Jön a feketeleves: ennyit kell fizetni a 16 népszerű szakért 2014-ben
Csupán néhány száz felvételizőnek jelent majd megoldást a HÖOK és az erőforrás-minisztérium megállapodása, amely alapján a tizenhat népszerű szakon 2014-ben is lesznek állami ösztöndíjas helyek, de központi ponthatárt határoznak meg. Az már most biztos, hogy a jelentkezők többsége a magas ponthatárok miatt csak önköltséges helyet szerez majd - utánanéztünk, mennyit kell fizetniük.
2014-ben is csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet a tizenhat népszerű szakon, akik elérik a központi ponthatárt - erről egyezett meg novemberben a HÖOK és az erőforrás-minisztérium. Továbbra is gazdasági szakokra lesz a legnehezebb bekerülni, de a jogi vagy a kommunikációs képzésre jelentkezők sem dőlhetnek hátra.
Íme, a tizenhat szak, amelyen csak azok a felvételizők szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik a központi ponthatárt - a többieknek legalább 115-150 ezer forintot kell fizetniük félévente.
|
Képzés |
2014-es ponthatár - állami ösztöndíjas képzés |
2014-es önköltség (a legolcsóbb és a legdrágább verzió) |
|
alkalmazott közgazdaságtan |
465 |
175 000-245 000 Ft/félév |
|
andragógia |
430 |
115 000-234 000 Ft/félév |
|
emberi erőforrások |
443 |
150 000-279 000 Ft/félév |
|
gazdálkodási és menedzsment |
460 |
150 000-300 000 Ft/félév |
|
gazdaságelemzés |
465 |
245 000 Ft/félév |
|
igazságügyi igazgatási |
424 |
132 000-195 000 Ft/félév |
|
jogász |
464 |
165 000-260 000 Ft/félév |
|
kereskedelem és marketing |
449 |
150 000-295 000 Ft/félév |
|
kommunikáció és médiatudomány |
455 |
150 000-279 000 Ft/félév |
|
közszolgálati |
440 |
170 000-245 000 Ft/félév |
|
munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási |
410 |
132 000-150 000 Ft/félév |
|
nemzetközi gazdálkodás |
460 |
150 000-300 000 Ft/félév |
|
nemzetközi tanulmányok |
465 |
150 000-280 000 Ft/félév |
|
pénzügy és számvitel |
458 |
150 000-295 000 Ft/félév |
|
turizmus-vendéglátás |
428 |
150 000-295 000 Ft/félév |
|
üzleti szakoktató |
440 |
150 000-160 000 Ft/félév |
Templom és iskola
A jelenlegi kormány 2011 és 2013 között 119 határon túli magyar templom és más egyházi épület felújításához járult hozzá – közölte Orbán Viktor 2013. november 17-én, a rimaszombati református templom hálaadó istentiszteletén.
A fénykép maga is sokatmondó: Orbán a templompadban figyelmesen lapozgat az énekeskönyvben, mellette a Hold utcai lelkészből EMMI miniszterré lett Balog Zoltán, környezetében a református lelkészfiú és külügyi államtitkár, Németh Zsolt. Később Orbán él a „megtisztelő alkalommal”, maga lép az úrasztalához, hogy megszólaljon „az Isten házában”.
Nincs télapó, nincs jézuska
Nem lehet kivenni a gyereket hittanról
Olvasónk azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy a katolikus hittanoktató elsős kislányával közölte: nincs télapó, nincs Jézuska! Majd levetített egy videót a hatéveseknek, amelyben a pokolban saját zsírjukban sültek a gonoszok, akiket az ördögök vasvillákkal szurkáltak. A szülők azonnal ki akarták venni őt a hittanról, de az iskolaigazgató közölte: év közben nem lehet! Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot (Klik), ahol megerősítették: tényleg nem lehet!
