Tessék mondani, ő még itt a miniszter?
Az utóbbi időben úgy tűnik, mintha a gazdasági ügyekbe egyre kevesebb beleszólása lenne az e területért felelős miniszternek. Ha beindul a fideszes törvénygyártó gépezet, könnyedén átlép a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatain, a kormányrúdnál pedig Rogán Antal frakcióvezető áll.
Kis híján úgy esett, hogy minden olyan magyar bankszámla-tulajdonosnak, aki szeretne a fizetéséből havi 150 ezret ingyen felvenni, január 20-ig be kell mennie a bankfiókba kitölteni erről egy nyilatkozatot. Hogy ezt megúsztuk, és elég lesz az internetbankos felületen nyilatkozni, az Rogán Antalnak köszönhető, aki még vasárnap benyújtott egy zárószavazás előtti módosító indítványt a "pénzügyi rezsicsökkentésről" szóló – amúgy is általa beterjesztett – törvényjavaslathoz.
A parlament gazdasági bizottságának elnöke ezzel a költségvetési bizottság javaslatát tette semmissé, amelynek értelmében másfél hónap alatt több millió számlatulajdonosnak kellett volna egymás sarkát taposva kérelmeznie az ingyenes pénzfelvétel lehetőségét.
Nem először fordul elő, hogy egy vitás gazdasági kérdésben, legyen az akár nagy jelentőségű, akár részletszabályozás, Rogáné az utolsó szó a kormányoldalon. Abban persze semmi meglepő nincs, hogy a kormánypárt frakcióvezetője képes érdemben alakítani a törvényalkotást, és ezt meg is teszi, de az utóbbi időben mintha tovább nőtt volna a befolyása gazdasági ügyekben, és nem csak egy másik parlamenti bizottság kárára.
Tárgyalási alapra ultimátum
A legjobban talán az mutatja ezt, hogy az idén ősszel a Varga Mihály vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja vagy akár konkrét javaslata többször látványosan alulmaradt a Rogán által képviselt vonallal szemben. Korábban is előfordult az erőltetett tempójú törvénygyártás során, hogy egy nem kiérlelt elképzelés részleteiről nem csak a háttérben versengett több megoldás, arra viszont alig volt példa, hogy a Fidesz-frakció nyíltan szembemenjen az NGM-mel, és átverje az akaratát.
Az utóbbi hetekben legalább háromszor megtörtént ez a nyilvánosság előtt. Először akkor, amikor Varga Mihály augusztus végén azt mondta a bankszövetség első devizahiteles-mentő tervéről, hogy az "tárgyalási alap lehet". Rogán erre egy hét múlva, anélkül, hogy egy szót is vesztegetett volna az állítólagos tárgyalási alapra, azzal állt ki, hogy a bankok vagy megoldják a problémát november 1-jéig, vagy jön a kormány, és erőből rendezi a helyzetet.
Varga Mihály és Rogán Antal a Parlamentben
Forrás: MTI/Soós LajosEltelt két hónap, és pár nappal a határidő lejárta előtt, de már a bankszövetség új javaslatának ismeretében Varga is azt mondta, hogy nem tetszik neki a bankok terve, ezért a kormány hamarosan beterjeszti a sajátját. Pár nappal később pedig már arról beszélt, hogy a kormány még türelmet kér, időre van szüksége a megoldás kidolgozásához, jobban körül kell járnia a problémát. Ám alig telt el néhány nap, Rogán benyújtotta a várva várt törvényjavaslatot (ami egyébként sokban hasonlít arra, amelyet a bankszövetség dolgozott ki).
Még látványosabb volt a véleménykülönbség október közepén, amikor még nem kristályosodott ki, hogyan próbálja kárpótolni a kormány a lakosságot a bankok által nagyrészt áthárított tranzakciós adóért. Orbán Viktor miniszterelnök közölte, hogy havi két ingyenes készpénzfelvételt szeretne, de az NGM olyan tervezetet készített, amelyben az ingyenesség csak egy fapados "alapszámlához" kapcsolódott, figyelembe véve a bevételkieséstől tartó pénzintézetek szempontjait. Rogán nyomban jelezte, hogy az ingyenesség márpedig általános lesz, és ez került be az általa benyújtott törvényjavaslatba is, hiába törekedtek arra a nemzetgazdasági tárcánál, hogy valamelyest puhítsanak Rogán elgondolásán. Az NGM-ben azért igyekeztek ezen, hogy a feketegazdaságot erősítő készpénzhasználat ne kapjon újra lendületet.
Inkább rá érdemes figyelni
Az NGM-ben dolgozó, névtelenséget kérő forrásaink szerint a minisztérium munkatársai korábban is – a 2010-es kormányváltás óta – szenvedtek attól, hogy a döntés-előkészítésbe nem vonják be őket, csak kisebb fajsúlyú ügyeket bíznak rájuk, és a törvényjavaslatok mintha külső lobbicsoportok kezei alól kerülnének ki. De most már a piacon is feltűnt, hogy egy ideje gazdasági ügyekben nem feltétlenül az illetékes miniszter fújja a szelet. A napokban az egyik vezető pénzügyi szolgáltató napi hírlevelében lehetett azt olvasni, hogy a devizahiteles témában "Varga Mihály helyett érdemes Rogán Antalra figyelni, az ő megszólalásai a végeredmények tekintetében fajsúlyosabbnak tűnnek".
Rogánnak a gazdasági ügyekre gyakorolt befolyása természetesen nem új keletű jelenség. A Policy Agenda 2011-es elemzése szerint a ciklus első évében az összes parlamenti képviselő közül az ő ténykedésének volt a legnagyobb a társadalmi-gazdasági hatása – és az alapján, hogy milyen ügyeket, milyen sikerrel visz, ez a szerepe aligha változott jelentősen azóta. Szoros bizalmi viszonyt ápol a kormányfő legfontosabb, messze nem csak kommunikációs területen aktív tanácsadójával, Habony Árpáddal, gyakran látják őket például együtt ebédelni.
Valószínű, hogy Rogán Antalnak még a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tevékenységére is van befolyása. Emlékezetes, hogy az előző MNB-vezetés idején Rogán ötször – rendre a kamatdöntő ülések előtt – találkozott a jegybank monetáris tanácsának kormányoldal által jelölt tagjaival. Beszédes az is, hogy az MNB legfőbb döntéshozó testületébe nemrég bekerült tag, Kandrács Péter korábban a Rogán Antal által vezetett polgármesteri hivatalban volt pénzügyi vezető.
