He?

Bolondok hajóján : zene mellett, minden "behozott" és magánvélemény, esemény, történet, téma ütközhet az Életről. Szabadon. (Még!) :-DDD

sörcsap nagybaszónak

Miva'?

 

 

És a főd forog tovább!

 

Beszótak:

Esik-e wazze?


Számojjá csapos!

Naptár

december 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31

Közállapot gyűjtemény - emlékbe...

2013.04.14. 02:02 guma

Tudatosan gyártjuk a szegénységet, hogy többek közt az adóforintokat vissza nem térítendően offshore cégekbe öntsük? A 20 éve itt élő székely rögtön román lesz ha agyonverjük? Számok nélküli, de hetente módosított  költségvetés után évtizedekre halmoztunk adósságot, most MNB-ban ki fog számolni és mit??? Valóban rendőrállam cseperedik (http://hvg.hu/itthon/20130408_rendorseg_intezkedes_feljelentes_kenyszervagy http://www.privatkopo.hu/WebArticleShow.aspx?AGM=Joghalo&AN=hazkutatas&MN=Joghalo&LN=Hungarian)??? Mennyi kérdés csak ezen a héten...

1./ A mélyszegénység nem etnikai probléma

"A mezőgazdaság nem tudja eltartani a vidéki népességet, a szegénység pedig feltartóztathatatlanul terjed főleg a kistelepüléseken - figyelmeztet Juhász Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa. A szociológus-közgazdász szerint az 1960-as évek eleje óta nem volt ennyi szegény a falvakban Magyarországon, mint ma. A helyzet annyival rosszabb, mint fél évszázada, hogy napjainkban már vannak olyan falvak, ahol csak szegények élnek." - hajtás után olvashatod...

2./ Agyonverték Bara Józsefet

"Április 8-án, hétfő éjjel, a megalapozott gyanú szerint, agyonverték Bara József orgoványi lakost az izsáki rendőrőrsön. Az ügy szerdán pattant ki, amikor két Bács-Kiskun megyei lap, majd nyomukban a hvg.hu hírt adott róla." - (esetgyűjtemény!, hajtás után folyt.köv.)

3./ Lemondott Király – Súlyos károkat okozhatnak Matolcsyék döntései

"Benyújtotta lemondását Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte megalapozatlan döntések születnek az MNB-ben, melyek hosszabb távon súlyos károkat okozhatnak a magyar gazdaságnak. Király kiemelte: az, hogy nem omlott össze a forint, nem lehet sikerkritérium." (lent: folyt.köv.)

4./ Állami milliárdokat fizettek ki offshore cégeknek

A 74 pályázóval kapcsolatban az volt a vizsgálati szempont, hogy hosszú távú, fenntartható beruházásaikkal eredményesen járuljanak hozzá Magyarország felzárkóztatásához - ezt válaszolta Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter, amikor jobbikos képviselők azoknak az offshore tulajdonú cégeknek a tényleges tulajdonosairól kérdezték, amelyek vissza nem térítendő támogatásban részesültek.

A képviselők a tárcavezetőt emlékeztették, az Alaptörvény kimondja, hogy a központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesíthető szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás felhasználására irányuló tevékenysége átlátható.

„Milyen tulajdonosi struktúrájú szervezetek részesülnek az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyarország költségvetése által közösen biztosított forrásokból?” - írták kérdésükben. Németh Lászlóné részben kitért a válasz elől, ugyanakkor közzétette a cégek listáját a kifizetésekkel együtt. Az összesítésből kiderül, az elmúlt években többmilliárd állami pénzt fizettek offshore hátterű cégeknek.

A 74 felsorolt cég között van többek közt a Café Frei Vendéglátó és Kereskedelmi Kft. is, a cég 51 536 995 forint vissza nem térítendő támogatást kapott, a minisztérium úgy tudja a cég az újzélandi Coffe Green Bean Limited résztulajdonában áll. Az Interacitive Net Design Kft.188 960 500 forint vissza nem térítendő támogatást nyert el, és egyedüli tagja a Cipruson bejegyzett IN D Group Holding Limited nevű cégnek. 65 684 400 forintot kapott a Happy Company Élelmiszer Termékeket Gyártó és Forgalmazó Kft. amelynek résztulajdonosa a belize-i cégbíróságon jegyzett Jodo Investment Ltd.

A listát és az összegeket itt olvashatja.

http://index.hu/gazdasag/2013/04/13/allami_milliardokat_fizettek_ki_offshore_cegeknek/

2./ Agyonverték Bara Józsefet

Április 8-án, hétfő éjjel, a megalapozott gyanú szerint, agyonverték Bara József orgoványi lakost az izsáki rendőrőrsön. Az ügy szerdán pattant ki, amikor két Bács-Kiskun megyei lap, majd nyomukban a hvg.hu hírt adott róla. Az ügyben két rendőrt gyanúsítanak, ők előzetes letartóztatásban vannak, ám mindketten tagadják a vádat, sőt, feletteseik feljelentést tettek az agyonvert férfi ellen. Ezt az ügyészség elutasította. Az előzetes orvosszakértői szakvélemény szerint a sértett halálát a folyamatos bántalmazás által kiváltott traumás sokk okozta.
Az alábbiakban először összefoglaljuk mindazt, amit Bara József haláláról a hírekből tudni lehet, illetve az országos rendőri vezetés véleményét és intézkedéseit.
Ezt követően olvashatják egyrészt Bara József élettársának beszámolóját arról, hogyan vitték el a későbbi áldozatot a rendőrök, majd hogyan tudatták vele, hogy meghalt, másrészt azokat a sajtóbeszámolókat, amelyek az egyik gyanúsított rendőr korábbi magatartásáról szólnak.
Végül némi háttérinformáció a Bács-Kiskun megyei rendőri hierarchia némely tagjának viselt dolgairól, ami talán Krémer Ferenc mai kérdéseire is ad valamiféle választ (lásd: Kényszervallatás – In memoriam Bara József).


Az izsáki rendőrőrs – MTI/Ujvári Sándor 

1. A történet

2013. április 10., szerda, 13:00, baon.hu
Kihallgatás közben agyonverték a rendőrök?

A Petőfi Népe szerkesztőségének tudomására jutott, hogy az izsáki rendőrőrsön hallgattak ki a napokban egy orgoványi férfit. Kisebb lopás elkövetésével gyanúsították a rendőrök. Az őrsön a férfi elhunyt. Aki azonosította holttestét, azt állította, hogy péppé volt verve az arca. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság kérésre ezt a tájékoztatást adta: „A Kiskőrösi Rendőrkapitányság vezetője 2013. április 9-én két rendőr hivatásos szolgálati viszonyát azonnali hatállyal megszüntette.” A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség kényszervallatás bűntette és halált okozó testi sértés miatt nyomoz az ügyben.

2013. április 10., szerda, 13:54, hvg.hu
„Péppé volt verve az arca” – rendőrök verhettek agyon egy őrizetest

Az izsáki rendőrőrsön vesztette életét egy férfi, akit egy kisebb lopás miatt vittek be – adta hírül egy helyi hírportál. Az áldozatot, egy román állampolgárságú férfit, hétfőn este állították elő. A lopással gyanúsított férfihoz az éjszaka során mentőt kellett hívni, de életét nem tudták megmenteni, hiába próbálta két mentőautó személyzete is újraéleszteni. A gyanú szerint a román állampolgárságú férfit két rendőr brutálisan bántalmazta: „testszerte” ütötték, s összerugdosták a fejét és a mellkasát.