Évente kétezer külföldi hallgató tanulhat ingyen
Megjelent a külföldi hallgatóknak szóló Stipendium Hungaricum ösztöndíjról szóló kormányrendelet: a keleti nyitás stratégiája alapján Kínából és a Távol-Kelet országaiból, például Japánból, Kambodzsából, Szingapúrból és Vietnamból, a Független Államok Közösségéből, így Üzbegisztánból, Kazahsztánból, Türkmenisztánból, az arab országokból, továbbá a Nyugat-Balkánról, elsősorban Macedóniából érkező diákok magyarországi tanulmányait finanszírozzák.
A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent rendelet szerint a Stipendium Hungaricum a kormány által alapított ösztöndíj, amelynek célja a kormányközi oktatási megállapodások, illetve a külföldi, oktatásért felelős minisztériummal kötött megállapodások végrehajtása érdekében a külföldi hallgatók magyar felsőoktatási intézményekben folytatandó tanulmányainak kiemelt támogatása. Az ösztöndíjprogram működtetéséért az oktatásért felelős miniszter felel, aki az ösztöndíjprogram működtetésével a Magyar Ösztöndíj Bizottságot és a Balassi Intézet MÖB Irodát bízza meg.
A kormányrendelet értelmében az ösztöndíjpályázatot első alkalommal 30 napon belül kell meghirdetni, és az ösztöndíjat a 2013-as őszi félévben folyósítják. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár július 8-án Budapesten jelentette be, hogy a kormány a keleti nyitás stratégia keretében ösztöndíjprogramot indít a felsőoktatás hallgatóinak. Mint mondta, ezzel tanévenként mintegy kétezer külföldi hallgatót fogad majd Magyarország.
Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár kiemelte: magyar diákok és tanárok is kikerülnek külföldre. Minden ország maga jelöli ki, mely hallgatókat küldi a másik országba. Lehet választani hároméves alapképzést, négyéves képzést, ötéves mesterképzést, valamint doktori iskolai képzést is - sorolta. Szeptemberben újra pályázhattok a Campus Hungary ösztöndíjaira: erről itt olvashattok. (MTI)
Közben a tankönyv kiadást is államosítják. Ide egy régi hír is illik...
"Országosan megy a rablás, veled vagyunk Horváth András!"
A HaHá-tól a Koppány Csoportig, a TASZ, a VÉSZ, a Levegő Munkacsoport, a politikai paletta egész más oldalán állók együtt tüntettek Horváth András mellett.
"Házkutatás a NAV-nál" néven tartották tüntetést az ellen tiltakozva, hogy az áfacsalásokat érdemben nem vizsgálják, Horváth Andrásnál viszont házkutatást tartottak. Körülbelül ezren követelték, hogy vizsgálják ki a hatóságok a hírhedt zöld dosszié tartalmát.
Kövér Szilárd eltűnt cégei nyomában
A több mint százmillió forint adóval és a munkásai bérével is elmaradásban lévő Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Rt. fölszámolása és a cégjegyzékből való márciusi törlése után ezúttal annak tulajdonos cégét, a MED 21 Kft.-t szünteti meg a bíróság, mert nem találják székhelyén. Mi is így jártunk. Midőn a tartozás nagyra nőtt, a cég eltűnt. A történet ismerős.
Mi lesz a takarékszövetkezetekkel?
http://kard.blog.hu/2013/12/30/mi_lesz_a_takarekszovetkezetekkel
17 milliárdot költ külföldi egyetemisták oktatására a kormány
17,4 milliárd forintot költ külföldi hallgatók magyarországi tanulmányaira 2018-ig a kormány - derül ki az eduline birtokába került, május végi előterjesztésből, amelyet az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Külügyminisztérium közösen készített. Az első hallgatók már szeptemberben kezdenek.
Kedves szegény gyerekek! Ízleljétek meg a luxust!
