Kicenzúrázott egy számot Koncz Zsuzsa koncertjéből a köztévé
Erről a számról van szó
Március 14-én az Arénában volt az a koncert, amit a köztévé két részben adott le, az elsőt augusztus utolsó vasárnapján, a másodikat most vasárnap. Így aligha helyhiány miatt maradt ki az Ezek ugyanazok című szám, amit Bródy János énekelt a koncerten, és amit nem adott le a köztévé.
A kimaradt számra Bródy János hívta fel a figyelmet facebookos posztjában, mi a Hír24-en találtunk rá.
A szövege egyébként ez:
Ahogyan 40 évvel ezelőtt is már voltak nehéz idők
de a Kondratyev-féle ciklusokkal sohasem törődtek ők
Mer’ az erősek mindig úgy érzik, hogy csalhatatlanok
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Mikor az entrópia emelkedik és mindent felkavar
A szolgálatok beindulnak, hogy ne legyen túl nagy a zaj
S kitüntetett szerephez jutnak megint a seggnyalók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Itt szép lehetsz, de okos nem, mert kötelező a hit
És ellenség lesz mindenki, aki kételkedik
És erkölcsről papolnak álszent köpönyegforgatók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Lassan kihull a memóriákból az egyéni tapasztalat
És átírja a központból kiküldött új adat
S jönnek a minden rendszerhez alkalmazkodók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Ahogy mindig újra kezdődik a bálvány körül a tánc
Megint befonja életünk egy láthatatlan lánc
És jönnek a lelkes ostobák s a gyáván megalkuvók
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
S ha végül rájuk dől a ház és nincs már több hitel
Majd mást vádolnak azzal, amit ők követtek el
És engedelmes szolgáló a törvény és a jog
Édesapám, csak azt ne mondd, hogy ezek ugyanazok
Hát kedves fiam, édes lányom, véssétek be jól
E szép országban pusztít más is, nemcsak az alkohol
Jönnek majd és hirdetik, hogy milyen nagy magyarok
De tudjátok, hogy ezek bizony mindig ugyanazok
Édesapám, te megmondtad: ezek ugyanazok
Óh, valahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad
Van, ahol így van ez, ahogy volt, úgy lesz
Édesapám, te megmondtad
http://444.hu/2014/09/10/kicenzurazott-egy-szamot-koncz-zsuzsa-koncertjebol-a-kozteve/
Orbán durvul
Hétfő reggel negyvenhárom nyomozó ütött rajta a Norvég Civil Alap pénzét elosztó Ökotárs Alapítványon. A hadműveletet nyolc készenléti rendőr biztosította.
A hatalmas támadó erő indokolt volt, nem megfélemlítés céljából volt rá szükség, hanem azért, nehogy a fenevad visszalőjön. És még mondja valaki azt, hogy a kormány nem veszi komolyan a civil szférát!
Az atlatszo.hu birtokába került lefoglalási jegyzőkönyv szerint tizenhárom civil szervezet adataira volt kíváncsi a Nagy Rajtaütést végrehajtó haderő megrendelője, Orbán Viktor. Ezek a következők: Krétakör Alapítvány, K-Monitor Közhasznú Egyesület, NANE, Demokratikus Ifjúságért Alapítvány, Transparency International, Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, Társaság a Szabadságjogokért, Asimov Alapítvány, Roma Sajtóközpont, Labrisz Leszbikus Egyesület, Patriarchatust Ellenzők Társasága, Liberális Fiatalok egyesülete, Szivárvány Misszó Alapítvány.