2013. április 10. szerda, 16:27, MTI
Halált okozó testi sértés miatt őrizetbe vettek két rendőrt Bács megyében

Kényszervallatás és halált okozó testi sértés gyanúja miatt őrizetbe vettek két rendőrt Bács-Kiskun megyében. A megyei főügyészség közlése szerint a két gyanúsított hivatalos eljárás során súlyosan bántalmazta az áldozatot, aki belehalt a verésbe. A Kecskeméti Nyomozó Ügyészség az ügyben kényszervallatás és halált okozó testi sértés bűntette miatt indított nyomozást. A kiskőrösi rendőrkapitány kedden azonnali hatállyal megszüntette a két rendőr szolgálati viszonyát.


Papp Károly országos rendőrfőkapitány sajtótájékoztatója – MTI/Máthé Zoltán 

2013. április 10. szerda, 17:43, MTI
Elítélte az izsáki bántalmazást az országos rendőrfőkapitány, az izsáki rendőrőrs parancsnokát és a kiskőrösi rendőrkapitányság vezetőjét indoklás nélkül felmentették

Papp Károly országos rendőrfőkapitány elmondta, hogy hétfőn a Bács-Kiskun megyei Orgoványon 17:30-kor szolgálatukat teljesítő rendőrök intézkedést kezdeményeztek egy 47 éves férfivel szemben motorosfűrész-lopás gyanúja miatt. Az izsáki rendőrőrsről 20:40-kor tettek jelentést, hogy az intézkedés alá vont személy elhunyt. Arra hivatkozva, hogy büntetőeljárás folyik az ügyben, a két időpont között történtekről nem adott tájékoztatást. Azt viszont elmondta, hogy kedden a két rendőr szolgálati viszonyát az elöljárói megszüntették. Indoklás nélkül felmentették az izsáki rendőrőrs parancsnokát és a kiskőrösi rendőrkapitányság vezetőjét is. Papp Károly vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, hogy esetleg más rendőri vezető is felelős lehet-e az ügyben.
Az országos rendőrfőkapitány szerint jogállami keretek között működő rendőrségnél elfogadhatatlan, megengedhetetlen és tűrhetetlen, hogy egy rendőri intézkedés így fejeződjön be. Itt a rendőri intézkedés során az arányosság, szükségesség és fokozatosság elve nem érvényesült.
Papp Károly a rendőrség teljes személyi állománya nevében részvétét fejezte ki az elhunyt hozzátartozóinak.

2013. április 10. szerda, 19:00, MTI
Ügyészség: román állampolgárságú férfi vesztette életét

Egy magyarországi tartózkodási hellyel rendelkező 47 éves izsáki lakos, román állampolgárságú férfi volt, akit a megalapozott gyanú szerint az izsáki rendőrőrsön hétfőn halálra vertek rendőrök, közölte az ügyészség sajtószóvivője, Fazekas Géza. Megerősítette, hogy kényszervallatás és halált okozó testi sértés gyanúja miatt a kecskeméti nyomozó ügyészség kedden őrizetbe vett két, időközben leszerelt Bács-Kiskun megyei rendőrt. A kényszervallatás és halált okozó testi sértés halmazati büntetése kettőtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Fazekas szerint a megalapozott gyanú alapján az izsáki rendőrőrs két rendőrjárőre egy kisebb súlyú bűncselekmény, lopás gyanúja miatt állította elő a 47 éves férfit, akit a nyomozás jelenlegi adatai szerint olyan súlyosan bántalmaztak, hogy rövid időn belül elhunyt. A sértett nem egyszeri, hanem folyamatos bántalmazás áldozata lett.

2013. április 11. csütörtök, 11:48, MTI
A román külügyminisztérium azonnali tájékoztatást kért

A bukaresti külügyminiszter azonnali tájékoztatás igénylésére utasította Románia budapesti nagykövetségét és magyarországi konzulátusait annak a román állampolgárságú férfinak az ügyében, akit az ügyészség megalapozott gyanúja szerint az izsáki rendőrőrsön hétfőn rendőrök halálra vertek, írta a román külügyminisztérium csütörtöki sajtóközleménye. A diplomaták továbbították már a román fél elvárását, hogy a magyar hatóságok a törvényeknek megfelelően büntessék meg azokat, akik felelősek a Magyarországon őrizetbe vett és bántalmazott román állampolgár haláláért. A budapesti román nagykövetség, valamint a szegedi és gyulai román külképviseletek készek konzuli támogatást adni az áldozat családjának a holttest hazaszállításában.

2013. április 11. csütörtök, 13:34, MTI
Kontrát Károly: a BM minden segítséget megad a nyomozó ügyészeknek

A rendőrség és a Belügyminisztérium (BM) minden segítséget megad a nyomozó ügyészségnek, hogy az izsáki ügyben az igazság kiderüljön, és akik megsértették a törvényt, méltó büntetést kapjanak, mondta Kontrát Károly újságíróknak a parlamentben. A tárca parlamenti államtitkára azt is közölte, hogy az országos rendőrfőkapitány parancsnoki vizsgálatot indított az ügyben annak kiderítésére, milyen mulasztás vezetett ennek a bűncselekménynek az elkövetéséhez. Ugyanis senki nem állhat a törvények fölött, és aki megsérti a jogszabályokat, annak viselnie kell a következményeit.
Arra a kérdésre, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitánynak nem kellene-e lemondania, azt felelte: ezt az országos rendőrfőkapitány dönti el, de a cél az igazság kiderítése és a jogsértők, a bűnösök felelősségre vonása. A főkapitányi vizsgálat lezárása után, a tapasztalatok birtokában teszik meg a következő lépéseket, és mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ilyen eset soha többé ne forduljon elő.


Az egyik gyanúsított – MTI/Noszlopy N. Miklós 

2013. április 11. csütörtök, 15:49, MTI
Előzetes letartóztatásba helyezték a két gyanúsítottat Kecskeméten; a két volt rendőr tagadja, hogy bűnös volna

Nem jogerősen harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön a Kecskeméti Járásbíróság a két, azóta leszerelt rendőrt. A bíróság úgy ítélte meg, a két férfi megalapozottan gyanúsítható a kényszervallatás, valamint a halált okozó testi sértés elkövetésével. A gyanúsítottak és védőik is fellebbeztek a határozat ellen, amely így nem jogerős. Másodfokon a Kecskeméti Törvényszék dönt majd a 30 éves B. Csongor és a 26 esztendős B. Viktor előzetes letartóztatásáról.
Utóbbi védője, Kiszely Zsuzsa a helyszínen azt mondta, védence részletes vallomást tett a csütörtöki meghallgatásán. Saját maga és társa ártatlanságát hangsúlyozta, és állította, hogy a szabályokat betartva jártak el a sértettel szemben. B. Viktor állítása szerint egy erőszakos emberrel szemben kellett fellépniük, ezért szükség volt az előírásoknak megfelelő kényszerintézkedések arányos alkalmazására. A gyanúsított élete legnagyobb tragédiájaként beszélt a halálesetről, kollégájával együtt mintegy fél órán át próbálták újraéleszteni a lopás gyanújával elfogott férfit, mondta az ügyvéd.
Szűcs László, B. Csongor jogi képviselője szerint védence csütörtökön nem tett vallomást. Az ügyvéd szerint a kényszervallatás megalapozott gyanúja az ügyben nem igazolható. De az előzetes letartóztatás ellen szól az is, hogy védence büntetlen előéletű, kifogástalan munkát végzett az elmúlt tíz évben. Ráadásul az ellene folyó eljárás sikerét azért sem veszélyeztetheti, mert az ügyben várhatóan a boncolási jegyzőkönyvre alapozva születik ítélet.