Lúdgége és joghurt torta a Hiltonban. Milyen rendezvényen lehet, amit egy ötcsillagos szállodában tartanak, ahol megjelenik egy miniszter is, és ilyen hivalkodó a menü? Negyven mélyszegénységben élő gyereknek villantott fel valamit a luxusból az emberi erőforrás miniszter.
Karácsonyi ételosztás van a Blaha Lujza téren
Az Krishna-hívők által működtetett Ételt az Életért alapítvány munkatársai osztanak ételt a Blaha Lujza téren. December 24-étől három napon keresztül 4500 adag élelmiszert osztanak ki a rászorulóknak, és ruhát is adnak.
Fotó: Marjai János
Az MTI fotóin annyira hosszú a sor, hogy a Rákóczi úton több saroknyira állnak az emberek.
Lakásárak alakulása...
A magyarok terhei elviselhetetlenek
Fideszes képmutatás: 30 új adó az Orbán-kormánytól
A karácsony idén az ingyenkonyhák előtt kanyargó végtelen sorok jegyében telt. Ezek után gyomorforgató, hogy a Fidesz ma közleményt adott ki, amely szerint a szocialisták „kormányzásuk alatt mindent megtettek azért, hogy a magyarok terhei elviselhetetlenek legyenek”.
Most emlékeztetőül közzétesszük annak a közel 30 új adónak a listáját, amit „az adócsökkentés kormánya”, vagyis Orbán kabinetje vezetett be „azemútnégyév” alatt.
kép: varanus.hu
Bankadó
Energetikai különadó
Kereskedelmi láncok különadója
Távközlési- és telekommunikációs különadó
Végkielégítések 98%-os különadója
Népegészségügyi termékadó (chipsadó)
Kommersz szeszek büntetőadója
Külföldi rendszámú autók adója
Játékgép adó
Dízel adó
Energiaellátók jövedelemadójának fenntartása
Baleseti adó
Burkolt ingatlanadó önkormányzati szinten
Ingatlanspekulációs adó
Kamarai regisztrációs hozzájárulás
Szociális hozzájárulási adó
Nyugdíjadó
Online szerencsejáték adó
Pornóadó
Igazgatási szolgáltatási pótdíj
Katasztrófavédelmi hozzájárulás
Pénzügyi tranzakciós illeték
Egységes biztosítási adó
Távközlési szolgáltatási adó (mobiladó)
Közmű adó
Fordított általános forgalmazási adó a mezőgazdaságban
E-útdíj emelt szintű indítása
Személyforgalmi behajtási díj („dugódíj”)
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
és egy itt található hsz szerint még ami kimaradt:
Miért nem jelenik meg az óriásplakátokon az ingyen ebédért sorban álló ezreinek fotója a jól ismert - jobban teljesít - szlogennel?
Miért nem jut el minden emberhez naponta (elnézést a fentiekből ollózottságért):
Bankadó
Energetikai különadó
Kereskedelmi láncok különadója
Távközlési- és telekommunikációs különadó
Végkielégítések 98%-os különadója
Népegészségügyi termékadó (chipsadó)
Kommersz szeszek büntetőadója
Külföldi rendszámú autók adója
Játékgép adó
Dízel adó
Energiaellátók jövedelemadójának fenntartása
Baleseti adó
Burkolt ingatlanadó önkormányzati szinten
Ingatlanspekulációs adó
Kamarai regisztrációs hozzájárulás
Szociális hozzájárulási adó
Nyugdíjadó
Online szerencsejáték adó
Pornóadó
Igazgatási szolgáltatási pótdíj
Katasztrófavédelmi hozzájárulás
Pénzügyi tranzakciós illeték
Egységes biztosítási adó
Távközlési szolgáltatási adó (mobiladó)
Közmű adó
Fordított általános forgalmazási adó a mezőgazdaságban
E-útdíj emelt szintű indítása
Személyforgalmi behajtási díj („dugódíj”)
Élelmiszerlánc-felügyeleti díj
2010 óta történt:
- Adójóváírás megszüntetése
- Béren kívüli juttatás drasztikus csökkentése (az adható 18000 Ft-ról 11250 ill. 5000 Ft-ra)
- Cafeteria megadóztatása
- Reprezentációs és üzleti ajándékok után adókötelezettség
- Munkavállalói járulékok emelése
- ÁFA emelés 25%-ról 27%-ra
- Baleseti adó bevezetése (természetesen ez az állami autókra nem vonatkozik!)