Másfél hete, amikor megjelent az Ökotárs Alapítvány 2013-as jelentése, egy elemzés kimutatta, mi is a baja Orbánnak a Norvég Civil Alappal. Az atlatszo.hu által „piszkos tizenháromnak” nevezett szervezet listája csak igazolta a feltételezést. Az állampolgári tudat lerombolásán, a törvényesített korrupción, az emberi jogok sárba tiprásán alapuló Orbán-maffiának úgy kellenek az állampolgári tudat erősítésére, a korrupció leleplezésére, az emberi jogok védelmére törekvő civilek, mint púp a hátára. Költségvetési pénzt már régóta csak a bármikor bevethető, gyorsreagálású harci civil csapatainak és propagandistáinak ad, de ettől még nem tűntek el a zavaró civilek. És csak azért nem, mert kaptak pénzt a Norvég Alaptól.
Ha megnézzük a felsorolt civil szervezetek alapító nyilatkozatait, ilyen tevékenységeket találunk:
- „alkotóművészeti közösségek fenntartása”
- „egy független magyarországi korrupciófigyelő és kutató fórum megteremtése, olyan adatbázisokat és online eszközöket fejlesztünk, amelyek segítségével nyomon követhetőek a közpénzköltések és számon kérhetőek a politikai és gazdasági döntések”
- „a családon belüli erőszak társadalmi jelenségéről szóló ismertetek terjesztése”
- „reformokat kezdeményezünk olyan jogi, államigazgatási-eljárási területeken, ahol az állam jelenleg nem szolgáltat igazságot a családon belüli erőszak áldozatainak”
- „elsődleges célkitűzése az, hogy a 14–25 éves korosztályt felkészítse az aktív állampolgári létre”
- „fontosnak tartjuk többek között a párt- és kampányfinanszírozás, a közbeszerzés és az igazságszolgáltatás átláthatóvá tételét, valamint a közérdekű bejelentők védelmének megerősítését is”
- „fellép a nőkkel szembeni diszkrimináció és erőszak minden formájának tilalmáért is”
- „tevékenységünket olyan jogterületekre összpontosítjuk, ahol gyakoriak a jogsértések, és az áldozatok különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak”
- „figyelmet fordít a személyi szabadság, az emberi méltóság, a magánszféra védelmére”
- „az etnikai és más kisebbségek, különösen a kelet-európai roma (cigány) társadalom életével kapcsolatos ismeretek, információk hazai és nemzetközi áramlásának elősegítése”
- „olyan társadalom létrejöttén dolgozunk, ahol a nőknek lehetőségük van szabadon megválasztani partnerüket, életformájukat, és félelem nélkül megélni és felvállalni identitásukat életük minden területén”
- „arra törekszünk, hogy a széles társadalom figyelmét felhívjuk az erőszak és diszkrimináció különböző megnyilvánulási formáira, s ezáltal szélesítsük a nők és gyerekek elleni erőszakkal szemben fellépők társadalmi bázisát”
- „célunk liberális gondolatok, eszmék bemutatása, illetve a liberális fiatalok körében egy működő és sokszínű közösségi élet biztosítása”
- „foglalkozunk kulturális és közösségi események szervezésével, érdekérvényesítéssel, kutatásokkal, képzésekkel és kiadványok megjelentetésével”
- folytatás: http://gepnarancs.hu/2014/09/orban-durvul/
Norvég nagykövet: nem magyar, hanem norvég közpénzről van szó
Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete volt az ATV Egyenes beszéd című műsorának vendége. A téma természetesen az volt, hogy a magyar hatóságok egyre keményebben lépnek fel a norvég civil támogatási pénzek sorsáról döntő alapítványokkal szemben.
Skarstein szerint kezdetben technikai kérdésekről volt vita a felek között, amit könnyen meg lehetett volna oldani, de a magyar fél ehelyett egyoldalúan vizsgálatot indított, amivel nem tudtak egyetérteni, hiszen nem magyar, hanem norvég közpénzről van szó. Kérték, hogy megoldásként legyen egy közösen elvégzett auditálási vizsgálat, de ebben viszont a magyar kormány nem akart részt venni.
http://444.hu/2014/09/10/norveg-nagykovet-nem-magyar-hanem-norveg-kozpenzrol-van-szo/
Húszezren hasaltak el a honosítási magyarságvizsgán
Több mint tízezer ukrán állampolgár honosítási kérelmét utasították el a kettős állampolgárság bevezetése óta. A VS.hu által kikért adatokból látszik, hogy sok a visszadobott kérelem Szerbiában, Romániában és Oroszországban is. A számok is azt mutatják: a magyar útlevél értékes, sokan próbálják megszerezni úgy, hogy nem felelnek meg a szabályoknak.