2013. április 11. csütörtök, 17:46, MTI
Pintér Sándor nem meneszti az országos rendőrfőkapitányt

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kommunikációs szolgálatának közleménye szerint a belügyminiszter nem meneszti az országos rendőrfőkapitányt. A police.hu szerint Pintér Sándor – akit folyamatosan tájékoztatott az eseményekről az országos főkapitány – tudomásul vette Papp Károly jelentését az izsáki haláleset ügyében megtett intézkedésekről, és bizalmáról biztosította az ORFK vezetőjét. „Magyarország rendőrsége jogállami keretek között működik. Senki, így a közhatalmat gyakorló rendőr sem állhat a törvények felett”, írja a közlemény, mely szerint Papp Károly vezérőrnagy, aki 2013. február 4-étől látja el az országos rendőr-főkapitányi beosztást, beiktatásakor és azt követően számos alkalommal megfogalmazta ezt az elvárását, külön hangsúlyozta az emberi jogok tiszteletben tartását és betartását valamennyi rendőri intézkedés során. Egyébként az országos rendőrfőkapitány tényfeltáró vizsgálatot folytat az ügyben, és „az Izsáki Rendőrőrsön történtek nem ismétlődhetnek meg”.

2013. április 12. péntek, 10:36, MTI
Navracsics: a lehető legsúlyosabban kell büntetni a rendőrségen belüli jogsértéseket

Navracsics Tibor a közigazgatási és igazságügyi miniszter a Lánchíd Rádiónak azt mondta, a lehető legsúlyosabb büntetést kell kiszabni a rendőrség szervezetén belül elkövetett jogsértésekben szerint. A hasonló bűncselekményeket azért kell a legsúlyosabban megtorolni, mert egy olyan szervezet körében követhették el, amelytől a biztonságot és nem annak fenyegetését várják. Navracsics szerint a belügyminiszter, valamint az országos rendőrfőkapitány is a kezdetektől a lehető leghatározottabban kezeli az ügyet.

2013. április 12. péntek, 19:21, MTI
Feljelentették a két rendőr felettesei a gyanú szerint halálra vert férfit

Hivatalos személy elleni erőszak miatt feljelentést tettek annak a két rendőrnek a felettesei, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az intézkedésük alatt hétfőn meghalt egy előállított férfi az izsáki rendőrőrsön. A feljelentést az ügyben eljáró Bács-Kiskun Megyei Nyomozó Ügyészség az elkövető halála miatt – ez a büntetőeljárás akadályának minősül – elutasította.
Szűcs László, B. Csongor védője a nol.hu-nak úgy nyilatkozott: bár már megvolt a hatósági boncolás, az ügyészség titkolózik, és nem közli velük a halál pontos okát. A megyei főügyészség szóvivője a nol.hu-nak azt mondta, egyelőre csak az előzetes orvosszakértői szakvélemény áll a rendelkezésükre, amely szerint a sértett halálát a folyamatos bántalmazás által kiváltott traumás sokk okozta.


Az áldozat lakóhelye Orgoványban. A kerítésnél az áldozat élettársa – MTI/Noszlopy N. Miklós 

2. Kiegészítő információk a történethez és a két gyanúsított jellemrajzához 

Halál az őrsön: előzetesben a brutális rendőrök
Rajnai Attila, NOL, 2013. április 11. (részletek)

„A határozat ellen mindkét járőr védője fellebbezett, álláspontjuk szerint a két férfi az intézkedés során szakszerűen járt el, csupán a terhelt ellenállását akarták megtörni.” „Az eset kapcsán felmentették az izsáki őrsparancsnokot, valamint a kiskőrösi rendőrkapitányt is, mert a két gyanúsított járőr ennek a városi kapitányságnak az állományába tartozott.” „A két rendőrjárőr közül az egyik, a harmincéves B. Csongor tíz éve rendőr, jelenleg rendőrtiszti főiskolára jár. Az esettel kapcsolatban a bíróságon nem tett vallomást. Védője, Szűcs László… elmondta: álláspontjuk szerint nem történt kényszervallatás, mert nem volt mit kicsikarni az elhunytból, csupán az ellenállását próbálták megtörni.” „A másik rendőrjárőr, a huszonhat éves B. Viktor több mint egy órán keresztül a tárgyalóteremben volt, és részletes vallomást tett a nyomozati bíró előtt. Védője, Kiszely Zsuzsanna szerint… védence vallomásából arra tud következtetni, hogy az elhunyt férfi valamiféle rohamot kapott, s közben szerezhette a sérüléseit.”

Kemény kézzel tartottak rendet az izsáki rendőrök
Molnár Zoltán, velvet.hu, 2013. április 11. (részletek)

„Rendet akart látni maga körül az a két rendőr, B. Viktor és B. Csongot, akik a gyanú szerint kihallgatás közben megölték a gyanúsított izsáki férfit. A rendőrök állítólag már többször is túl keményen intézkedtek hasonló esetekben, de a szerdai [helyesen: hétfői – mzs] eset túlzottan is elfajult.”
„Az ágasegyházi önkormányzattal szemben idén január 15-én verekedés kezdődött, amiben részt vett a helyben csak Egérnek hívott hajléktalan férfi is. Egy doboz cigin veszett össze ismerősével, és a nagy asztalborogatásra megjelent a rendőrként itt dolgozó B. Viktor is, aki nyugalomra intett mindenkit. Később mindkét felet behívatta az izsáki rendőrőrsre, és Egér szerint őt kihallgatása után, az éjjeli mínuszokban elengedték, hogy gyalog menjen haza a majdnem 10 kilométerre fekvő faluba. A másik férfit azonban megverték.”
„Általános vélekedés Ágasegyházán, hogy B. [Viktor] kemény kézzel igyekezett rendet tartani, egyes helyiek szerint úgy jelent meg először a községben, hogy kijelentette: ’Majd én rendet teszek itt!’”
„Izsák használtcikk-boltosa ismerte mindhárom érintettet, szerinte is kemény férfi volt B. Viktor. ’Volt, hogy napszemüvegben, így vonult az utcán’ – ekkor nagyterpeszben, kidüllesztett mellel imitálta a vonulást.”
„Szűcs László, B. Csongor védőügyvédje képtelenségnek tartja az erőszakosságról szóló szóbeszédeket. Sőt, úgy tudja, Orgoványon és környékén aláírásgyűjtést indítottak a lakosok a két becsületes és kedvelt rendőr felmentéséért.”


