Így teremt esélyt és mulat, oktat közpénzből a magyar úr ...


  Majdnem másfél minimálbér kell a létminimumhoz

A legfrissebb adatok szerint 2012-ben a létminimum összege 85 960 forint volt. Ezzel szemben a minimálbérből alig több mint 60 ezer forintot vihettek haza az érintettek. Az olló a két érték között 5 éve csak nő.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán tette közzé a 2012-es létminimumra vonatkozó statisztikáját, mely alapján egy személynek legalább 85 960 forintra volt szüksége a minimális, létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére és fedezésére. Ez 2011-hez képest 2,4 százalékos növekedés jelent, miközben a tavalyi éves infláció mértéke 5,7 százalék volt.

Ez önmagában egyébként nem tekinthető kirívóan magas összegnek, ám ez már egy egy gyermekes családra vetítve komoly összeget jelent, pontosan 206 304 forintot, míg ha a családban 3 gyermek van és két felnőtt, akkor majdnem harmadával magasabb a létminimum szintje: 283 668 forint.

A 85 690 forint kézhez vételéhez 131 ezer forintos bérért kell dolgozni, ami csak épp, hogy meghaladja az erdőgazdálkodás területén dolgozó alkalmazottak átlagkeresetét, ami nemzetgazdasági ágak szerinti lebontásban a legalacsonyabbnak számít. A probléma azonban nem is ez igazán, hanem az, hogy a létminimum és a minimálbér összege közötti különbség fokozatosan nő. Tavaly ugyanis már a minimálbér 141 százaléka kellett az alapvető igények kielégítéséhez. 2007-ben ez még "csak" a 128,5 százaléka volt.

Míg 2007-ben a 66 271 forintos létminimum mellé 51 575 forintos nettó minimálbér társult, vagyis közel 14 700 forint volt a differencia a két érték között nominálisan, tavaly ez már 25 ezerre emelkedett. 2012-ben ugyanis a bruttó 93 ezer forintos minimálbérből 60 915 forintot kapott kézhet a dolgozó.

Ha a 2007-hez képest bekövetkezett százalékos változásokat nézzük, az is rendkívül beszédes.  A minimálbér nettó értéke ugyanis 18,1 százalékkal emelkedett 5 év alatt, miközben a létminimumhoz szükséges összeg 29,7 százalékkal lett magasabb. Vagyis ez arra enged következtetni, hogy a minimálbérnek hiába az elmúlt két évben bekövetkezett brutális mértékű emelése - bruttó szinten -, az abból kézhez kapott összegből egyre gyengébb színvonalú életvitelt lehet folytatni.

Ami a költéseket illeti...

A KSH szerint a létminimumérték meghatározása során reprezentatív mintaként meghatározott háztartások személyes kiadásaik 32,4 százalékát költötték élelmiszerre, 1 százalékponttal többet, mint egy évvel korábban. 30,7 százalékot fordítottak lakásfenntartási kiadásokra, ennek 60 százalékát háztartási energia vásárlására. Egyéb fogyasztásukról elmondható, hogy kiadásaik 14 százalékát a közlekedés, hírközlés folyó költségei tették ki. Egészségügyre, testápolásra, ruházkodásra arányukat tekintve annyi jutott, mint 2011-ben, oktatásra, üdülésre, művelődésre pedig 1 százalékponttal nagyobb hányad.

Székely Sarolta
mfor.hu

----------------------------------------

Százezrek szorultak ki az állami ellátórendszerből

Öt év alatt csaknem megduplázódott azok száma, akik semmilyen ellátást nem kapnak az államtól.

A válság eredménye: a munkanélküliek több mint fele hiába kér segítséget

A Policy Agenda elemzése szerint a 2008-as válság előtti időszakhoz képest 141 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. Ezen a jelenlegi kormány nem tudott jelentősen változtatni, igaz kb. 20 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik a KSH adatgyűjtése során arról számoltak be, hogy az elmúlt időszakban nem volt munkájuk. Ennek  oka lehet, hogy míg 2010 májusában 104 ezer ember dolgozott közfoglalkoztatás keretében, most 124 ezret mutatott ki a KSH.