A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óta több mint 622 ezer határom túli magyar vagy magyar felmenőkkel rendelkező személy igényelte a magyar állampolgárságot, derül ki azokból az adatokból, amelyet a VS.hu kérésére adott ki a Miniszterelnökség. A legtöbben, több mint 398 ezren Romániából kérték a kettős állampolgárságot, a második helyen Szerbia (118 ezer kérelem), a harmadikon Ukrajna (89 ezer kérelem) áll.
A 2010-es kormányváltás után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében kedvezményesen honosítható az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy csak „valószínűsíti magyarországi származását”. Mindezek mellett igazolni kell a magyar nyelvtudást, vagyis a kérelmezőnek tudnia kell válaszolni az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre. A kormányzati honlap úgy fogalmaz: "a kérelmező kommunikációs szinten értse és beszélje a magyar nyelvet, honosítási kérelmét önállóan segítség nélkül elő tudja terjeszteni, az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre önállóan, rövid mondatokban válaszolni tudjon". A végső döntést hivatalosan mindig az államfő hozza meg.
A honosítási listán feltűnnek olyan távoli országok is, mint például Niger vagy Szaúd-Arábia, ahonnan egy-egy kérelem érkezett. Valószínű magyarázat lehet erre, hogy egyes esetekben a házastárs is megszerezheti egyszerűsített módon a magyar állampolgárságot. A lista tanúsága szerint magyar állampolgárságot kértek ma már nem létező országok polgárai is, például 21-en szovjetként, hatan csehszlovákként kérték a honosítást. Ennek oka, hogy régi, a ma már nem létező államok által kibocsátott okmányokat nyújtottak be a kérelemhez.
A beérkezett kérelmek mellett kikértük az elutasítási statisztikát is. A több mint 20 ezer elutasítás önmagában nem tűnik soknak, de meglepő képet mutat az eloszlása: az Oroszországból beérkezett honosítási kérelmeknek például a 64 százalékát utasították el, vagyis 1847-et a 2873-ból. Ukrajna esetében az elutasítási arány 11,7 százalékos, több mint 10 432 kérelmet dobtak vissza a 89 ezerből. Kisebb az arány Szerbia esetében, de itt is volt 4682 visszadobott kérelem.
Az adatok ismeretében megkerestük a budapesti orosz és ukrán nagykövetséget, hogy megkérdezzük, tudnak-e a jelenségről, de egyik külképviseleten sem sikerült olyan munkatárssal beszélni, aki nyilatkozhat ebben a kérdésben. Az orosz követségen csak annyit mondtak: nekik nincs információjuk az állampolgársági ügyekről.
Magyar részről egy kormányzati közlemény adhat némi magyarázatot az ügyre. A kettős állampolgárság honlapján július 10-i dátummal megjelent egy hétnyelvű – a magyar mellett angolul, németül, románul, szerbül, oroszul és ukránul – felhívás. Ebben utalnak arra, hogy igen gyakoriak „a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó” problémák, ennek következtében pedig a kérelmező „visszaélés áldozatává” válhat. Az óvatos megfogalmazás mögött valószínűleg olyan esetek állhatnak, amikor közvetítők és korrupt hivatalnokok nyelvtudás nélkül is állampolgárságot ígérnek.
Mint arról korábban beszámoltunk, Szekszárdon egy kormánytisztviselőt őrizetbe vett a rendőrség, miután némi csúszópénzért segített volna orosz állampolgároknak a honosításban. És ez nem volt elszigetelt jelenség, Ukrajnában és Szerbiában is nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet. Ez azért lehet értékes az oroszok, ukránok vagy a szerbek számára, mert szabad mozgást biztosít az EU területén, vagy vízummentes utazást tesz lehetővé az Egyesült Államokba vagy Kanadába.