- Illeték emelések
- Cégautó adó emelése
- „chips” adó bevezetése
- „chips” adó emelése, majd kiterjesztése (pl. a gyümölcsízekre 500 Ft/kg)
- A foglalkoztatottak számának növelése utáni adókedvezmények megszüntetése
- A termőföldből átminősített ingatlanok értékesítéséből származó 20% feletti többlet 48%-kal adózik
- Egyszerűsített vállalkozói adó 30%-ról 37%-ra emelése
- Környezetvédelmi termékdíj bevezetése, majd emelése
- Szeszes-ital jövedéki adóemelése
- Dohányáruk jövedéki adóemelése
- Üzemanyagok jövedéki adójának emelése („ha kormányra kerülünk, csökkenteni fogjuk az üzemanyagok jövedéki adóját”
- Bioetanol jövedéki adójának 75%- os emelése
- Autógáz jövedéki adójának 100%-os emelése
- Egészségügyi járulék emelése
- A táppénz lecsökkentése (Kórház 60-ról 50%, táppénz 70-rol 60%)
- 30 napi táppénz után időarányos szabadság csökkentés
- Bírósági eljárásokkal kapcsolatos illetékek drasztikus emelése
- Szociális hozzájárulási adó bevezetése
- Kötelezo kamarai tagság (regisztráció fedőnévvel) 5000 Ft éves tagdíjjal
- Autópálya használat 4 napról 10 napra történő emelése, természetesen áremeléssel
- A magánszemélyek kommunális adója adótárgyanként 12000ft-ról 17000ft-ra emelheto
- Banki tranzakciós díj emelése, „csekkadó” tranzakciós adó megduplázása 3 ezrelékrol 6 ezrelékre
- Telekommunikációs adó
- „cégadatok kötelező frissítése”-adó. Cégenként 20-50 ezer forint között + ált. forg. ADÓ
- a helyi adók nottek
- az egyetemi és főiskolai támogatások drasztikus csökkentése
- Pénztárgépek cseréje 100+150 ezer Ft/ pénztárgép, plusz havi 2-3 ezer Ft NAV-val való állandó kapcsolat
- a közmunkások havi nettó 60 ezer ft-os bérét, levitte nettó 47 ezer ft-ra,
- a tartósan munkanélküliek járadékát havi nettó 28 ezer ft-ról, csökkentette 22 ezer ft-ra,
- munkát kereső munkanélküliek 9 hónapra járó munkanélküli segélyt lecsökkentette 3 hónapra és a havi járandóságot 20%-al csökkentette,
- a nettó havi minimálbér három éven keresztül 60 ezer ft volt, nem emelkedett,
- a 300 ezer ft alatti keresők havi nettó bére csökkent,
- a rendvédelmi dolgozók nyugdíját 16%-os adóval súlytotta,
- a rokkant nyugdíjasokat átmínősítette járulékosokká, majd a járandóságukat megkurtította és a nem létező munkahelyekre lökte,
Továbbá
a folyó beruházások leállításával a gazdaság padlóra küldése,
a csókosoknak osztott állami beruházásokkal a vállalkozások megtizedelése,
a bizonytalan tényezők miatt elmaradt külföldi beruházások okozta veszteségek,
a maffia módszer számos (trafik, takarékbank stb, stb) mutyik okozta károkozások,
a demokrácia létezésének elemi szükségletét hordozó szabad sajtó teljes kisajátítása,
illetve az így juttatott támogatások igazságtalan protekcionizmusa,
a saját ÁVH felépítésével járó anyagi és erőfölény biztosítása,
a termőföldek erkölcstelen és igazságtalan osztogatásával a megyényi területek saját tulajdonba vétele, és az ezzel járó támogatások megszerzése,
az önkormányzatok protekciós helyzetbe hozása, vagy éppen ellehetetlenítése,
de legfőképpen az iskolarendszerben okozott valódi nemzet ellenes tevékenység, az egészségügy kifosztásáról már nem is szólva.