A munkaügyi rendszer nyilvántartása szerint a válság kezdete óta 120 ezerrel nőtt azoknak a száma, akik semmilyen ellátást sem kapnak az államtól. 2008 májusában még 155 ezren voltak olyanok, akik szerettek volna munkát találni, és ezért rendszeres időközönként megjelentek a munkaügyi szolgálatnál, de valamilyen kizáró ok miatt, még szociális ellátásra sem voltak jogosultak. 2010-re a számuk meghaladta a 223 ezret, míg a legfrissebb adatok szerint már 276 ezren vannak az ellátás nélküliek. Ez azt jelenti, hogy 2013-ban a munkaügyi rendszer ügyfeleinek 54 százaléka olyan személy, aki nem kap tanácsadáson és információn kívül segítséget az államtól ahhoz, hogy elhelyezkedhessen.

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

Csökkenő álláskeresési idő, több segélyezett

A jelenlegi kormány Európa legrövidebb ideig tartó álláskeresési támogatási rendszerét vezette be. Ennek hamar megjelent a társadalmi hatása, mivel 2010-hez viszonyítva 104 ezerrel csökkent az álláskeresési támogatásban részesítettek száma. Ez mintegy 60 százalékos csökkenést jelent, ami rendkívül radikális ilyen rövid idő alatt.

Az álláskeresési támogatás rendszere 2011 szeptemberében változott. Az álláskeresési járadékot az eddigi 270 nap helyett legfeljebb 90 napig folyósíthatják. A járadék felső határa a minimálbér. Az aktív keresőképeseknél megszűnt az álláskeresési segély. Eddig ezt az álláskeresési járadék lejárta után kaphatták.

Több a segélyezett

A Policy Agenda szerint nehéz felmérni, hogy mi történik azokkal, akik elvesztették a jogosultságukat a munkanélkülieknek járó támogatásra. Ha valaki egyedülálló, vagy olyan a család jövedelmi helyzete hogy a háztartásban vele együtt élőknek lényegében nincsen jövedelmük, akkor bekerülhet az illető a szociális segélyesek rendszerébe. Az adatok azt mutatják, hogy az ezekben a háztartásokban élők száma 159 ezerről 187 ezerre nőtt. Azaz az álláskeresési támogatás letelte után 28 ezren átkerültek a segélyezettek közé.

41 ezerrel csökkent azok száma, akik kikerültek a munkaügyi hálózat nyilvántartásából. A Policy Agenda szerint jelentős részük olyan személy, aki a munkanélküli ellátás letelte után semmilyen segítséget sem kap az államtól, és nem is látja értelmét, hogy időközönként megjelenjen a munkaügyi szolgálat irodáiban.

Amennyiben ehhez hozzászámoljuk azt az 53 ezres növekedést, amennyivel megugrott az ellátás nélküliek száma 2010-hez képest, akkor már 122 ezer emberrel számolhatunk.

Forrás: az NFSZ adatai alapján készítette a Policy Agenda

Összességében - a Policy Agenda szerint - az látszik, hogy a jelenlegi kormány nem tudott kitörni abból a helyzetből, amelyet a gazdasági válság okozott. Természetesen nehéz pontosan megítélni, hogy ebben mekkora az ad-hoc döntésekre épülő unortodox gazdaságpolitika szerepe. Az azonban egyértelműen látszik, hogy a költségvetési hiány mindenáron történő lefaragásának áldozatul esett a munkanélküliek jelentős része. Számukra még a szociális rendszer sem tudott védelmet adni, hanem állami segítség nélkül kénytelenek napról napra élni. Rajtuk láthatólag még a közmunka sem segített, hiába fordít rá jelentős összegeket a kormány, írja a Policy Agenda.