Noha a sajtó általában a fent említett szabályokat nevezi kedvezményes honosításnak, ugyanígy kérheti kedvezményes honosítását a törvény szerint az, aki
- három éve Magyarországon lakik, és magyar házastársa, gyereke van,
- három éve Magyarországon lakik, és magyarok fogadták örökbe,
- három éve Magyarországon lakik és hontalan, vagy menekült,
- öt éve az országban él és itt született, vagy gyerekkorában lakott Magyarországon.
- tud magyarul, és legalább tíz éve magyar házastársa van,
- tud magyarul, legalább öt éve magyar házastársa van, és van gyerekük
Az első négy csoportba tartozók le kell vizsgázzanak alkotmányos alapismeretből.
http://vs.hu/huszezren-hasaltak-el-a-honositasi-magyarsagvizsgan-0910?utm_source=hrkrs&utm_medium=rss
2014 - Magyarország rendőrállam lett
Norvégia a 2009-2014 között mintegy 40 milliárd forint támogatást ad magyarországi fejlesztésekre, a pályázati felhívások meghirdetése 2013-ban kezdődött el. A pénzt több terület között osztják szét, a legnagyobb összegeket környezetvédelmi beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és a hátrányos helyzetű csoportok integrációjára szánják.
A támogatások mintegy 88 százalékáról a magyar állami kormányzati szervek döntenek. A fennmaradó 12 százalékról - ez három programterületet érint - a kormánytól független civil alapkezelők határoznak. Utóbbiak közül a legnagyobb a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA), melynek program operátora az Ökotárs Alapítvány, amely pályázaton nyerte el a feladatot. Ide 4,453 milliárd forintnyi támogatás tartozik. Ehhez a pénzosztó mechanizmushoz a magyar kormánynak jogi értelemben nincs köze.
Nagynorvég, kisnorvég
A fejlesztési szakmában "nagynorvégnak" hívják az magyar állam által szétosztott pénzt, míg "kisnorvégnak" a civilek által elosztható, nagyságrenddel kisebb keretet.
2013 végéig az állami felügyeletű támogatások sorsát, a "nagynorvégot" a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen (NFÜ) keresztül osztották szét. 2013 végén azonban fordulat történt, a kormány elégedetlen volt az uniós fejlesztési pénzek lehívásának ütemével, ezért gyökeresen átalakították a rendszert. Leváltották a NFÜ vezetését, az intézmény hatásköreit különböző minisztériumok között dobták szét, a felügyeletük pedig a Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár irányítása alá kerültek. A Norvég Alap a Széchenyi Programiroda "égisze" alá került. Erre a norvégok kiakadtak, mert az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programirodát nem tartották olyan szintű szervezetnek, amelyben megbíztak volna. Ráadásul az együttműködést szabályzó államközi szerződés módosítása is elmaradt, ezért leállították a Norvég Alap kifizetéseit.
LMP-s szálak?
A civil jellegű, "kisnorvég" pénzek menedzselésében semmilyen részt nem vállalt a magyar állam, ezért az - például az Ökotárs által megalkotott rendszerben - zavartalanul működhetett tovább. Ekkor levelet írt Lázár János a norvég partnerének, amelyben politikai aggályai miatt kérte, hogy a civil pénzek kifizetését függesszék fel, mert arról egy olyan konzorcium dönt (az Ökotárs), amelynek több tagja "több szálon, nyíltan köthető" az LMP-hez.
Egy, az ügyre rálátó forrásunk azt állítja, a norvégoknak nem tetszett, hogy a program felelős nélkül maradt, és kilátásba helyezték, hogy elzárják a csapokat, amire válaszként érkeztek a magyar bírálatok.