Továbbá,
a külföldre menekülő alkotó emberek százezreinek hiánya miatt bekövetkezett helyzet következményei,
az adóhivatallal elsumákoltatott százmilliárdok vagy éppen a legbennfentesebb körök kábítószerpiacban biztosított részesedése,
és még több oldalon keresztül sorolható erkölcsi, politikai, gazdasági deficit4.
Miért nem?
Miért nem?
Miért nem?
Hangos ettől a környezetünk?
Nem csoda, hogy az ellenzék kiherélt minőségének nincs tömeges támogatása.
Mert nem elegendő gazságok ezreit elkövetni naponta, vagy százezer fővel növelni havonta a kilátástalanságba került nyomorultak számát, ha nincs olyan ellenzék, amely ezt hatékonyan szóvá tenni képes.
Ez nem anyagi kérdés!
Ez a vele szemben támasztott követelmény, amelyet a hataloméhség miatt széthúzott, széttört ellenzék teljesíteni képtelen!
most akkor a rezsi részletekbe is kukkantsunk be egy picit:
Gáz-motoros ügy: az érintettek egymásra mutogatnak, az ügy a bíróságra kerül
Kormánykörökben is zavart okoztak Lázár szavai
Energetika: A Roszatom vezetője nem cáfolta a 6000 milliárd forintos költséget
Balázs József (Fidesz): károkat okoz a rendszeres áramszünet a Mátrában
Egyeztetést kezdeményez az áramszolgáltató, a helyi önkormányzatok, illetve a mátrai sípályákat és szállodákat működtető vállalkozások bevonásával a téli idegenforgalmi csúcsszezonban a Felső-Mátrában előforduló áramszünetek miatt Balázs József fideszes országgyűlési képviselő.
Mi lesz ebből? - Megdöbbentő beruházási számok érkeztek
2010 óta folyamatos csökkentést mutat az energiaszektor beruházási hajlandósága. Idén a harmadik negyedében alig 30 milliárdnyi energetikai beruházást regisztrált a KSH, ami éves összevetésben 30%-os visszaesésnek felel meg. Az idei év első 9 hónapjában a tavalyi éves beruházási érték fele sem jött össze, pedig már 2012-ben is 90 milliárddal kevesebbet fordított az ágazat beruházásokra, mint az azt megelőző évben.
Úgy tűnik, hogy továbbra sincs, ami megállíthatná az energiaszektor beruházásainak visszaesését, ugyanis a harmadik negyedéves KSH adatok sem festenek pozitív képet a szektor szereplőinek jövőbeli várakozásiról. Miközben nemzetgazdasági szinten a harmadik negyedéves beruházási adatok éves összevetésben közel 10%-os bővülést mutattak, addig az energiaszektorban - folytatva a korábbi mélyrepülést - 30%-kal csökkentek a beruházások. Az ágazat ezzel a legnagyobb alulteljesítőnek minősült a vizsgálat tevékenységek között. Az idei Q3-as energetikai beruházási érték mindössze 29,9 milliárd forint volt, ami a válság kitörése óta a legalacsonyabb adat.