Bara József elfogásának helyszíne Orgovány külterületén – MTI/Noszlopy N. Miklós 

Rendőri brutalitás: Addig verik, míg be nem ismeri?
Tanács István, Népszabadság, 2013. április 12. (részletek)

„Azóta vannak így megvadulva a rendőrök, amióta tavaly egy mulatságon félholtra vertek egy rendőrt – mondja egy szőlősgazda az orgoványi határban, azon a dűlőúton, amelyről hétfő délután két rendőr, B. Viktor és B. Csongor bilincsbe verve elvitte azt a Bara Józsefet, aki három óra múlva halott volt az izsáki rendőrőrsön. A férfi semleges hangon hozzáteszi: a rendőrök szerint alighanem úgy működik a világ, hogy vagy te versz, vagy téged vernek.”


Az élettárs elbeszélése

„Találkozom az elhunyt férfi élettársával, Szélhegyi Józsefnével. Két évtizedig éltek együtt. Ő ezt mondja: – Jöttünk hazafelé a faluból a lőtéri úton. A falu szélén egy bizonyos úriember, én csak a becenevét tudom, a ’fóliás Jani’, kihívta a páromra a rendőröket. A ’fóliás Janihoz’ betörtek tavaly, és a páromat gyanúsította azzal, hogy ellopott dolgokat. Senki sem bizonyította be, hogy ki volt a tettes. A rendőrök a földes útnál érték utol, és kérdezték a páromat, hogy ’Bara úr, magának van Stihl fűrésze?’. Azt felelte: nincs. De akkor már tudtuk, milyen ügyben járhatnak. Engem is igazoltattak a rendőrök, és azt mondták, házkutatást akarnak. Mivel az én nevemen van a ház, azt mondtam: lehet, ha van engedélyük. Az nem volt nekik. Jöttünk még 50 métert, és akkor a Józsit megbilincselték. Se szó, se beszéd leteperték, a fél arca benne volt a földben. Eszembe jutott, hogy pár éve így fulladt meg egy férfi a Tescónál, hogy belenyomták a száját a homokba. Mondtam neki, hogy Jóska, ne ellenkezz! Azt még hallottam, hogy az egyik rendőr azt mondta: Romániában nem tanították meg?” „– Megkérdeztem, hová viszik, meddig tartják ott, és mivel tud hazajönni. Erre az egyik rendőr lépett egyet felém, felmutatta a bilincset, és azt kérdezte: maga is akar egyet, hölgyem? Azt hittem, engem is megüt. Amelyik az autót vezette, az válaszolt a kérdésemre: nyolc órán belül kiengedik, a hazaútját pedig majd megoldja!” „Megkérdezem az elhunyt élettársát: tud-e arról, hogy tavaly megvertek egy rendőrt a diszkóban? Azt válaszolja: hallott róla, de ők nem voltak ott. A rendőr civilben volt, be volt rúgva, és ’egy kicsit kikapott’.”
„Szélhegyi Józsefnét… a rendőrség ébresztette éjjel egy órakor. Bara József akkor már négy órája halott volt, de ezt nem mondták meg neki, hanem elvitték Kiskőrösre, és arról faggatták, voltak-e a férfi testén sérülések. Hajnali 5 órakor leültették, orvost hívtak; akkor közölték vele, hogy az élettársa meghalt. – Szó szerint azt mondták: kihallgatás közben lebukott a székről, és meghalt rögtön.” Az asszony elkezdett telefonálgatni. Felhívta az elhunyt testvérét, Bara Csabát is, aki azonnal bement a rendőrségre, azzal, hogy mondják meg, hol van a testvére. „– Alig akarták megmondani, de végül közölték, hogy kint van a köztemetőben, és már folyik a rendőrségi boncolás. Nem hagyták, hogy előtte megnézzük. Amikor a boncolás után megnéztem, gyomortól fölfelé minden testrésze kék-zöldlila volt. Az arcát újraplasztikázták. Ötször-tízszer is megkérdezték: biztosan meg akarom-e nézni a bátyámat? Végül az ott lévő szakértő adott egy papírt, hogy leesett a székről, és abba halt bele.”


Rettegésben tartotta a falut

„Az egyik rendőr a közeli Ágasegyházán volt körzeti megbízott. A helyiek azt mondják: rettegésben tartotta a falut. Fényes nappal megbüntette az öregasszonyokat, mert nincs lámpa a biciklin, pedig azok járni sem tudnak rendesen, hanem a biciklit azért tolják el a boltba, hogy a kormányára akasszák a szatyrukat. A lovas kocsikra azért vadászott, hogy le van-e takarva fóliával a trágya, amikor kivitték a 3-400 méterre lévő földjükre. – Az öregekkel, veszélytelenekkel nagy legény volt, de amikor verekedtek a románok a kocsmában, nem mert bemenni, míg meg nem érkezett Kecskemétről az erősítés – mondja egy férfi.”


Az izsáki jegyző és a polgármester elégedett volt a rendőrökkel; az elhunytnak szerintük
magas vérnyomása volt

„Az izsáki városházán viszont nagyon elégedettek a rendőrőrs teljesítményével: Bagócsi Károly címzetes főjegyző statisztikát mutat, mennyit javult a bűncselekmények felderítési aránya, amióta rendőrőrs került Izsákra, amely idén februártól osztály jogállású lett, és 24 rendőr dolgozik ott. Évi félmillió forintot adtak, hogy legyen elég üzemanyag a kocsikba. Az önkormányzatnak nagyon jó volt a kapcsolata az őrsparancsnokkal és a kiskőrösi rendőrkapitánnyal is, akiket az ügy kapcsán leváltottak. – Hozzánk semmilyen jelzés nem érkezett, hogy a rendőrök keménykednének a nyomozások során – mondja Mondok József polgármester. – A rendőrség eredményes munkáját másként ítéli meg az, aki vesztesen kerül ki ezekből a játszmákból, akivel betartatják a törvényeket.
– Úgy, hogy belehal?
– Várjuk csak ki a rendőrségi vizsgálat végét! Már azt is mondták, hogy az elhunytnak magas vérnyomása meg szívproblémái voltak – mondja a főjegyző. A polgármester hozzáteszi: ez egy pörgős, talpraesett, fiatal csapat volt, egyikükről már el volt döntve, hogy fölveszik a Terrorelhárítási Központba.”
 

3. Háttérinformációk 

Rovott múltú rendőrök Bács megyében – Kiskőrös: Egy kétes múltú kapitányság viselt ügyei
Rajnai Attila, Népszabadság, 2013. április 12. (részletek)

„Gergényi Péter 1996-ban azért került a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság élére, hogy rendet tegyen a szervezetben, így aztán leváltotta az egész megye rendőrvezetőit. Intézkedéseit senki nem vitatta, mert a botrány, ami miatt átvezényelték, napjainkig borzolja a kedélyeket.”
„Most április 8-án, hétfőn este robbant ki egy újabb izsáki ügy. A Kiskőrösi Rendőrkapitányság két járőrén kívül ez további két rendőr állásába került: az izsáki őrsparancsnokot, valamint a kiskőrösi rendőrkapitányt azonnali hatállyal leváltották, és vannak olyan hírek, hogy tovább is dőlhet a dominó.”

