Ab: A portál felel a kommentekért, akár moderál, akár nem
Az Alkotmánybíróság szerdai döntése szerint az internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért, kommentekért, akár moderálják azokat, akár nem.
A Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete azt követően nyújtott be alkotmányjogi panaszt, hogy a Kúria elmarasztalta a jó hírnévhez fűződő jogok megsértése miatt, az egyesület által működtetett honlap ugyanis súlyosan sértő, lealacsonyító kommenteknek adott helyet. Az egyesület azzal érvelt, hogy a Kúria ítélete sérti a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint arra hivatkozott, hogy az elektronikus kommunikációról szóló jogszabályok értelmében a „szolgáltatók nem kötelesek a blogok, hozzászólások moderálására, tartalmuk ellenőrzésére, a szolgáltatók kizárólag tárhelyet és felületet biztosítanak a tartalom elhelyezésére”.
Az Alkotmánybíróság azonban határozatában leszögezte: az interneten zajló nyilvános kommunikációban is érvényesítendők az alaptörvényben rögzített alapvető jogok és kötelezettségek. Az Ab szerint nem vonható kétségbe, hogy a blog és a komment is közlésnek minősül, s mint ilyen az alaptörvény cikkének védelmi körébe esik. A testület szerint a kommentek moderálása nem mentesít a jogsértő közlésért való felelősség vagy a helytállás kötelezettsége alól. Az indokolás rámutat, hogy a kommentek moderálásáról a weboldal fenntartója dönt: erre jogszabály vagy a bírói gyakorlat sem kötelezi. A jogsértő közleményekért való felelősség – és adott esetben a helytállási kötelezettség – független a moderálástól: egyedül a jogsértő közlés tényén alapszik.
Ha a kommentek közzétételéért való felelősség nem függ a moderálástól, mert a közlés tényén alapszik, nem indokolt a moderált és nem moderált kommentek között különbséget tenni az alapjog-korlátozás arányosságában sem – mutatott rá a testület. Az Ab szerint ha a moderálást vállaló internetes szolgáltatók felelősek az oldalukon megjelent jogellenes közlésekért – ennek alkotmányosságát az indítványozó nem vitatja, hiszen azzal érvel, hogy nincs befolyása a hozzászólás közzétételére –, akkor a moderálást nem vállaló oldalak működtetőivel szemben a jogsértés megállapítása nem tekinthető aránytalannak.
A határozathoz Paczolay Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Stumpf István alkotmánybíró pedig különvéleményt csatolt.
(olvasd el az egészet és Stumpf különvéleményét a 78-as ponttól :
http://media.mandiner.hu/cikk/20140528_ab_a_portal_felel_a_kommentekert_akar_moderal_akar_nem
blogok, ahol gondolatokat kommentelnek..
Kommentben anyázott? Ne fájjon a feje, a házigazdáé a felelősség!
Az Alkotmánybíróság szerint ha moderálunk, az se megoldás, mert a moderáltan sértő komment a moderálatlanul sértővel egy elbírálás alá esik, szóval akkor meg minek vesződjünk a moderálással? Kimondatlanul az lenne a megoldás, hogy nincs kommentelés, és kész?
Már megint a kommentek
Létrejött a nagykoalíció: balra és jobbra bekönyvelt netes újságok és kommentelőik ezrei gyalázzák az Alkotmánybíróság tegnapi buta határozatát, amelyben teljes felelősséget szeretnének vállaltatni a lapokkal a náluk megjelent kommentekért. Tisztességtelen törekvés, és nem is fog sikerülni.
Végre egy ügy, amelyben nem az unalmas fasiszta-kommunista törésvonal mellett szakad ketté az érvháború. A netes politikai fórumokat használók és értők nagyjából túlnyomó többsége úgy látja, hogy a döntés egyrészt fenntarthatatlan rendszert hozna létre, másrészt visszaélések egész sorozatára kínál lehetőséget (a 444 jól vette észre: akár a miniszterelnök ellen is perek sorozatát lehetne megindítani Facebook-oldala miatt, ebben a pillanatban), harmadrészt pedig további súlyos versenyhátrányba taszítja a magyar tartalomszolgáltatókat a külföldi óriáscégekkel szemben.