Mivel a kormány politikai kritikái a norvég pénzügyi stop után érkeztek, és azt követően kezdték támadni az Ökotárs Alapítványt is, norvég diplomaták meggyőződése, hogy az egész ügy célja a kormányzati dilettantizmusról való figyelemelterelés. "Elfelejtették időben leegyeztetni a változtatásokat a másik féllel. Ezt nem merik bevallani, ezért kreáltak egy fedő sztorit, majd belegabalyodtak az ügybe".
Elterel, elhallgattat
Csepreghy Nándor államtitkár a közelmúltban tagadta a figyelemelterelés vádját, és azt is, hogy a kormánykritikus civilek elhallgattatása lenne a cél. Az államtitkár a Hetek című lapnak azt mondta: "Ha igaz lenne a figyelemelterelés vádja, akkor nem visszakoztunk volna a saját korábbi álláspontunkból, nem lennénk készek a megegyezésre. Ami pedig a másik állítást illeti: mi nem háborúzunk az egyes civil szervezetekkel, hanem az a célunk, hogy szabályosan és valóban a civil szektor hasznára legyenek szétosztva ezek a támogatások."
Rendőrségi akció
A rendőrség hétfőn megszállta az Ökotárs alapítvány irodáit. A civil szervezettől két témakörben vittek el dokumentumokat.
1. A rendőrség arról a 13 civil szervezetről gyűjtött információt, amelyek szerepeltek Lázár János listáján. Ezen a kormányellenesnek tartott szervezeteket gyűjtötte össze a miniszter.
2. Lefoglalták az Ökotárs kölcsönzési ügyeiről szóló dokumentumokat.
Állítólag a Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés, és jogosulatlan pénzügyi tevékenység elkövetésének gyanúja miatt indította az eljárást.
Lázár János halállistája
A Norvég Civil Alapból szervezetek egész sora nyert támogatást, a rendőrség azonban csak azt a 13-at vizsgálta, amelyek rajta voltak Lázár János listáján. A kormányellenesnek tartott szervezetek feketelistáját tavaly nyáron már megszellőztették a Heti Válaszban, majd idén tavasszal a kormány hivatalosan is kiadta a neveket.
A szervezetek mind a norvég alap demokráciafejlesztési és emberi jogi programjában szerepeltek. A lista összeállításakor Lázár János a kormánykritikát, "a gyanús, baloldali kötődést" hozta fel vádként. A Miniszterelnökség megbízta a Kehit a vizsgálattal, a szerv pedig nyáron el is kezdte a nevezett civilek vizsgálatát. Ennek a munkának volt a folytatása a hétfői rendőrségi akció.
Mivel sem a baloldali kötődés, sem a kormányellenesség nem büntetendő, a 13 civilszervezet elleni fellépés nehezen értelmezhető nem politikai indíttatású akcióként. A nevezett szervezetek a vádakra korábban elmondták, hogy tevékenységük nem az ellenzékhez köthető, hanem szerepükhöz híven a mindenkori kormány működését monitorozzák. Ugyanígy léptek fel a baloldali kormányzás alatt is.
Sokkoló házkutatás
Meglepő és némileg sokkoló volt, hogy ilyen nagy erőkkel vonult fel a Nemzeti Nyomozó Iroda az Ökotárs Alapítványnál - mondta az atv.hu-nak Móra Veronika, az Ökotárs vezetője.
Móra szerint nem kaptak részletes tájékoztatást arról, mi alapozza meg az egész eljárást, a rendőrök egy határozatot hoztak, hogy a bűncselekményekkel kapcsolatosan milyen dokumentumokat keresnek. "Minket igazán az háborított föl, hogy a rendőrség már korábban is kért tőlünk dokumentumokat, ha kérik, akkor most is elküldtük volna és nem kellett volna ez a hercehurca hozzá"- magyarázta az Ökotárs Alapítvány vezetője, majd hozzátette: "panasszal fogunk élni a házkutatás ténye miatt".
