrum, közvetlenül a tengerparton pedig a cirkusz. Ez a világ legnagyobb fennmaradt antik városa. 1911-1912-ben kezdődtek a feltárások, ugyanekkor restaurálták a diadalíveket

.

Az Akkakusz-hegység sziklarajza

Líbia első jelentősebb civilizációját a föníciaiak alapították háromezer éve. A Tripolitól 130 kilométerrel keletre lévő Leptis Magnát (mai neve: Lebda) föníciai kereskedők hozták létre. A római korban jelentős afrikai központtá fejlődő város virágkorát nagy szülötte, Septimus Severus császár uralkodása (193-211) alatt élte. Kevesen tudják, hogy – az azóta az araboknak köszönhetően rommá lett – város színházterének legszebb oszlopai ma Versaillest díszítik. Az UNESCO 1982-ben vette fel a várost világörökségi listájára.

Ouem El Ma és az Umm Al-Maa oázis, Líbia

A Szaharában élnek tuaregek, akik valaha a sivatag rettegett kalózai voltak, ma pedig a sivatag urai. Ők az egyetlen népcsoport, amely ismeri és féltékenyen őrzi a titkait ennek a hatalmas homok- és sziklaterületnek, amely az Atlanti-óceántól a Vörös-tengerig nyúlik Afrika északi részén. Az aranyszínű homokból a legkülönfélébb formájú sziklák tűnnek elő, amelyek alakjukat a Szahara forró szelének a giblinnek köszönheti.Az aranyszínű homokból a legkülönfélébb formájú sziklák tűnnek elő, amelyek alakjukat a Szahara forró szelének a giblinnek köszönheti.

- Állami befektetéssel modern ipart alakított ki (ennek eredményeként tömörül a lakosság a városokba.)

- Új típusú teljesen ingyenes oktatás került létrehozásra. Ennek lényege az, hogy több tanterv áll a diákok rendelkezésére, így azok már a kezdet kezdetén az érdeklődésüknek megfelelő oktatást választhatnak, így a líbiai tanrendszer elméletileg kiküszöbölte az átaludt órák és a dolgozat után két héttel elfelejtett tanulmányok fölösleges strapáját. Persze ez nem volt olcsó, hisz ez azt jelentett, hogy a tantervek számának megfelelő számú iskolát kellett felépíteni. (Az alsó s középszintű intézmények mellett 3 egyetemet is alapítottak.)

 - Ingyenes és korszerű egészségügyi rendszer került kialakításra. – Igaz-e téren Líbia „nem vált önellátóvá”, hisz a magas orvosszám biztosításához a kezdetektől a mai napokig nagyszámú külföldi orvos alkalmazására szorul.

 - Általános állampolgári joggá tette a munkához való jogot. (Ezt folyamatosan össze volt hangolva az iparfejlesztéssel és a közberuházásokkal, úgyhogy sikerült megvalósítani azt ráfizetés nélkül.) – „Természetesen” ez teljes foglalkoztatottságot jelenett.

Kaddáfi az elnyomás leküzdéséről és az igazságos kormányzás bevezetéséről alkotott elképzelései eredményeképpen a szunnát (azaz a Mohamed tetteit megörökítő arab népmesegyűjteményt) és a saríát (azaz a vallási törvénykezést) sem volt képes elfogadni, így ezeket egy csapásra eltörölte. Az iszlám hit egyedüli forrásának a Koránt ismerte el, s annak egy kitételéből levezetve –miszerint az interpretáció is lehet jogforrás- arra jutott, hogy polgári igazságszolgáltatást vezet be.

A szunna eltörlése a primitív, babonás vallási magyarázatok kiküszöbölését jelentette. A szunna nélkül modern korunk –a középkor szellemi magasságait idéző– iszlámja számára nem lenne lehetőség sem szélsőséges viselkedésük, sem hímsovinizmusuk igazolására.

Azaz el lehet mondani, hogy ezen „tiszta iszlám” bevezetésével Kaddáfi jelentős vallási reformot is keresztülvitt.

Ez a vallási reform adta meg a nők előrelépésének lehetőségét is, hisz Kaddáfi így már kihirdethette a női egyenjogúságot.

Tudta, hogy a vallás a világképnek csupán egy része, mely az élet meglehetősen kevés gyakorlati momentumában jelenik csak meg, ha az ember nem magyarázza félre. – Líbiában ezért a vallásszabadság megmaradt, Kaddáfit személyes kapcsolataiban sem zavarták soha a vallási különbségek.

A Kaddafi-éra közigazgatási gerincét alkotó "forradalmi bizottságok" egy kiégett épülete Líbiában A régi,úgynevezett "Népcsarnok" a líbiai fővárosban, Tripoliban. Kép: Abdul-Jawad Elhusuni (عبدالجواد الحسوني)