A legtöbb munkavállaló reálisan 18%-kal keres kevesebbet, mint az országos átlagfizetés -  derül ki a Fizetesek.hu internetes bérfelmérés legújabb kutatásából. Az oldal munkatársai ugyanis összehasonlították a fizetési átlagokat a medián értékével: míg az előbbi torzított képet mutat a munkaerőpiacról, addig az utóbbi a fizetések valódi középértékét jelenti.

A medián matematikai középérték, amely az átlagértéknél jobban, reálisabban és pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg ugyanis az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan fele pedig kevesebbet. Ily módon részletesebb képet ad a keresetekről.

Az elmúlt egy évben a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu felmérésében résztvevők átlagjövedelme bruttó 225 ezer forint volt, míg a fizetések medián értéke bruttó 190 ezer forint, ez 18%-kal kevesebb az átlagnál.

Hiába a jóval 200 ezer feletti átlagérték, a legtöbb munkavállaló (a sokaság 35%-a) havi bruttó jövedelme 90 és 130 ezer forint között található, messze az országos átlagtól. Az alkalmazottak 15%-ának havi bére található a 130-170 ezer forintos sávban, és mindössze 10% keres az átlagnak megfelelően 210 ezer és 250 ezer forint közötti összeget  havonta. 

A medián alapján a munkavállalók mindössze 5%-a keres bruttó 400 ezer forint havonta.

Ha a medián alapján kapott értékeket nézzük, akkor minden összehasonlításnál legalább 20 százalékkal alacsonyabb értékeket kapunk, mint az átlag számításakor. Nincs ez másként a fizetések régiók szerinti eloszlásánál sem.

Az átlag alapján a budapesti munkavállalók havi bruttó 255 ezer forintot keresnek, a medián szerint havi 220 ezret. A Komárom-Esztergom megye dolgozóinak átlagfizetése 234 ezer forint, míg a középérték 210 ezer forint. A harmadik legmagasabb bérezésre országszerte a Győr-Moson-Sopron megyei alkalmazottak számíthatnak: az átlag szerint 225 ezer forintra adózás előtt, reálisan mégis 200 ezer forint a fizetések középértéke.

A legalacsonyabb medián érték Zala, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg (160 ezer forint), valamint Nógrád és Somogy megyében (150 ezer) jött ki.

Így húznak el mellettünk a visegrádi országok

Egy korábbi a szegénység alakulásával kapcsolatos írásunkban azzal foglalkoztunk, hogy a magyarok vásárlóereje hogyan alakul a többi európai országhoz képest. A GfK Vásárlóerő tanulmánya szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. De közép-kelet európai régiós összehasonlításban még lehangolóbb a helyzet.

Már régen nem az a kérdés, hogy a régió éltanulói között vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan érjük be régiós versenytársainkat. Lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest egyre szembetűnőbbé válik. Az Eurostat adatai szerint 2003-ban az egy főre jutó nettó átlagfizetés még megelőzte visegrádi társainkét. Azóta azonban nagyot fordult a velünk a világ.

Bár az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan fellendülést és jóléti országot vártak, az elmúlt bő tíz év alatt szépen lassan kibuktak a magyar gazdaság hiányosságai, amelyeket azóta sem sikerült megjavítani. Ha igazán korrektek akarunk lenni, akkor a magyar gazdaság sajátos problémáit nyugodtan köthetnénk az elmúlt három ciklus politikájához (Fidesz 1998-2002; MSZP 2002-2010; Fidesz 2010- mostanáig). 

A problémák három fő gyökere: a strukturális reformok hiánya - magas újraelosztási arány, cserébe magas adóterhek -, a politikai ciklusok jelenléte - választások előtti és utáni osztogatások, emiatt költségvetési egyensúlytalanságok és bizonytalanságok, majd az ezt követő megszorítások miatt a normálisnál nagyobb ciklikus ingadozások.Minden kormánynak megvolt a maga hibája, így a felelősség alól senki sem bújhat ki.