Forrás: atv- index - sztárklikk
Fotó: nol.hu
http://www.sztarklikk.hu/egyeb/sztarklikk-kozelet/120814/
Cenzúrára akarták rávenni a lengyel tévéseket Kövérék
Miután az elborult házelnök rettentő kínos, oroszbarát, ukránfikázó dolgokat mondott az ukrán háborúról a fiataloknak, a munkatársai arról győzködték a lengyel stábot, ne közöljék a felvételt – írta a Gazeta Wyborcza.
Majdnem egy hete történt, hogy a kelet-európai fiataloknak szervezett, Szabadság Expressz nevű rendezvénysorozat budapesti állomásán Kövér László megbillent egy sima kérdéstől, és a hallgatóság döbbenetére vad monológba kezdett a az ukrán–orosz konfliktusról, amit "cirkusznak" nevezett, olyan mondatokkal, hogy:
- a nem létező ukrán állam hadserege" nem fogja legyőzni az orosz hadsereget
- Ukrajnában egy manipulált folyamat zajlik, amiben a legkisebb szerep épp az ukránoknak jutott
- ennek a cirkusznak az a célja, hogy Európát egyszer és mindenkorra leválassza Oroszországról
- a nyugati sajtó egy része úgy hazudik, mint hajdan a Pravda
Az esetről készült vs.hu-s tudósítás bejárta a magyar sajtót. Most a lengyel reakciók érkeztek meg.
A Gazeta Wyborcza ugyanis cikket írt az ügyről, amiben a tudósítójuk elmeséli például, hogy amikor kiborult, Kövér megmondta az okát is:
Nem ilyen kérdéseket vártam.
A hangulat annyira megfagyott, hogy a lengyel tudósítás szerint a program egyik szervezője megkérte a magyar házelnököt, ne beszéljen a résztvevőkkel ilyen leereszkedő hangnemben.
Ekkor kezdett vbele Kövér a monológjába, aminek a végén:
A program 28 éves ukrán résztvevője, Hanna Hrabarszka Kövér szemére vetette, hogy érzéketlen az ukránok drámája iránt. – A hazámban emberek halnak meg, ott háború folyik – mondta. Ezek után felállt és kiment a teremből. A konferenciát néhány más résztvevő is elhagyta, köztük az egyetlen magyar is.
A legjobb, hogy mi volt a Kövér szavainak súlyára ráébredő magyar stáb reakciója: a Gazeta szerint rá akarták beszélni a végig forgató lengyel tévéseket, hogy ne használják fel a felvételeiket, sőt Rafal Jas beszámolója szerint:
Azzal kezdték vádolni, hogy bizonyára manipulálni fogja a magyar házelnök szavait.
Ha tudsz lengyelül, vagy kint élsz, és megtalálod ezt a köztévés tudósítást, kérlek, posztold be ide, vagy küldd el nekünk!
Fotó: Czeglédy Zsolt/MTI
http://cink.hu/cenzurara-akartak-ravenni-a-lengyel-teveseket-koverek-1632880928
Simicska, a felkelő nap és Putyin szelleme
“A fák nem nőnek az égig, ha úgy tetszik, nem nőhetnek az égig” – a Népszabadság szerint Orbán Viktor ezt Simicska Lajosra mondta a hétvégi kötcsei polgári pikniken.
A napilap szerint a szombati megbeszélésen Orbán beszélt az utóbbi időben a lapok által bőven taglalt viszályról. Orbán úgy válaszolt a cikk szerint, hogy az ügy és az idézett kijelentés egyik olvasata,, hogy egyes gazdasági szereplők nem lehetnek túl erősek, dominánsak, egyeduralkodók a piacon, “nem takarhatják el a napot”. A Népszabadság szerint Orbán kifejezésre juttatta Kötcsén, hogy a kormány diktál. A Véleményvezér szerint mindez egy tágabb harcba illeszkedik, amely arról szól, hogy Orbán Viktor egyszerre akar lenni az ország politikai vezetője és főoligarchája. A blog szerint hosszú harc lesz, és ez még csak a nyitány.