Különösen riasztó az a - hazánkban egyébként sajnos teljesen megszokott - gyakorlat, hogy az Alkotmánybíróság megint a saját kútfejéből, mindenfajta szakmai segítséget mellőzve hozott egy olyan kérdésben döntést, amit laikusként, gyakorlati tapasztalatok híján nem lehet helyesen megítélni.
Nem véletlen, hogy az egyetlen ellenvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró, Stumpf István akár épp szakembernek is tekinthető, hiszen minisztersége alatt hozzá tartozott az Informatikai Kormánybiztosság, és szintén miniszterségéhez köthető az első Elektronikus Kereskedelmi Törvény megalkotása is. Stumpf nagyon pontosan tudja - mert a szakmai diskurzusok annak idején őt meggyőzték -, hogy a felhasználói tartalmak jogi kezelésére a mostani döntésből következő módszer alkalmatlan.
(Zárójelben tegyük hozzá, hogy az Egyesült Államokba a Supreme Court, vagyis a Legfelsőbb Bíróság, melynek hatásköre nagyjából az Alkotmánybíróságéhoz hasonlítható, minden internetes ügyben szakvélemények széles tárházát rendeli meg, mielőtt döntést hoz.)
Az Alkotmánybíróság határozati szövegében bőven fellelhetők szakmailag értelmetlen kijelentések, például nem is tudják pontosan használni a moderálás fogalmát: "a moderált komment, ha jogsértő, ugyanolyan jogi következménnyel jár, mintha nem lett volna moderálva (előzetesen vagy utólag ellenőrizve)" - írják egy helyen, ami nonszensz, az előzetesen moderált komment ugye meg sem jelenik az interneten, így a jogsértés nem jön létre. Zárójeles megjegyzésükből pedig az derül ki, hogy nem is érzik az előzetes és utólagos moderáció közti jelentős jogállásbéli különbséget.
A döntés teljes szövegéből az sugárzik, hogy szövegezője egy nagyjából 2000 előtti dogmarendszer híve, mely szerint az internet egyszerűen csak egy újabb közlési eszköz, és használatának jogi szabályzását meg lehet úszni azzal, hogy betuszkoljuk az internet előtti média kategóriáiba. (A szerzőijogi-kiadói lobbi próbálta ezt a hozzáállást tolni évekig, később iszonyatosan megbánták, és most már futhatnak a pénzük után.)
Az Ab komment-döntése veszélyezteti a véleménynyilvánítás szabadságát
2014.05.29. 16:29
Az Alkotmánybíróság május 27-i döntése szerint egy blogposzt alatt megjelenő kommentekért jogi felelősséggel tartozik a blog gazdája. Az Ab egy korábbi, jogerős, az MTE által már kifogásolt és alkotmányellenesnek tartott ítéletet erősített most meg, amely aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Amint arra az MTE az utóbbi években rendszeresen igyekszik felhívni a figyelmet, a kommentek és a jogi felelősség problémája jóval összetettebb, mint azt az Ab minapi határozata sugallja. A komment szerzője sok esetben nem ismert, illetve polgári perben nem kideríthető, többek között ezért kerülnek célkeresztbe a könnyen és jól perelhető szolgáltatók. Az egész kérdéskör életszerű, a személyiségi jogok védelmét és a véleménynyilvánítás szabadságát egyként szolgáló megoldásához arra lenne szükség, hogy a felelős kergetése helyett a névtelen kommenteket a helyükön kezelje a jog.
Az MTE szerint nem célravezető, ha egy, a napi százezer hozzászólás között megjelenő sértő kommentet úgy kell kezelnie a bíróságnak, mint ahogyan például egy olyan közlést, ami mondjuk egy nagy példányszámú lap címoldalán jelenik meg. A megalapozottan kifogásolt, sértő kommenteket jogi fenyegetettség nélkül is készséggel eltávolítják a szolgáltatók (erre az MTE etikai kódexe is kötelezi az egyesület tagjait, vagyis a legnagyobb magyar tartalomszolgáltatókat), a korábbi gyakorlat tehát tökéletesen megfelelő volt ezeknek a problémáknak az orvoslására.
