Egy csoda ez a net, mert segítségével még ezt a várost is "láthatom"
Az Ontarió tó partján elterülő Toronto az Ontarió tartomány fővárosa. A szűken vett város lakosságának száma majdnem eléri a 640 ezret, de Nagy-Toronto lélekszáma már majdnem eléri a 4 milliót. A várost autópályák szövevénye öleli körül, nemzetközi repülőtere a belvárostól 32 km-re, nyugatra Mississaugában található. A Toronto Island Airport pedig a belföldi járatok indításával és fogadásával foglalkozik.
A város területe valaha a huron indiánok találkozóhelye volt. 1749-ben alapították meg a várost, a kis Fort Rouillét a francia szőrmekereskedők, és a város birtoklásáért hamarosan megkezdődtek a harcok az angol és a francia telepesek között. 1793-ra épült meg Fort York angol erőd, amely köré a mai város szerveződött. 1814-re szűntek csak meg az ellenségeskedések, ekkor a város és a térség virágzásnak indult. 1834-ben kapott Toronto néven városi rangot. Az első igazi gazdasági fellendülést a 19. század második felében megérkező vasút és a fejlődő tavi hajózás hozta. A második világháborúban is jelentős szerepet játszott, ami újabb gazdasági fellendüléshez vezetett. A háború után közel félmillió bevándorló telepedett le. Ma Torontó lakossága 80 különböző országból származik, Olaszországon kívül itt él a legnagyobb olaszul beszélő közösség. Magyarok is szép számmal élnek itt, legtöbbjük a második világháború után és az 1956-os forradalmat követően költöztek ide, ám a hajdani magyar negyedre (a Bloor Street környéke) már csak vendéglők és üzletek emlékeztetnek, a legtöbb magyar szétszóródott a városban.
Toronto a legnagyobb angol nyelvű város Kanadában és Észak-Amerika egyik legmodernebb és legélénkebb városa.
Több mint 200 közparkja van, amely télen-nyáron a felüdülést szolgálja. Pénzügyi és ipari központ is, itt található. A legrégebbi és Ontárioban a legnagyobb felsőoktatási intézménye a University of Toronto. Számos színházi bemutatón kívül a kulturális életet élénkíti a nagyszámú fesztivál és esemény.
A város utcaszerkezete könnyen átlátható, rácsos rendszerű, melyet a Yong Street oszt keleti és nyugati részre.
A város földalatti közlekedési hálózata 1954-ben nyílt, ma már 60 km hosszú. Torontó kikötőjében csak a legnagyobb óceánjárók nem tudnak kikötni, egyébként forgalmas kereskedelmi központ. Az Ontario-tó nyílt vizétől a belső kikötőt a Toronto Islands (Toronto szigetek) zárják el. A legnagyobb sziget 1858-ig félsziget volt, ám egy hatalmas vihar elsodorta a földnyelvet.
A szigetek manapság egyfajta szórakoztató és kikapcsolódási központok, és itt van a belföldi utasforgalmat lebonyolító repülőtér is. A központi szigeten található a Centreville Amusement Park, ami egy 19-20. század fordulóját idéző családi vidámpark.Toronto felülnézetből. A keretezett épület még csak alapokban áll, mint láthatod, illeszkedni fog a mellette álló házakhoz, az utcaképbe. A University Avenue-n járunk.
Torontóban számos múzeum található. Az Exhibition területével szemben található az Ontario-tavon a mesterséges szigeteken ahol az 1956-os forradalom emlékműve is áll, a Budapest Park területén. Az emlékművet a forradalom 10. évfordulójára készítette Tölgyessy Viktor, a fiatalon elhunyt kanadai magyar szobrászművész. A kiadásokat gyűjtésből fedezték, ám a költségekhez Toronto önkormányzata is hozzájárult. Az emlékmű angol felirata magyarul annyit tesz: Szabadságot Magyarországnak – szabadságot mindenkinek!
A belváros jelentős része modern terekből, üveg és beton felhőkarcolókból áll, közöttük bújnak meg a múlt örökösei, a szépen helyreállított régi épületek. A belvárosi épületeket, mint a Toronto Dominion Centre, a First Canadian Place 72 emeletes, kilátóteraszos épülete vagy az új Városháza és a CN-torony, közel 10 km hosszú, üzletekkel és vendéglőkkel szegélyezett földalatti utcarendszer (Path Underground) köti össze. A belvárosban lévő üzleti negyed a Yonge Street, King Street, University Avenue és a College Steet között terül el, legfontosabb négyszintes épülete az Eaton Centre, több mint 300 üzlettel és mozikkal. Szintén nevezetes a The Bay áruház. A másik üzleti negyed már Yorkville-ben található, amely nem tartozik a belvároshoz.
Toronto jellegzetes képét a CN Tower is meghatározza (Canadian National Tower, Kanadai Nemzeti Torony). Az 553,33 m magas torony, amelyet 1976-ban adtak át a közönségnek. A torony a távközlésben is szerepet játszik turistaattrakció mivolta mellett. Több kilátóterasza is van, a külső terasz 342 méteren, üvegpadlózattal, a belső 346 méternél, és a Sky Pod („égi gondola”) 447 méteren. 350 méternél egy forgó étterem található. Szép időben ellátni egészen Buffalo-ig (USA) és a Niagara Falls városa is látható. A városnak számtan művelődési, tudományos, oktatási intézménye és híres múzeuma van. Szebbnél szebb kisebb, nagyobb parkok garantálják a városlakók pihenését és az egészséges levegő megőrzését.
szépen megkérnek arra, hogy lépj a fűre(!) út a szigetre, távolban a város
képek: google, a szöveget innen szemezgetem: http://www.kanadakalauz.hu/varos/toronto