Vajna offshore birodalma
Az Átlátszó feltérképezte az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat, és arra jutott, hogy a filmproducer, egyben állami megbízás alapján filmügyi kormánybiztos valójában egy terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót mozgat. Jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető hozzá, amelyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Offshore hátterű a Nobu luxuséttermet üzemeltető kft., a filmforgalmazással foglalkozó Intercom, a kaszinókoncesszió-nyertes Las Vegas Casino Kft., és részben a Byblos divatházat üzemeltető Sport & Fashion Kft. is. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe lehet botlani.
Putyinista vegzálás
Új szakaszába érkezett a független civil szervezetek elleni kormányzati hadjárat, amely immár az oroszországi állapotokat idézi. Hétfő reggel a Készenléti Rendőrség nagyjából 10-15 munkatársa jelent meg a Norvég Civil Alap pénzeit részben kezelő Ökotárs Alapítvány Irodájában. Délben a nyomozók lerohanták a Norvég Civil Alap egy másik lebonyolító szervének, a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány irodáját is. A dolgozóknak mindhárom helyen megtiltották, hogy használják a telefonjukat, és nem lehetett őket elérni.Később a nyomozók egyes vezetők lakására is kiszálltak. A nyomozás természetesen képtelen vádak alapján hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenységgyanúja miatt folyik. Ja, és térfigyelő kamerát is szereltek, hogy senki se lopja a norvég pénzt.
Multinak uniós pénz
Munkahelyenként 30 millióért csábította Magyarországra a kormány az indiai multit, amit 2008-ban még a Fidesz akart elkergetni innen – írta a 444.hu, miután kiderült: az Európai Bizottság jóváhagyta azt a 97 millió eurós támogatást, amit a magyar kormány EU-s pénzből akart adni az indiai Apollo Tyres gumiabroncs-gyárnak, hogy a cég üzemet nyisson Gyöngyöshalászon. Az ügylet érdekessége, hogy a Heves megyei Fidesz 2008-ban még ellenezte a beruházást. Ebben az évben Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök beszélt a beruházásról Új-Delhiben, a Heves megyei Fidesz pedig rögtön helyi népszavazás szervezésébe kezdett, mondván, a környék már nem bír el egy újabb környezetszennyező üzemet.
Milliós strandoltatás
A Vastagbőr blog írta meg, hogy 2,3 millióért strandoltatta Terézváros a nyugdíjasait. A blog korábban számolt be arról, hogy a kerület nem élelmiszerjegyet, hanem élményt és kikapcsolódást kínált az önkormányzati választás előtt nem sokkal a szavazópolgárok jelentős részét kitevő nyugdíjas rétegnek azzal, hogy strandnapot rendezett számukra. A blog közadatigénylésben kérte ki, mennyibe is került ez. Összesen 2,3 millióra rúgott a számla.
További érdekességek itthonról és külföldről
Új nyomozás a Hajdú-Bét ügyben. A Kecskeméti Járási Ügyészség új információk alapján rendelte el a a nyomozás folytatását a Hajdú-Bét 2004-es csődjének ügyében, ismeretlen tettes ellen. A gyanú most csődbűncselekmény.
Vidéki tisztogatás. A Nyugat.hu írta meg, mi történik egy vidéki városban, hogyan zajlik a fideszes médianyomulás. Röviden: pénzek mennek ide-oda, képviselőjelölt válogatja a cikkeket, a PLT kampánylapot ad ki, a Fidesz pedig pozícióba helyezi a saját embereit a megyei lapoknál.
Reklámadó és a nemzetközi cégek. Az egyre jobban teljesítő Origónak sikerült megírnia, amit már hónapokkal ezelőtt mindenki megírt. Nevezetesen, hogy miért nem fizet reklámadót se a Facebook, se a Google. Jé.