Az olyan eszközök, amelyek a kommentelés minden kilengés ellenére is egyértelműen hasznos és értelmes intézményét mint olyant fenyegetik, a társadalom érdekeivel ellentétesek. Könnyű és elegáns megoldása lenne a jelenlegi helyzetnek, ha a jogalkotó ezen szempontok alapján tisztázná, módosítaná a joganyagot. Ez megtörténhetne akár az elektronikus kereskedelmi törvény pontosításával, tisztázva, hogy a kommentelők számára nyújtott felület esetén a szolgáltatók úgynevezett tárhelyszolgáltatást nyújtanak és a sértő komment eltávolítása esetén mentesülnek a felelősség alól, vagy akár úgy, hogy a személyiségi jogi sérelmeknek - ahogyan ez egyes más jogrendszerekben működik - el kelljen érni egy bizonyos komolysági, súlyossági határt ahhoz, hogy peresíthetőek legyenek. A jogszabályoknak és a jog alkalmazónak is tekintetbe kellene vennie a kifogásolt kommentet közlő tartalomszolgáltató, vagy közösségi oldal szolgáltató reakcióját is. Azaz, ha a kifogásolt kommentet kérésre időben eltávolította, akkor akár korlátlanul is mentesíthető legyen a felelősség alól.
A most helyben hagyott ítélet alapján az valószínűsíthető, hogy a magánblog gazdája – ha azonosítható – éppúgy felelős a nála megjelenő kommentekért, mint egy portál. Azonban az már portálok esetében is alapvető probléma, hogy a komment-tartalmakat a kommentelők, és nem a tartalomszolgáltatók, közösségi platform-szolgáltatók, vagy éppen bloggerek szolgáltatják. Emlékeztetünk arra, hogy a mostani ügy kiindulópontja is néhány, az egyesületként, tehát még véletlenül sem médiatartalom szolgáltatójaként vagy közösségi portálként működő MTE blogján megjelent hozzászólás volt. Az Ab-határozat indoklása ugyanakkor nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a Facebook és a hasonló szolgáltatások más elbírálás alá essenek, ennek alapján még nem lehet egyértelműen megjósolni egy-egy majdani per kimenetelét.
Az MTE szerint – egyetértve Stumpf István alkotmánybíró a határozathoz fűzött különvéleményének vonatkozó pontjával – a szabályozásnak a személyiségi jogokat arányosan, a lehető legkisebb alapjog-korlátozással kell védenie. Az egyesület értelmezésében az Ab által megerősített döntés pedig nem ezt a célt szolgálja.
Az ügy jelenleg az Emberi Jogok Európai Bíróságán, Strasbourgban is tárgyalás alatt van, döntés még az idén várható.
Nincs jelentősége…
„Condenadme, no importa. La historia me absolverá.”
(„Ítéljetek el, nincs jelentősége. A történelem majd felment engem.”)
Fidel Castro utolsó szavai a Moncada laktanya sikertelen ostromát követő perében – 1953. október 16.)
„Hic sepultus est”1
Több mint három éve tettük fel egy posztunkban azt a kérdést, hogy „túlélhető-e a saját halálunk?”, vonatkoztatva ezt az Alkotmánybíróságra. (Ld.: Alkotmánybíróság – túlélhető-e a saját halálunk?) A feltett kérdésre akkor adott válaszunkat (Nem!) azóta bőven igazolta az idő: a magyar Alkotmánybíróság 2006 és 2014 között képtelennek bizonyult az alapfeladata ellátására: nem tudta megvédelmezni a jogállamot és a demokráciát az azt a „legitim visszaélések” komplex rendszerével lebontó Fidesztől. Azért nem volt erre képes, mert tagjainak jelentős többsége csupán papírból ismerte a jogállamiságot, de maga nem élte azt át a mindennapjaiban. Ott halt meg a magyar alkotmánybíráskodás, amikor az alkotmánybírák elkezdtek „a hatalomhoz képest mérlegelni” és amikor elkezdték a személyes politikai preferenciáik alapján meghozogatni a döntéseiket. Ennek első eklatáns példája a „szociális népszavazás” lehetővé tétele volt – amikor egy, az Alkotmányban kifejezetten tiltott kérdésben, azaz az aktuális költségvetést érintő tárgyban indított fideszes kezdeményezést alkotmányosnak ítélték. Amikor egy alkotmánybíróság a jogállamiságot és annak intézményrendszerét rögzítő és leíró Alkotmány szövege ellenében hoz döntést, akkor ezzel magát az alkotmányos jogbiztonságot iktatja ki. Innentől semmi sem bizonyos.
folytatás: http://progressziv.blog.hu/2014/05/29/nincs_jelentosege
A kommentelés szabadsága...