A lejjebb látható táblázat alapján 2003-ban a magyar nettó átlagfizetés (egyedülálló, gyerek nélküli személy) esetén még meghaladta visegrádi társainkét. A magyar gazdaság vesszőfutása a válság óta tart. Jellemző, hogy a gazdasági válságot a környező országok sokkal hamarabb hagyták maguk mögött, ezzel szemben hazánk azóta is csak lábadozik a visszaesés utáni sokkból. Köszönhetően a szocialista kormányzás alatti kiköltekezésnek (ami óriási költségvetési hiányokkal és felszökő államadóssággal járt), amit csak tetézett a Matolcsy-féle közgazdaságtani unortodoxia.

Már régen nem az a kérdés, hogy a régió éltanulói között vagyunk-e, hanem az, hogy hogyan érjük be régiós versenytársainkat. Lemaradásunk a visegrádi országokhoz képest egyre szembetűnőbbé válik. Jól jellemzi hazánk válság óta tartó stagnálását, hogy hét éve még 25 százalékkal többet vihetett haza egy magyar alkalmazott, mint egy szlovák. A lengyelek folyamatosan dolgozzák le hátrányukat miközben Csehország már messze előttünk jár. A cseh átlagfizetés 2006-ban még csak 10 százalékkal volt a magyar előtt, mostanra már 40 százalékkal.

Lemaradó bérek - csökkenő vásárlóerő

Jól érzékelhetővé teszi a különbségeket a GfK Vásárlóerő tanulmánya, amely szerint a magyarok 5009 eurós egy főre jutó vásárlóereje az európai rangsorban nyolcadik helyen álló németek 20 ezer 621 eurós vásárlóerejének kevesebb, mint egynegyede. 

Régiós összehasonlításban még szomorúbb a helyzet: a magyar vásárlóerő mindössze a szlovák kétharmadát teszi ki. Északi szomszédunk az egy főre jutó 7473 eurós vásárlóerővel az európai lista 23. helyén áll, Magyarország pedig - a tavalyi évhez hasonlóan - a 31-diken. Így olyan országokat utasítunk magunk mögé, mint Montenegrót (4541 euró) és Romániát (3491 euró). 

De Horvátország például (5208 euróval) az egy főre jutó átlagos vásárlóerőt tekintve már hazánk elé került. Magyarország nemzeti átlaga az európai egy főre jutó átlagos vásárlóerő mindössze 38.9 százaléka. 

Elvesztegetett évtized

Bár az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokan fellendülést és jóléti országot vártak, az elmúlt bő tíz év alatt szépen lassan kibuktak a magyar gazdaság hiányosságai, amelyeket azóta sem sikerült megjavítani. 

Miközben Magyarország a 2005-ös szinten ragadt, a régió országai sorra elhúztak mellettünk. A 2008-as pénzügyi összeomlást követően jelentős gazdasági visszaesés volt, majd az ezt követő enyhe növekedést gyorsan bedarálta a Matolcsy György fémjelezte unortodoxia. Növekedés hiányában pedig nem lehet a költségvetési hiányt újabb és újabb megszorítás nélkül fenntartani, és az államadósságot sem lehet fenntarthatóan csökkenteni.  

A problémák három fő gyökere: a strukturális reformok hiánya - magas újraelosztási arány, cserébe magas adóterhek -, a politikai ciklusok jelenléte - választások előtti és utáni osztogatások, emiatt költségvetési egyensúlytalanságok és bizonytalanságok, majd az ezt követő megszorítások miatt a normálisnál nagyobb ciklikus ingadozások.Minden kormánynak megvolt a maga hibája, így a felelősség alól senki sem bújhat ki.

Dolgozz jól, megszűnsz?

Nem lehetnek elég hálásak a mostanában online pénztárgépet beüzemelő kereskedők a hiperes-benzinkutas dohányboltosoknak:különben honnan tudnának időben felkészülni arra, mi várhat rájuk?