Brazil kampány. Hirtelen érdekes lett a brazíliai elnökválasztási kampány, miután az olajcég egyik őrizetben lévő vezetője állítólag köpött hivatalban lévő politikusokról, parlamenti képviselőkről, akik közül jó néhány közeli kapcsolatban van a két legesélyesebb jelölttel.
A szálak Ausztriába vezetnek. Az USA egykori amerikai nagykövetének korrupciós ügye most már Ausztriában folytatódik. A gyanú szerint a felesége bécsi bankszámlájára utalt 1,4 millió dollár kétes eredetű pénzt.
Antikorrupciós videók. A Transparency International oldala érdekes antikorrupciós videókból válogat, és köztük egy magyar videót is szemléz.
http://mutyimondo.atlatszo.hu/2014/09/09/simicska-a-felkelo-nap-es-putyin-szelleme/
A karhatalmi fellépés után a Helsinki kiszáll a kormány kerekasztalából
A civil szervezetek kormányzati vegzálása miatt kiszáll a kormány által az ENSZ javaslatára összehívott Emberi Jogi Kerekasztalból a Magyar Helsinki Bizottság.
"Nem leszünk fügefalevél a látszatdemokrácia intézményén" – ezzel magyarázta a Magyar Helsinki Bizottság nevű jogvédő szervezet, hogy kiszáll a magyar kormány által az ENSZ javaslatára összehívott Emberi Jogi Kerekasztalból. A jogvédők azt követően döntöttek úgy, hogy hétfőn rendőrök tucatjai szállták meg a kormánykritikus szervezeteket is támogató Norvég Civil Alap pénzeit kezelő magyar Ökotárs Alapítvány irodáit.
A Helsinki Bizottság levélben írta meg Répássy Róbertnek, az igazságügyi miniszérium parlamenti államtitkárának, hogy tiltakozásul "az elmúlt időszak civil társadalmat megbélyegző kormányzati kijelentései és különösen a hétfői nap demonstratívan megfélemlítő rendőrségi fellépése ellen" kilépnek a kerekasztalból.
A levélben felidézik, hogy bár a kerekasztal eredeti célja az lett volna, hogy a kormányzati szereplők intézményesített, rendszeres konzultációt folytathassanak az emberi jogok magyarországi érvényesülését vizsgáló civil szervezetekkel, nem folyt érdemi, szakmai párbeszéd, egy adott témához kapcsolódó jogszabálytervezetekről például sohasem kérték ki a civilek véleményét. (Kivételként említik a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés lehetőségeit tárgyaló csoport, ahol korrekt, kézzel fogható eredményeket hozó megbeszélések folytak.)
Konstruktív párbeszédre nincs esély ott, ahol Orbán Viktor külföldi érdekeket kiszolgáló, „fizetett politikai aktivistáknak” tekinti az emberi jogokért és alapvető jogállami elvekért szót emelő civileket, és ahol – egy állandóan változó gyanúsítások alapján folyó büntetőeljárásban – olyan módon és létszámban száll ki a rendőrség – a nyomozó hatóságokkal egyébként együttműködő – civilszervezetekhez, amelynek más célja, mint
az érintettek megfélemlítése, nemigen lehet – írják, jelezve, hogy ilyen körülmények között nincs más választásuk, mint lemondani a tagságot.
http://hvg.hu/itthon/20140910_A_Helsinki_Bizottsag_nem_ul_be_a_kormany
Befejezem, pedig akad jó pár lépés ami nem a békés és normális együttélést támasztja alá a hatalommal. Pl: A Blikk újságírójának telefon elkobzása, Oszter Sándor alkohol szint kiszivárogtatójának kiderítése érdekében.
Zoltai Gusztáv tanácsadói kinevezése - aki még tavasszal emlékmű lebontást ígért...
Oszter mama polgármesternek jelölése, mert neki is szóltak "mások", hogy vállalja épp úgy mint Matolcsi nejének... szóval undorító szerintem, ahogy a hatalom és holdudvara nyomul mindenhol...
