Megint elvesz a kormány - Kitől és miért?
Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.
Voltak kockázatok
Egészen a mai napig úgy tűnt, hogy nagyjából rendben van az idei költségvetés. A Nemzetgazdasági Minisztérium nemrég nyilvánosságra került júniusi dokumentumaiban foglalt számokból és várakozásokból is erre lehetett következtetni. A bevételi oldalon láthatóak voltak lényeges elmaradások (például az ÁFA-bevételeknél 70 milliárd, pénztárgép-hatás nélkül 220 milliárdos mínusz), a kiadási oldalon bizonyos túlköltések, azonban a tartalékok figyelembe vételével ez kezelhető mértékű lehetett.
A legnagyobb veszélyforrás a költségvetésre nézve idén is az infláció, ezt pedig már tavaly decemberben látni lehetett. Már az akkori friss várakozások is azt jelezték előre, hogy 1% körüli idei infláció várható a kormány által a 2014-es költségvetésbe tervezett 2,4%-os inflációval szemben. Ez pedig a fogyasztási típusú adóbevételekre gyakorol negatív hatást, rontva a bevételi oldalt.
Egészen pontosan akkor ezt írtuk:
"Jól látható, hogy a fogyasztáshoz kapcsolt adók mértéke elmarad a korábban tervezettől nagyrészt az infláció miatt - mondta Varga Mihály a 2013 nyári kiigazítás indoklásaként. (...) A tárcavezető tehát egyértelműen az alacsonyabb inflációt nevezte meg az év közbeni költségvetési kiigazítás egyik okaként. Nem akarjuk az ördögöt a falra festeni, de a fenti, 2013-as költségvetést érintő mondatok könnyedén elhangozhatnak a közeljövőben a 2014-es büdzsével kapcsolatban is. (...) Mindezek fényében könnyedén előfordulhat, hogy a kormány év közben azzal találja magát szemben, hogy a fogyasztási típusú adóbevételek elmaradnak a várakozásoktól. Ebben az esetben pedig két megoldást közül választhat, ha kordában akarja tartani a hiányt: vagy újabb kiigazításokat jelent be, vagy leköti a tartalékok egy részét."
De valami még akadt
Varga Mihály tavaly június 17-i és mai mondatai alapján úgy tűnik, hogy szinte ugyanaz valósul meg idén nyáron is, mint tavaly. Van azonban egy lényeges különbség: az eddigi elcsúszásokra valószínűleg elegendő lett volna a költségvetésbe betervezett tartalék (a 113 milliárd forintos általános tartalék még fennmaradt része és a 100 milliárd forintos Országvédelmi Alap), de a mostanában felmerült kockátok kivédésére már nem. Ezekről az új kockázatokról részletes információkkal nem rendelkezünk, (1) az útépítési pályázatok miatt belengetett 60-90 milliárdos bírságról is szó lehet vagy (2) esetleg a KEOP programoknál tapasztalt lassú előrehaladás miatti állami közbelépés és forráspótlás.
Varga Mihály mai szavaiból ennyit tudunk:
"Van néhány olyan európai uniós vitás kérdésünk, ami érintheti a költségvetést. Részben vagy azzal, hogy egy kötelezettségszegési eljárás végén akár büntetést is kell fizetnünk, vagy pedig azzal, hogy uniós támogatásokat tarthatnak vissza, forrásokat vonhatnak el tőlünk. Ilyen esetben a magyar költségvetésnek kell helytállni azokért a projektekért, amelyek elindultak. Ez nem jelent forrásvesztést, ezt a forrást más projektekre, lehetőségekre megkapja az ország.
Lényegében tehát annyi történt, hogy - mivel a már ismert kockázatokra (alacsonyabb infláció) eleve lekötötte a tartalékokat - az év közben jelentkező kockázatokra már nem maradt elegendő tartaléka a költségvetésnek, ezért lépnie kellett a kormánynak.
Fontos megjegyezni, hogy a kormány nemcsak a saját maga által meghatározott hiánycél tartása miatt ügyel a költségvetésre, hanem az Európai Unió előírásai miatt is. Erre utalt az is, hogy Varga Mihály csütörtöki bejelentésében többször is hangsúlyozta: Magyarország arra törekszik, hogy ne kerüljön vissza a túlzottdeficit-eljárás hatálya alá. Ez a kérdés azért lett megint aktuális, mert az Európai Bizottság nemrégiben kiadott közleménye szerint 2015 tavaszán újraindulhat az EDP-eljárás hazánkkal szemben, mert Brüsszel nem látja megfelelőnek az adósságcsökkentést az államadósság-csökkentési kritérium fényében.
Kinek fog fájni?
Ezek a kormányzati kiadászárolások közvetlenül valóban nem érintik a háztartásokat és a vállalatokat. A döntés értelmében a minisztériumok valószínűleg bizonyos dologi kiadásokat halasztanak el, csökken az általános tartalék (rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka, melyből eddig egyedi célokra osztogatott a kormány), és a Beruházási Alap bizonyos projektjeit csúsztatják későbbre. A zárolás kapcsán fontos megjegyezni, hogy ez nem tényleges kiadáscsökkentés, hanem egy befagyasztás. A nemzetgazdasági miniszter is hangsúlyozta beszédében, hogy "ha úgy látják a költségvetés számait, akkor október, november táján ezek a zárolások feloldhatók" (tavaly év végén a korábbi zárolások egy részét csökkentette a kormány).
A beruházások elhalasztása közvetett módon érintheti a kivitelező vállalkozásokat és ezen keresztül munkavállalókat. A Beruházási Alapot egyébként tavaly júniusban hozta létre a kormány a második Varga-csomag keretében, így ezzel bizonyos egyedi beruházások a nemzetgazdasági miniszter jóváhagyása alá kerültek (például a stadionépítések és -fejlesztések). A most kilátásba helyezett zárolások a gyakorlatban csak azokat a beruházásokat érinthetik valószínűleg, amelyek még nem kezdődtek el (tipikusan például a vidéki kisebb stadionok fejlesztése). A Beruházási Alapban egyébként 130 milliárd forintnyi kiadás található, de itt a tervek között szerepelt például 8 milliárdos kerettel a Fradi stadion építése vagy a Kossuth tér felújítása 17 milliárd forinttal, miután ezek lényegében befejeződtek, ezeknél a tételeknél sem lehet spórolni. Arról nincs információnk, hogy a Beruházási Alap 130 milliárd forintos keretéből a kormány idén eddig mekkora összeget és mire használt fel. Az őszi önkormányzati választások előtt viszont akár még jól is jöhet a kormány számára, hogy a stadionfejlesztések elhalasztásával "leszerelheti" a kritikus hangokat.