2010 óta folyamatos csökkenés figyelhető meg az ágazat beruházásainál. 2011 és 2012 között éves szinten közel 90 milliárddal estek vissza az energiaszektor beruházásai, és még az idei évben is több tízmilliárd forintos csökkenésre lehet számítani, miután az első három negyedévben csak 68,9 milliárd forintnyi beruházást regisztrált a KSH, ami a felét sem éri el az egyébként már szintén jelentős csökkenésből eredő tavalyi (teles) éves 147 milliárd forintnak.
Az első kilenc hónapban regisztrált beruházások (Q1-Q3) éves összevetésben 26 milliárd forintos elmaradást mutatnak, ami 28%-os visszaesésnek felel meg. Ez az adat annyiban ugyan kedvező, hogy 2011 és 2012 között (hasonló időszakot vizsgálva) még 38%-os visszaesést lehetett kimutatni, vagyis a beruházások csökkenésének sebessége mérséklődött az első kilenc havi adatok tekintetében.
Érdemes összevetni az ágazat beruházási teljesítményét a nemzetgazdaságra vonatkozó számokkal. Folyó áron vizsgálva, az első kilenc havi adatokat figyelembe véve míg 2009 és 2011 között az energiaszektor még tompította a nemzetgazdasági szintű negatív értékékeket, addig 2011-et követően már jelentős elmaradás tapasztalható. Az energiaszektorban 2009 és 2011 közötti időszakban többnyire még a válság kirobbanása előtt elindított beruházások befejezéséről lehet beszámolni, 2011-ben például több jelentős erőművi fejlesztést is átadtak hazánkban. Ezt követően azonban az új projektek száma jelentősen visszaesett, érdemi új beruházás szinte csak az állam által kontrollált vállalkozásokhoz köthető.
Az energetikai beruházások visszaesése alapvetően két tényezőből fakad. Egyrészt Európa-szerte komoly kihívásokkal küszködik az energiaszektor, ugyanis a válság elhúzódása az energiakereslet tartós visszaeséséhez vezetett, 2010 óta folyamatosan csökkent az EU27 energiafogyasztása. Mindezek mellett a legfontosabb termékek esetében árcsökkenés volt megfigyelhető Európában, ami által a hagyományos energiavállalatokra igen komoly pénzügyi nyomás nehezedett, és nehezedik. A legtöbb európai székhelyű multinacionális energiavállalat komoly átszervezési programot indított az elmúlt években, eszközöktől válnak meg, munkahelyeket szüntetnek meg, és új növekedési területeket határoznak meg, a legtöbb esetben már Európán kívül.
Erre az egyébként is negatív környezetre erősített rá több helyen a politika, illetve a szabályozás, amely sok esetben tovább rontotta az energiatársaságok beruházási hajlandóságát és képességét. Magyarországon már a válság kitörése után megjelent az energiacégeket terhelő különadó, de a 2010-es kormányváltás óta egyértelműen nehezedő működési környezett jellemzi az ágazatot. Az imént már vázolt negatív piaci környezet mellett új szektorális adók, árbefagyasztás, támogatásmegvonások, majd a mesterséges rezsicsökkentési lépések nehezítik az energiapiaci szereplők boldogulását. Mindezek többnyire ad hoc módon, előzetes egyeztetések nélkül kerültek bevezetésre, ami tovább rontotta a szabályozás kiszámíthatóságát.
Ebben a környezetben érthető, hogy a hazai energiapiacon a magántársaságok többsége csökkenti a beruházásait, hiszen a hosszú távú üzleti tervezés lehetősége elvész a piaci és szabályozási turbulenciák között.
Az argentin rezsiharc óriási áramkimaradáshoz vezetett
Energiaválság alakult ki Buenos Airesben, miután a hőség miatt megugrott a város áramfogyasztása. A bírálók szerint a kormányzat téves energiapolitikája miatt nem korszerűsítették a szolgáltatók az elektromos hálózatot.
http://hvg.hu/gazdasag/20131230_Oriasi_aramkimaradashoz_vezetett_az_argen