---------------------------------------

Majdnem másfél minimálbér kell a létminimumhoz

A legfrissebb adatok szerint 2012-ben a létminimum összege 85 960 forint volt. Ezzel szemben a minimálbérből alig több mint 60 ezer forintot vihettek haza az érintettek. Az olló a két érték között 5 éve csak nő.

A Központi Statisztikai Hivatal szerdán tette közzé a 2012-es létminimumra vonatkozó statisztikáját, mely alapján egy személynek legalább 85 960 forintra volt szüksége a minimális, létfenntartáshoz szükséges igények kielégítésére és fedezésére. Ez 2011-hez képest 2,4 százalékos növekedés jelent, miközben a tavalyi éves infláció mértéke 5,7 százalék volt.

-----------------------------------------

A lelketlenség magasiskolája, keresztényi módra:

Kinyírta a kormány a gyógyászati segédeszközök házhozszállítási rendszerét

"A házhozszállítás a gyógyászatisegédeszköz-ellátás körében több okból is kiterjedtebb, mint a gyógyszerellátásban. Az eszközök egy része nagy terjedelmű és súlyú, lényegében műszaki eszköz, vagy olyan terjedelmű csomag (pl. tipikusan a három hónapra kiváltott nadrágpelenkák, kötszerek, sztómaeszközök), amelyek házhozszállítása szükségszerű. Különösen igaz ez a bentlakásos szociális intézményekben élő idős emberek ellátásának körében."

-----------------------------------------

 Márai Sándor:
"Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből a 'jobboldaliság' címkéjével ismert különös valamit; a tudatot, hogy ő mint 'keresztény magyar ember', előjogokkal élhet e világban; egyszerűen azért, mert 'keresztény magyar úriember', joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem 'keresztény magyar' vagy 'úriember', tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában. Mert ez volt a jobboldaliság igazi értelme. S ez a fajta nem tanul. Aki elmúlt harmincéves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen; talán megalkuszik, fogcsikorgatva, s mert önző és gyáva: bizonnyal hajlong majd az új rend előtt; de szíve mélyén örökké visszasírja a 'jobboldali, keresztény, nemzeti' világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni és aladárkodni a nagyvállalatokban, képzettség és hozzáértés nélkül. (...) Ez a fajta soha nem változik meg. De amíg ezeknek szavuk van vagy befolyásuk, Magyarország nem lesz nemzet."

-------------------------------------------

Stadionépítések Felcsúton és máshol az országban

Orbán Viktor első miniszterelnöksége idején is megpróbálkozott az itthoni stadionok rendbetételével: 2000-ben indult el a stadionrekonstrukciós-program, amelyben hároméves-futamidőre 12,7 milliárd forint állami támogatással 38 labdarúgó-stadion felújítását tervezték. A projektet nem sikerült végigvinni, csak részeredmények születtek. A rekonstrukciós-programok az Eb-rendezésekhez is kapcsolódtak.

A miniszerelnöki pozíció várományosaként Orbán Viktor 2010. elején még arról beszélt, hogy nem követik el újból azt a hibát, mint korábban: költségvetési pénzekből nem fogják finanszírozni a profi futballt. Ezzel szemben a gazdasági nehézségek, túlzottdeficit-eljárás ellenére is nagy elánnal vágtak bele profi klubok stadionjainak építésébe. 

A stadionépítések jogosan vitatottak, hiszen amíg bizonyos területeken (pl. felsőoktatás) jelentős forráskivonások történnek, addig a kormány közvetlen költségvetési pénzekkel szponzorálja kedvenc sportágát és csapatait. 

Bár a tao-pénzek segítségével valóban országszerte épülnek focipályák, ahol gyerekek focizhatnak,fura képet fest, amikor azt látjuk, hogy a miniszterelnök által gründolt Felcsúton részesednek a legjobban a tao kínálta előnyökből, és minden igényt kielégítő ministadionban játszhatnak majd a Puskás Akadémia játékosai.

folytatás a http://tenytar.blog.hu/ -on