Arató László megyei főkapitány-helyettes
A sors iróniája, hogy amikor hétfő este a kiskőrösiek jelentették Kecskemétre, a megye vezetésének az izsáki halálesetet, Dávid Károly megyei főkapitány betegszabadsága miatt Arató László megyei főkapitány-helyettes kényszerült intézkedésre – ő korábban kiskőrösi rendőrkapitány volt. Másnapra megtette a jelentését a feletteseinek, a nyilvánosságot azonban nem tájékoztatta. Szűkszavú információkat is csak két nappal később sikerült kicsikarni belőle.
Kétségtelen, hogy Arató nem igazán kedveli a nyilvánosságot. Több mint tíz éve ugyanis büntetőeljárás alá vonták, Gergényi Péter pedig kivetette a testületből. Az iratok szerint Arató egy sérült, olasz rendszámú Alfa Romeo személygépkocsit összeépített a sajátjával, amit nem törvényes eszközökkel kísérelt meg legalizálni. Ezért aztán vámbűntett és közokirat-hamisítás bűntettében vádat emeltek ellene. Első fokon felmentették, másodfokon viszont közokirat-hamisításban bűnösnek találták, s pénzbüntetésre ítélték. Gergényi továbbra sem akart vele dolgozni, ezért Arató Tiszaföldváron lett rendőr, majd – Gergényi Bács-Kiskun megyei távozását követően – visszavették. Ekkor lett Kiskőrösön rendőrkapitány. Az öt éve kinevezett Dávid Károly főkapitány pedig néhány éve Aratót nevezte ki helyettesének.”

Andriska Tibor, ma a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának a vezetője
„Arató kiskőrösi helyére egy újabb rovott múltú rendőrt, Andriska Tibort nevezték ki, de a testület ellenállása miatt nem véglegesítették, hanem végül fölvezényelték Kecskemétre főkapitányi biztosnak. Miért nem akart a kiskőrösi testület Andriskával együtt dolgozni? Andriskának 2000-ben volt egy homályos ügye, amikor szeptember 19-én a Kiskőrösi Rendőrkapitányság 112-es szobájában kihallgatott egy kisstílű tolvajt, akit végül a mentők vittek el. Az orvosi látlelet szerint a férfi bal szemgolyója egy ütés miatt szétrepedt, ezért annak eltávolítására volt szükség. A sértett az állította, Andriska visszakézből megütötte, és az ujjának a vége okozta a sérülését. Andriska viszont azt vallotta, hogy a férfi alatt a kihallgatás közben összecsuklott a régi faszék, és ekkor szerezte a sérülését. Mivel a szobában csak ketten voltak, az eljárást megszüntették.
Öt évvel később viszont már felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Andriskát társtettesként elkövetett önbíráskodás, valamint hivatali visszaélés bűntette miatt. Az akták szerint a rendőr és civil társai arra próbáltak 2003-ban rávenni két pultoslányt: a szórakozóhely kasszájában keletkezett hiányt fizessék meg úgy, hogy aláírnak egy szerződést, amely szerint a 480 ezer forintot a tulajdonos adta nekik kölcsön. Az egyik lány végül aláírta a kényszer-kölcsönadási szerződést, mert Andriska azzal presszionálta, hogy az ellene kábítószerrel visszaélés bűntettében indult – időközben már megszüntetett – büntetőügyet továbbviszi, összekapcsolja egy másik üggyel, és akkor nagy bajba fog kerülni.
Andriska Tibor ma a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának a vezetője.”


Andriska Tibor – baon.hu 

Aratóról és Andriskáról a korábbi hírekben

2010. április 14.
Andriska Tibor veszi át Arató László helyét a kiskőrösi rendőrkapitányságon

„Új rendőrkapitánya van Kiskőrösnek. Andriska Tibor, őrnagy, a bűnügyi osztály eddigi vezetője veszi át Arató Lászlótól, a Kiskőrösi Rendőrkapitányság vezetését.”
„Arató László, alezredes, rendőrségi tanácsos, volt kiskőrösi rendőrkapitány Vakulya Ottó rendőrezredes, rendőrségi főtanácsos, a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság rendészeti igazgatójának helyére került, mert Vakulya ezredest indokolás nélkül a napokban felmentették a beosztásából.
A rendőrkapitányság vezetését Arató Lászlótól átvevő Andriska Tibor 1993 májusában került a kiskőrösi rendőrségre mint járőr. Ezt a tisztséget mintegy fél évig birtokolta, hamarosan a bűnügyi osztály munkatársa, majd 2005 októberétől annak vezetője lett.”

2010. április 21.
Az új kapitány tud nevetni a rendőrvicceken

Interjú Kiskőrös új rendőrkapitányával, Andriska Tibor őrnaggyal, akivel „legfontosabb tervei mellett korrupcióról, korengedményes nyugdíjazásról és rendőrviccekről is beszélgettünk”.
„A legelső [ügyem] egy sorozatlopásokat elkövető társaság elfogása volt '96-ban. A legnagyobb és legkomolyabb azonban néhány évvel később egy kábítószeres banda leleplezése volt. Rengeteg fiatal érintett volt az ügyben, 73 gyanúsítottunk volt. A rendőrségi tortúrát követően jó néhányan felhagytak a drogfogyasztással a féléves kezelést követően. Abban az ügyben a legnagyobb érdemünk, azt hiszem az volt, hogy a szülői szigor mellé lépve, a rendőrségi intézkedésektől megszeppent fiatalokban a házkutatásokkal, a kihallgatásokkal komoly nyomot hagytunk, aminek köszönhetően, az első ijedtséget követően, visszatértek a rendes kerékvágásba. Holott akkor az életükkel játszottak.”
„– Mi történik azzal a rendőrrel, akiről kiderül, hogy lefizethető?
– Egyszer egy parancsnok azt mondta ez ügyben, hogy itt kötelező a zéró tolerancia. Ebben abszolút egyetértek vele. Ezen a kapitányságon erős kollegiális és baráti kapcsolatok vannak. Az állomány mondhatni együtt lélegzik. Egy ilyen csapat azonnal észreveszi és kilöki azt, aki romlott. Nincs kegyelem senkinek.”

2013. február 5.
Személyi változások a kecskeméti rendőrségen

„Személyi változások voltak a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányságon és a kecskeméti városi kapitányságon. A 2013. február 1-jével életbe lépett szervezeti változások egyik legjelentősebb lépése a mind megyei, mind pedig a városi szinten létrehozott vizsgálati osztályok felállítása volt. A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán a Vizsgálati Osztály vezetőjének Andriska Tibor rendőr alezredest nevezte ki a megyei rendőr-főkapitány.”