Vázoljunk fel egy összeesküvés-elméletet - kiindulva a kormány legutóbbi trafikbetiltásos intézkedéséből. Természetesen ez is csak egy összeesküvés-elmélet, amely fiktív "tényeket" vesz számításba és semmi köze a valósághoz.

folytatás: http://morgasjoga.blog.hu/2013/11/30/dolgozz_jol_megszunsz

Friss adat: minden századik kasszát bekötötték a NAV-hoz

Az aktuális állapot szerint 2146 online pénztárgépet helyeztek üzembe - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Portfolio.hu-val. Ez a teljes állomány 1%-a. A késlekedés miatt nem véletlen, hogy a plusz bevételre vonatkozó kormányzati várakozás jócskán összement. A kereskedők eközben bezárt boltokat vizionálnak januárra.

Ennyi az annyi

Egy hét leforgása alatt megduplázódott az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépek száma. Múlt héten ugyanis 1000 körül volt ezek száma, a legfrissebb állapot szerint pedig "már" 2146 ilyen gépet helyeztek üzembe. Sikertörténetről azonban még korai lenne beszélni.

A teljes átállás 2014. január elsejei határideje viszont vészesen közeleg. A következő szűk egy hónapban pedig még megközelítőleg 203 ezer pénztárgépet kellene bekötni a NAV-hoz.

A kormány szigorú

Azt legutóbb Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is elismerte, hogy a pénztárgépek cseréjének folyamata elakadt. Szerinte ez részben a szervizeken, részben a forgalmazókon múlott. A gyártás és engedélyezés folyamata sem volt zökkenőmentes: az első, online kapcsolatra képes gép például csak április végére készült el, a 80 ezer darabszámban eladott pénztárgép engedélyezését pedig nemrég visszavonta az Engedélyezési Hivatal, ami káoszt okozott a szektorban. Orbán Viktor péntek reggelnem tudta megmondani, hogy pontosan mi kasszacsere késlekedésének pontos oka, de szerinte azért lehet, mert magyarok vagyunk, és az utolsó pillanatra hagyjuk az ügyintézést. A kereskedelmi szövetség szerint a csúszásnak több oka lehet:

• részben az elengedhetetlen műszaki, informatikai tervezések, fejlesztések időigénye,
• részben alkatrészhiány miatt
• az online pénztárgépek, ezen belül a legfontosabb részegység, az adóügyi ellenőrző egységek gyártása nagyobb mennyiségben még nem indult meg
• a pénztárgépek hatósági engedélyezése sem zárult le a nagykasszák esetében

A jelek szerint azonban a kormány nem tágít a végső határidő ügyében, sőt. Egy módosító javaslat értelmében az adóhatóság mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiséget, szolgáltató helyet 12 nyitvatartási napra lezárhatja, ha az adózó a pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségét megszegte. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint januárban ezért több bezárt bolttal is találkozhatunk. Az üzletbezárás előírása azt jelenti, hogy a kereskedők, vendéglátósok mellett a gyógyszertárak, szállodák is felfüggeszthetik tevékenységüket január 1-től, online pénztárgép hiányában.

Így ment össze a bevétel

A kormány azt várja az intézkedéstől, hogy javul az adófizetési fegyelem és a bevallott bevétel. Eredetileg 95 milliárd forintos plusz bevételt várt ettől az intézkedéstől, majd ez 45-50 milliárd forintra apadt. A legutóbbi várakozás pedig már csak plusz 20 milliárd forint a sorozatos csúszások miatt.

Megállt az uniós pénzek kifizetése az NFÜ-n!

Amikor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) oldalára kattint, úgy tűnhet, hogy az ott központi elemként szereplő, az európai uniós támogatási pénzek kifizetését jelző számláló irgalmatlan sebességgel pörög. Ergo: ömlik be a pénz a gazdaságba. Pedig a számláló valójában egyhelyben áll.

A számláló a 4834 milliárd 369 millió 3xx ezren túl ugyanis nem lép. Ha a számláló az igazat mutatja (egy hivatalos kormányszerv már miért ne mutatná azt?!), akkor ez azt jelenti, hogy az NFÜ-nél jelenleg nincs kifizetés. Nem hiszi?

Nézze!

Megjegyzés: A videó alá mi kevertük a Gru2 egy "betétdalát"