Kedves Olvasóm! Az is, aki bejegyzésről bejegyzésre, a kis magyar közéletünk történéseivel kapcsolatos véleményalkotás minket közös nevezőre hozó gondolataival felvértezve követi az írásaimat, és az is, aki a minket elválasztó nézetkülönbségek birtokában, az építő vagy éppen romboló kritika által vezérelve olvasgat ezen az oldalon! Szeretnélek tájékoztatni arról, hogy tudomásul vettem az Alkotmánybíróság arra vonatkozó döntését, hogy az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak. Sőt, akkor is, ha utólag eltávolítják azokat.
Tisztában vagyok azzal, hogy semmilyen eszköz nem áll rendelkezésemre a hatalom túlérzékeny emberei kicsinyes frusztrációinak és sértettségének precedens értékű alkotmánybírósági döntésekkel érvényt szerezni kívánó igazságszolgáltatási gyakorlattal szemben. Ennek ellenére úgy érzem, hogy éppen eleget hallgattunk már korábbi rendszerek mindenfajta kritikát elutasító, könyörtelenül ésszerűtlen és emberhez méltatlan logikája miatt ahhoz, hogy ez az embert öltem, nyilván az áldozat tehet róla típusú alkotmánybírósági döntésre egy 21. századi - még mindig hiszem hogy - demokráciában felkapjam a fejem.
Az icipici érintettség okán szeretném világossá tenni: ezen az oldalon, ahogy eddig is, úgy ez után is mindenki szabadon elmondhatja a véleményét. Ahogy eddig se, úgy ez után sem fogok élni a kimoderálás kényelmes, de a véleménynyilvánítást és önálló gondolkodást megölni képes lehetőségével. Azt gondolom, hogy a fennálló rendszer külön bejáratú médiája által uralt és leuralt életünkben, az internetes oldalak jelentik a sajtó- és véleményszabadság utolsó bástyáit, amelyek ledöntéséhez én nem kívánok hozzájárulni. Tiltakozom az ellen, hogy elvárják tőlem: előre tudjam mit gondol kommentelni vágyó olvasóm. (Egyébként hogyan tudnám megakadályozni, hogy jogsértő módon nyilatkozzon? Sehogy.)
Nem szeretném, ha Radnóti egykori szavaiban- "Oly korban éltem én e földön, mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, - az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen" a minket körül vevő jelen veszélyes valósága tükröződjön vissza. Éppen ezért arra kérek mindenkit, ahogy eddig is, úgy ez után is használja bátran ezt az oldalt saját véleményének, gondolatainak ellenkező előjelű álláspontokkal való ütköztetése, kicserélése céljából. Tegye ezt kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával. Ez valamennyiünk közös érdeke.
Bármit is gondol erről a Lázár Jánosok lelki üdve miatt aggódó Alkotmánybíróság.
http://hacsaknem.blog.hu/2014/05/29/a_kommenteles_szabadsaga_halott
Kommentgyilkos alkotmányőrök
Jogászterror: ki a felelős a kommentek tartalmáért?
Szerző: FiloSzofi
Miután egy hétig néztétek a spenótos krumplit, most jöjjön valami egészen más, aztán kommenteljetek, ha mertek!
Amikor '89-ben, kis ugrifülesként néztem a "jogállamot!" transzparenseket, nem tudtam, hogy ez lesz: jogászállam.
Hiába, a jog mindent szabályoz, ezért a jogász azt hiszi, mindenhez ért (tisztelet a kivételnek). Mondjuk, a közgazdászok is azt hiszik (t. a k.) Most derék alkotmánybíróink nem vették észre, hogy nem értenek ahhoz, amiről jogászkodnak. Sikerült hihetetlenül korszerűtlen állásfoglalást tenniük az internetes kommentekkel kapcsolatos felelősség kérdésében. Az állásfoglalás lényege: az adott internetes felület kezelője felelős az oldalán megjelent kommentek tartalmáért. Moderálástól függetlenül.