(mzs)

http://galamus.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=203441&catid=79&Itemid=115

1./ A mélyszegénység nem etnikai probléma

A mezőgazdaság is tudásgazdaság, a szegénységben élőket szervezett képzés nélkül nem tudja használni az agrárium  FOTÓ: Bielik István


A mezőgazdaság nem tudja eltartani a vidéki népességet, a szegénység pedig feltartóztathatatlanul terjed főleg a kistelepüléseken - figyelmeztet Juhász Pál, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos főmunkatársa. A szociológus-közgazdász szerint az 1960-as évek eleje óta nem volt ennyi szegény a falvakban Magyarországon, mint ma. A helyzet annyival rosszabb, mint fél évszázada, hogy napjainkban már vannak olyan falvak, ahol csak szegények élnek.

- A kajászói gazdák földfoglalása a vidék elégedetlenségét, az indulatok növekedését jelzi, vagy csak egy szűk csoport hangja hallatszik?

- A gazdák indulata érthető, hiszen ettől a kormánytól a helyzetük megerősítését várták, ehelyett kaptak egy nagy pofont. Egyébként nem az oligarcháknak nevezett agrárnagyvállalkozók kaparintották meg ezeknek az állami földeknek a bérleti jogát, hanem a Fidesz körüli haveri kör. Ám az állami földbérlet-pályázaton osztogatott földek jelentéktelenek gazdasági szempontból, inkább a politikai súlyuk jelentős és a vidéknek ennél sokkal nyomasztóbb gondjai vannak. Ilyen például a szegénység, amely szinte feltartóztathatatlanul terjed.

- Szakértők ma négymillióra teszik a szegények számát Magyarországon. Ez a hatalmas tömeg is rétegződik. Hol és mennyien élhetnek az úgynevezett mélyszegénységben?

- Leginkább a domb- és lápvidékeken, Észak-Nógrádban, Abaújban, szatmári részeken, Békés és Hajdú-Bihar egymással határos területein, illetve az Ormánságban tapasztalható a szegénység, a mélyszegénység. Ezekről a településekről nagyon nehéz bejárni, de az a baj, hogy ahová korábban bejártak, sok helyen ott is leépültek a munkahelyek. A mezőgazdaság is visszaszorult ezeken a területeken, vagyis gyakorlatilag nincs miből élniük az embereknek.

- A kormánypropaganda szerint az elfogadás előtt álló földtörvénnyel is támogatott családi gazdaságok, a mezőgazdasági társaságok földterülethez kötött foglalkoztatási kötelezettségével jelentős mértékben enyhíthető a vidéki munkanélküliség. Valóban felszívhatja az agrárium a falvak munka nélkül tengődő népességét?

- Aligha. Egyébként a kormányzat is megijedt saját ötleteitől, mert ha jelenlegi formájában fogadják el a földtörvényt, még inkább leállnak a mezőgazdasági beruházások, amelyek a régió más országaihoz képest is jóval alacsonyabbak. Eleve le kellene végre számolni egy illúzióval. Tény, hogy az elmúlt évtizedek hazai és külföldi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ezek a családinak nevezett gazdaságok, bokrokba szerveződve, vagy a nagyobb birtokokkal együttműködve rengeteg alkalmi munkást képesek foglalkoztatni. Egyebek mellett vetőmag- és zöldségtermelésre, vagy a gyümölcsösökben is nagyon jól használhatók a családi munkaszervezetek. Csakhogy ehhez stabil, biztonságos szolgáltató központok kellenek, hosszú távra biztos földbirtok, illetve földbérlet, valamint szoros, szerződéses viszonyra lenne szükség. Ehelyett a mai magyar mezőgazdaságban egy jobb üzlet reményében sok gazda fölrúgja akár a szerződést is. Márpedig ha a rendszer nem stabil, ha nincsenek olyan szereplők, akiknek érdekük megszervezni a családi gazdaságokat, akkor ezek nem képesek boldogulni és foglalkoztatni sem. Akik a háztájizásról dumálnak, nem fogják föl, hogy azok nem a levegőben lógtak, hanem a termelőszövetkezetekkel szimbiózisban működtek. Ráadásul éppen a mélyszegénységben élőkön segít a legkevésbé a piacra termelő mezőgazdaság. A minden szakismeretet nélkülöző emberekre nem lehet például rábízni a gyümölcsösökben a metszést, mert több kárt okoznak, mint hasznot, de igaz ez a gyümölcsszedésre is. Meg kellene végre érteni, hogy a mezőgazdaság is tudásgazdaság. A mélyszegénységben, vagy "csak" szegénységben élőket szervezett képzés nélkül nem tudja használni az agrárium.

- Naponta hallani a szegénységről különféle szövegösszefüggésekben, de kik is valójában a szegények?

- Elöljáróban sajnos azt kell mondjam, az 1960-as évek eleje óta nem volt ennyi szegény ember a falvakban Magyarországon, mint most. A helyzet annyival rosszabb, mint fél évszázada, hogy napjainkban már vannak olyan falvak, ahol csak szegények élnek. Korábban ilyen települések nem voltak. Rétegzettebbek voltak a vidéki helyi társadalmak. A legreménytelenebb térségekben sok falu "elcigányosodik", mert még a hagyományosan szegény paraszti rétegekből származó fiatalok is elhagyják ezeket a településeket és ezért nagyon olcsón lehet portát venni. Akik máshol nem tudnak ingatlant vásárolni, azok kénytelenek ezekben a falvakban letelepedni.

- Milyen a létezés ezeken a településeken?

- Ezek az emberek már nem tudják megszervezni az életüket és ez általában igaz a szegény emberekre - függetlenül a származásuktól. Illyés Gyula a Puszták népében leírja, hogy a cselédség alsó kasztja milyen káoszban élt, ugyanilyen reménytelenségben élnek mai utódaik, cigányok és nem cigányok. Mert azt hangsúlyoznom kell, hogy a szegénység, a mélyszegénység nem etnikai probléma.

- Egymással szemben álló politikusoktól hallani, miközben egymásra mutogatva oligarcháznak, hogy újjáéledt egyfajta jobbágyság. Minden hasonlat sántít. Ez mennyire?

- Nagyon. A jobbágyok a maguk szintjén értettek a mezőgazdálkodáshoz, és betagozódtak a termelési rendszerbe, a mai szegények közül sokan nem. Fel kellene hagynunk a "nemzeti leninizmussal" is, amely ráült az agyunkra, és használjuk az örökös szóképeket, holott ma nem az az igazán szegény, akit kizsákmányolnak, mert neki legalább van munkája, ért valamihez és képes együttműködni. Az igazán szegények azok, akiket a kutya sem akar kizsákmányolni. Aki nem tud együttműködni és semmihez sem ért igazán, tehát nem is lehet kizsákmányolni.

- Mi az, ami a cigányság sorsát még nehezebbé teszi?

- A cigányságot külön is sújtja, hogy kiestek a társadalmi munkamegosztásból. Az elmúlt századokban, de még a XX. század első felében is, voltak a szegkovácsok, kupecek, zenészek. A beásokat például 130-150 éve telepítették az uradalmi, illetve közbirtokosságú erdőkbe, mert gombát, gyógynövényeket gyűjtöttek és értettek a famegmunkáláshoz. Piacra készítettek teknőt, fakanalat, egyéb eszközöket. Az erdőgazdaságoknak fontos bevételi forrást jelentett a beás cigányok termékeinek eladása. Előbb a gyári fém, majd a műanyag eszközök kiszorították a kézműves favillát, fakanált, fatányért.

- Hogyan oszlik meg a szegény-társadalom?

- Becslések szerint a négymillió szegénynek számító állampolgár közül a falvakban 800-900 ezer élhet mélyszegénységben. Nagyjából a felük lehet cigány, tehát teljesen indokolatlan a mélyszegénységet azonosítani a cigánysággal. Ha valami enyhít a cigányság helyzetén, az a kultúrájukból fakad: a nagycsaládok kisegítik egymást. Igaz, ez egyben az akadálya is a cigányok vállalkozásainak, gyakran ez lehetetleníti el, hogy gazdává válhassanak. Ha például állatot tartanak, a rokonság kiköveteli a részét, márpedig a mezőgazdaságban készletezés nélkül nem lehet gazdálkodni. A készletet azonban a morális kényszer szétosztatja a rokonság között, így tönkremegy a gazdaság. Visszarántják a kitörni kész embereket is. Általában is igaz, hogy a "szegény ember erkölcse" tartalmazza azt a parancsot, hogy segítsük az éppen bajban lévőt.

- Jelenleg is vannak próbálkozások a szegénység leküzdésére. Van olyan kormánypárti "civil", aki vetőmagot, kiskacsát, kiscsirkét osztogat a szegények között - eddig nem sok valós eredménnyel. Ez lenne a halosztás a háló helyett?

- Legyünk méltányosak, nem csak a mai kormányzat vallott kudarcot. Az elmúlt 20-30 évben nagyon kevés kísérlet hozott tartós eredményt. Ennek oka a már említett "szegény ember-erkölcs" mellett az is, hogy a veteményes, vagy az állatgondozás is kíván némi hozzáértést és megfelelő lelkialkatot. Ki kell választódnia azoknak, akik alkalmasak az efféle tevékenységre. A szervezőknek pedig rengeteg türelemre lenne szüksége. Legalább 3-4 év, amíg kialakul egy 10-12 emberből álló "bokor", amely már működőképes. Csak azt az időt rá kell(ene) szánni. Gyakran rohamokban jön a segíteni akarás. Ismerek olyan somogyi programot, ahol nagyüzemi tartásra kitenyésztett nyulakat osztottak szét az emberek között. Azok jártak jól, akik egy-kettőre megették a nyulakat. Akik komolyan vették a programot, rosszabbul jártak, mert a szervezők kapkodása miatt későn kapták meg a nyúltápot, addigra elpusztult az állomány nagy része. Ettől a tartási kedv is elment. Említettem, hogy a gazdálkodás az együttműködésen és szakértelmen alapul. Az ehhez nem szokott emberekkel meg kell értetni, mire kell figyelni, és hogyan kell együttműködni. Igazából nem a pénzből van a legkevesebb, az olyan emberek hiányoznak, akiknek van ideje, türelme és alázata ahhoz, hogy törődjön a szegényekkel. Arra azonban nem lehet számítani, hogy a mezőgazdaság valaha is eltartja a vidéki munkanélkülieket. Ezért sikertelenek a szociális földprogramok is. A vállalkozó kedvű fiatalok többnyire nem értenek a földhöz, ráadásul a népesedéspolitikai várakozásokat sem teljesítik, mert a tervszerű gazdálkodás mellett a vállalt gyermekek egy része már nem születik meg.

- Van-e sajátos jellemzője a leszakadó településeknek?

- Nagyvonalakban két falutípus alakult ki. Az egyik a nagyvárosok közelében található települések, ahová kiköltöztek a tehetősebb városiak és onnan ingáznak a munkahelyükre. A hosszú távú ingázás - lásd az egykori szabolcsi "fekete vonatok" - gyakorlatilag megszűnt. Azok a falucsoportok szegényedtek el, amelyekből ez a rövid távú ingázás lehetetlen.

- Létezik Budapest-, illetve városellenesség ezekben a falvakban?

- Van egy fajta bizalmatlanság. Ennek egyik oka, hogy miközben rengeteg program keretében érkezik segítség a településekre, ezek a programok valójában nem kínálnak igazi kiutat. Például elkészül az isten háta mögötti faluban a víz- és gázvezeték, de ettől az ott élők nem jobban, csak drágábban élnek. Létezik a favakon, sőt a szegényeken belül is ellentét. Vannak magukat "érdemes szegényeknek" tartók, akik így vélnek előjogot szerezni az "érdemtelen szegényekkel" szemben. Ez ismét csak nem feltétlenül többségi-cigány ellentét. Ez azt jelenti, hogy vannak, akik szerint őket illeti meg a munkalehetőség és nem a másik csoporthoz tartozókat. Az más kérdés, hogy a kulturális egyezőség miatt a foglalkoztatók szívesebben veszik igénybe a "saját fajtájuk" munkaerejét.

- A második Orbán-kormány szegényellenes politikájának legújabb megnyilvánulása, hogy törvénybe foglalta, akinek a gyermeke nem jár iskolába, illetve rendetlen a portája, nem jogosult szociális támogatásra. Az ostor az egyetlen jó nevelési eszköz?

- Magam is úgy tartom, nem elég a segítség, normákat is kell adni. Ugyanakkor a keresztény hagyományokat is vallom: valamilyen szinten minden embertársunkról gondoskodni kell. Ami a mai kormányzati dumákban szörnyű, hogy nem konkrétak, nem adnak sem időt, sem technológiát a különböző közösségeknek, hogy kialakulhassanak azok a megoldások, amelyek alapján megszervezhetők. Attól, hogy elrendelem a robotot - lásd közmunka -, még nem lesz munkára nevelés. Az pedig, hogy kegyetlen feltételeket szabok a segélyek "kiérdemléséhez", pogány dolog. Nem hagyhatom a más gyermekét sem éhezni. Egyébként meg a törvényhozóknak fogalmuk sincs a szegények lelki habitusáról. Gyakran nem csak azért nem megy a gyermeke iskolába mondjuk télen, mert nincs cipője, hanem mert szégyelli, hogy nem tud olyan ruhákat, tárgyakat adni a gyermekének, mint a többi szülő, és ezért inkább nem engedi az iskolába. A "szegény ember- kultúrák" nagyon rövid távon gondolkodnak. Egy-egy kínos helyzet elkerülése jobban rátelepszik a lelkükre, agyukra, mint a hosszú távú cél felismerése. Márpedig a szegény gyermekek kínos helyzetekbe kerülnek, s a szülők többnyire ettől akarják megvédeni őket. Magyar Bálintnak volt egy sikerrel kecsegtető programja: támogatta azokat az érettségizett cigányasszonyokat, akik összeszedték a gyerekeket, elvitték az iskolába és figyeltek rájuk. Ennek ma már nyomai sincsenek. A közmunka ma kegyosztás. Az előző kormányzat Út a munkához programjában is voltak ilyen jelenségek, de nagyobb pénzért dolgoztak az emberek és nem szűnt meg a szociális segély sem. A szegény-programok igazából nem nagy pénzek a költségvetéshez képest. Ezeken takarékoskodni hülyeség.

- Kell-e tartani a szegények, mélyszegények lázadásától?

- A forrongás a helyi elittől ered, amely fél a lecsúszástól. A szegények, főleg a mélyszegénységben élők olyan távol élnek attól a világtól, amiről mi beszélünk, hogy erre vonatkozólag nincsenek indulataik. Az ő indulataik a családra, vagy a két falurész közötti ellentétekre korlátozódnak. Ők a "hogy éljem túl a holnapot" világában élnek, közéleti képzeteik nem is tudnak kialakulni.

- Lassan nyakunkon a választási évad. Hogyan lehet ezt a szegény, mélyszegény tömeget megszólítani? Valóban a szélsőségek tarolhatnak 2014-ben?

- Ezeket az embereket csak személyesen lehet megszólítani és teljesen mindegy, hogy ki milyen pártot képvisel. Ám ez is csak egy szűk körre érvényes. A szegény ember nem veszi a bátorságot, hogy véleményt alkosson. Emberrel kapcsolatban még igen, de politikai pártokról nem mond véleményt. Az északkeleti országrészben erős Jobbik nem a mélyszegényekből toborzott híveket, inkább a csalódott vállalkozókból, helyi értelmiségiekből. A jobbikos szavazók nagy része nem náci, persze az is van közöttük, de hülye minden párt körül akad. Ismerek jobbikos falusi tanítót, aki szeretettel foglalkozik cigánygyerekekkel és segít nekik. Ő és sok társa a Fidesznél és a Jobbiknál azt keresi, hogy megtalálják a hibást, aki miatt nem mennek a dolgok: multik, oligarchák, a kapitalizmus. Kell lennie hibásnak azért, mert az élet ilyen rossz. Orbánék népszerűségének stabilizálódásának is ez az oka, hogy "együtt érez" velük, értelmezi nehéz helyzetüket, kijelöli a bűnbakokat. Egy népmesei dramaturgiába átviszi a politikát. Ennek semmi köze a valósághoz, de sokaknak nagy lelki élmény.

- Hogyan szólíthatná meg a baloldal a mélyszegénységben élőket?

- Ez nehéz kérdés és nem tudok általános receptet adni. Néhány embernél tudom, mi a kulcs hozzá, a többinél nem. Minden pártból hiányoznak azok az emberek, akik képesek beszélgetni a különböző csoportokhoz tartozókkal. A baj az, hogy Magyarországon a csoportok bezárkóznak, és a pártok közötti éles ellentétek is ebből fakadnak. A magyar kultúrából hiányzik az a közösségalkotó szerep, amit Amerikában a különböző gyülekezetek, vagy a skandináv országokban az evangélikus egyházközségek jelentenek, és ahová nem csak a vallásos, illetve azonos hitű emberek járnak. A gyülekezeti élet lényege a megértés létrehozása. Ez nálunk hiányzik.

- Mindezek tükrében, kaphat további négy évet ez a rezsim?

- Minden rossz intézkedése ellenére szerintem az utolsó néhány hétben döntik el a választások eredményét a ma még bizonytalan vagy rejtőzködő szavazóknak nevezett tömegek. Ha győzne is a mai ellenzék, iszonyatos örökséget venne át. Az évek óta hiányzó infrastrukturális beruházások, vagy a közműszolgáltatók kifosztása egy egyre inkább lerobbanó országhoz vezetnek. A szegénységet a baloldal sem tudja megszüntetni, de a nyomor túlzásait enyhítheti. Minél több csatornát kell nyitni, hogy a szegénységből ki lehessen törni. Reményt és eszközt kell adni a szegényeknek.

- Ha az ellenzék győz, minden jóra fordul?

- Egy olyan országban, ahol, ha belpolitikai feszültség támad, a kormányzat rabol egy sort, ahogy ez Magyarországon a XX. század 30-as éveinek vége óta szokás, még egy esetleges kormányváltás sem hozza meg feltétlenül a befektetői bizalmat azonnali hatállyal. Másrészt a Fidesz paranoiája belpolitikai feszültségeket teremt, s ezért sem könnyű visszaszerezni a befektetői bizalmat. Hosszú távon akár jobb lehet, ha még egy ciklust nyer Orbán és a Fidesz és tökéletesen hiteltelenné válnak még a saját híveik szemében is. Előbb-utóbb mindenki számára kiderül: a király meztelen.

Bihari Tamás / Népszava

3./ Lemondott Király – Súlyos károkat okozhatnak Matolcsyék döntései

Benyújtotta lemondását Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Szerinte megalapozatlan döntések születnek az MNB-ben, melyek hosszabb távon súlyos károkat okozhatnak a magyar gazdaságnak. Király kiemelte: az, hogy nem omlott össze a forint, nem lehet sikerkritérium.

Benyújtottam lemondásomat – mondta el Király Júlia , a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn. A jegybank alelnökének júliusban járt volna le a mandátuma.

Király Júlia azt mondta, hogy a jegybank konzervatív volt, nem jellemezte félelem és bizonytalanság Matolcsy György elnöksége előtt. Szerinte korábban végiggondolt döntések születtek.

Áder Jánosnak elküldött levelében – melyben benyújtotta lemondását – azt írta, az új döntési gyakorlat egyre kevésbé biztosítja azt, hogy felelős döntések szülessenek. Szerinte nem fog összedőlni a forint, de hosszabb távon magas árat fizethetünk az elmúlt egy hónap döntései miatt.

Király Júlia levelében kifejti, hogy attól még nem jó a monetáris politika, ha olyan döntések születnek, amelyek ugyan sok hasznot nem hajtanak, de nem döntik össze a forintot. Szerinte ez nem lehet sikerkritérium.

„A Matolcsy úr kezdeményezésére módosított új szervezeti és működési szabályzat megítélésem szerint a monetáris tanács döntéseit előkészítő stábot egy monetáris, pénzügyi, illetve hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben megfelelő elméleti ismeretekkel és gyakorlati szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte” – írta Király Júlia.

Emlékezetes, márciusban Matolcsy György elnökkel együtt érkezett az MNB-be a Nemzetgazdasági Minisztériumból Balog Ádám, aki alelnöki tisztséget kapott. Matolcsy őt bízta meg a hitelezés felpörgetésével, valamint több fontos feladatot is adott neki. Balogot többször kritizálták azzal, hogy nem rendelkezik mély monetáris politika ismeretekkel, hiszen adóügyekkel foglalkozott korábban.

Király Júlia azt írta, hogy a (monetáris) tanács - Matolcsy úr javaslatára időben megrövidített - ülésein, úgy látom, érdemi szakmai vitára nincs mód. Alapvető fontosságú előterjesztéseket, mint a monetáris tanács tagja csak késve, az ügyrendben megjelölt határidőn túl kaptam meg, illetőleg bizonyos anyagok csak a monetáris tanács ülésén kerültek kiosztásra. „Ily módon, megítélésem szerint a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának a szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések szülessenek” – vélekedett.

Az elmúlt egy hónapban Király megítélése szerint a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születtek, melyek nem csak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszabb távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak. „Véleményem szerint a jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyese, megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be” – írta Áder Jánosnak küldött levelében. Szerinte a kialakított új irányítási rend veszélyeztetheti a Magyar Nemzeti Bank hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét.

Szerző: Világgazdaság Online

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://offforever.blog.hu/api/trackback/id/tr885221765

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása