"Keresztülkorbácsolt akarat" Puccsistának tartják Orbánt a németek
Jelentős figyelmet szentelt a magyarországi alkotmánymódosításnak kedden a német és az osztrák sajtó.
A konzervatív Die Welt Orbán lerombolja a jogállamiság kultúráját címmel közölt kommentárjában úgy véli: egy "hajlíthatatlan ember akaratát" lehet felismerni amögött, ami Magyarországon a Fidesz választási győzelme óta zajlik. A lap szerint ez az akarat arra irányul, hogy a megrázkódtatások során keresztülment ország végre stabilizálódjék.
Orbán "nem ellenállóbbá teszi országát, hanem veszélyes keményedés felé vezeti", ami pedig "túl kemény, az könnyen törik" - írta az újság.
Orbán "nem ellenállóbbá teszi országát, hanem veszélyes keményedés felé vezeti", ami pedig "túl kemény, az könnyen törik" - írta az újság.
A baloldali Frankfurter Rundschau és fővárosi laptársa, a Berliner Zeitung ugyanazt a vezércikket közölte. Az írás szerint a hatalom a modern államokban legfeljebb csak első pillantásra tűnik vulgárisnak, másodjára már a dolgok kényszerítő erejének, logikus következménynek tetszik.
A magyar parlament döntése azonban "második pillantásra is a hatalom nyers demonstrációja", a módosítás tartalma pedig provokáció - olvasható az újságban.
A Der Tagesspiegel Puccs felülről címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy biztosítsa a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra.
A Spiegel Online Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jogállamtól című cikke kiemeli: "egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot". Magyarország és az Európai Unió közötti viszony „minden, csak nem normális” – írja le tömören a lényeget a német Der Spiegel, amely szerint Európa szívében egy ország éppen feladja az alkotmányos rendet, búcsút mond a jogállamiságnak, kormányfője pedig masszívan bővíti hatalmát. Mindeközben az unió tanácstalanul, meghasonlottan téblábol.
"Orbán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák", és Magyarország így elbúcsúzik az Európát jelentő valamennyi értéktől - írta a német lap.
Az ARD televízió Tagesschau című híradója hírportáljának szerkesztője, Stephan Osvath úgy vélte: a választási reklámokra vonatkozó szabályozás "frontális támadás az ellenzék ellen".
A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja: Orbán Viktor a klasszikus szalámitaktikával alakítja saját elképzelése szerint a demokráciát, ennek eleme az Alkotmánybíróság hatalmának kurtítása.
A gyanút, hogy az igazságszolgáltatásnak és a hatóságoknak a jövőben a hatalom birtokosainak érdekei szerint kell eljárnia, erősíti a külföldiek földvásárlása körüli átláthatatlan jogi helyzet - fogalmazott a szerző, aki az Európai Bizottság, az Európai Néppárt és Magyarország szomszédjainak fellépését sürgette.
A Die Presse című konzervatív osztrák napilap cikkírója szerint "ha ellenállásra talál, többnyire kevéssé válogatósan reagál Orbán Viktor", és a kormányfő ilyenkor nem ritkán "a feszítővashoz nyúl". Az újság ebbe a kategóriába sorolta a "keresztülkorbácsolt" alkotmánymódosítást is.
Az egyik legolvasottabb, a jobboldalhoz közel álló román hírportál, a Hotnews.ro főszerkesztője úgy értékelte, hogy a német, a finn, a dán és a holland külügyminiszter kimondatlanul is Magyarországgal és Romániával szemben sürgette az Európai Bizottság elnökénél egy erősebb számonkérési mechanizmus bevezetését az európai alapértékek védelmében.
Cristian Pantazi úgy vélekedett: Magyarország és Románia Európa két problémás országa, amelyekkel szemben az unió most kezd hatékonyabb "antitesteket" termelni, hogy a "fertőzés ne terjedjen át más testrészekre is".
A román kormány semmibe vette az európai figyelmeztetéseket, nem cserélte le korrupt tisztségviselőit, nem tette átláthatóvá a főügyészek kinevezési mechanizmusát. Magyarország is figyelmen kívül hagyta a felhívásokat, Orbán Viktor pedig folytatta a független intézmények térdre kényszerítését - vélekedett a Hotnews.ro főszerkesztője.
A magyar parlament döntése azonban "második pillantásra is a hatalom nyers demonstrációja", a módosítás tartalma pedig provokáció - olvasható az újságban.
A Der Tagesspiegel Puccs felülről címmel számolt be a módosításról, amelynek a lap szerint az a célja, hogy biztosítsa a kormánypárti világnézet érvényesülését, és minél több hatalmat mentsen át a következő választások utáni időszakra.
A Spiegel Online Vitatott alkotmánymódosítás: Magyarország búcsúzik a jogállamtól című cikke kiemeli: "egy ország Európa közepén feladja a jogállamiság elvét, Magyarország megfosztja hatalmától az Alkotmánybíróságot". Magyarország és az Európai Unió közötti viszony „minden, csak nem normális” – írja le tömören a lényeget a német Der Spiegel, amely szerint Európa szívében egy ország éppen feladja az alkotmányos rendet, búcsút mond a jogállamiságnak, kormányfője pedig masszívan bővíti hatalmát. Mindeközben az unió tanácstalanul, meghasonlottan téblábol.
"Orbán Viktor masszívan növeli befolyását, a polgári jogokat korlátozzák", és Magyarország így elbúcsúzik az Európát jelentő valamennyi értéktől - írta a német lap.
Az ARD televízió Tagesschau című híradója hírportáljának szerkesztője, Stephan Osvath úgy vélte: a választási reklámokra vonatkozó szabályozás "frontális támadás az ellenzék ellen".
A Der Standard című liberális osztrák napilap úgy látja: Orbán Viktor a klasszikus szalámitaktikával alakítja saját elképzelése szerint a demokráciát, ennek eleme az Alkotmánybíróság hatalmának kurtítása.
A gyanút, hogy az igazságszolgáltatásnak és a hatóságoknak a jövőben a hatalom birtokosainak érdekei szerint kell eljárnia, erősíti a külföldiek földvásárlása körüli átláthatatlan jogi helyzet - fogalmazott a szerző, aki az Európai Bizottság, az Európai Néppárt és Magyarország szomszédjainak fellépését sürgette.
A Die Presse című konzervatív osztrák napilap cikkírója szerint "ha ellenállásra talál, többnyire kevéssé válogatósan reagál Orbán Viktor", és a kormányfő ilyenkor nem ritkán "a feszítővashoz nyúl". Az újság ebbe a kategóriába sorolta a "keresztülkorbácsolt" alkotmánymódosítást is.
Az egyik legolvasottabb, a jobboldalhoz közel álló román hírportál, a Hotnews.ro főszerkesztője úgy értékelte, hogy a német, a finn, a dán és a holland külügyminiszter kimondatlanul is Magyarországgal és Romániával szemben sürgette az Európai Bizottság elnökénél egy erősebb számonkérési mechanizmus bevezetését az európai alapértékek védelmében.
Cristian Pantazi úgy vélekedett: Magyarország és Románia Európa két problémás országa, amelyekkel szemben az unió most kezd hatékonyabb "antitesteket" termelni, hogy a "fertőzés ne terjedjen át más testrészekre is".
A román kormány semmibe vette az európai figyelmeztetéseket, nem cserélte le korrupt tisztségviselőit, nem tette átláthatóvá a főügyészek kinevezési mechanizmusát. Magyarország is figyelmen kívül hagyta a felhívásokat, Orbán Viktor pedig folytatta a független intézmények térdre kényszerítését - vélekedett a Hotnews.ro főszerkesztője.
- MTI Külföldi sajtó Magyarországról - Alkotmánymódosítás
- Die Welt Orban zerstört die Kultur des Rechtsstaats
- Frankfurter Rundschau Die EU hört lieber weg
- Der Tagesspiegel Ein Putsch von oben
- Spiegel Online Umstrittene Verfassungsänderung: Ungarn verabschiedet sich vom Rechtsstaat
- Tagesschau Die Quasi-Entmachtung der Verfassungsrichter
- Der Standard Ungarn, Österreich und die EU: Stopp der Salamitaktik
- Die Presse Ungarn: Viktor Orbán hebelt das Verfassungsgericht aus
- Hotnews.ro Anticorpii
És Lengyel lapszemle se maradjon ki, hiszen innen hozza ismét a kormány március 15-i rendezvényére a támogatókat különvonattal :
Orbán diktálja az alkotmányt
A lengyel sajtó az alaptörvény módosításáról
A mértékadó lengyel lapok és hírportálok mindegyike terjedelmes anyagokban foglalkozott a magyar alaptörvény módosításának megszavazásával és az alkotmánymódosítás kiváltotta tüntetésekkel. Ugyanezek a médiumok még nem adtak hírt arról, hogy a radikális ellenzéki párt, a Kaczynski vezette Jog és Igazságosság hívei ismét Magyarországra készülnek a héten a Békemenet támogatására.
A különböző hírügynökségek beszámolóira hivatkozva az onet.pl azt írta, hogy a magyar parlament törvénybe iktatta az ellentmondásos alkotmánymódosításokat, s ez – kritikusai szerint – veszélyt jelent a demokráciára. A változtatások ellen nem csak az Alkotmánybíróság emelte fel szavát, de az EU és az USA is, és tiltakoztak a magyar ellenzéki pártok és a civil szervezetek.
A parlamenti ülés viharos hangulatban zajlott, a módosítás mellett 265 kormánypárti képviselő szavazott, ellene 11, a szélsőséges Jobbik tartózkodott. Az MSZP bojkottálta a szavazást, mert nem akart „részt venni a színjátékban”. A parlament ülése alatt az országház épülete előtt tüntettek társadalmi szervezetek képviselői, „Orbán diktátor” és az „Alkotmány nem játék!” transzparensekkel.
A cikk részletesen leírja, milyen lényegi változtatásokat vezetett be az elfogadott új törvény. Ezek értelmében a családot csak két különnemű fél házassága jelenti, és a parlament dönthet arról, mely vallási szervezetek kaphatják meg az egyházi rangot és melyek nem. A módosítások szerint a választások előtt kampányt nem lehet folytatni a kereskedelmi médiában, és most alaptörvénybe foglalták a diákok röghöz kötését is, valamint a hajléktalanokra vonatkozó szankciókat.
Csaknem minden most elfogadott változtatást megkérdőjelezett már korábban az Alkotmánybíróság, de a kormányzó Fidesz a 2012. január 1. előtt kiadott döntéseit hatályon kívül helyezte, és bevezette azt a szabályt, hogy ezekre a 22 év alatt meghozott döntésekre a továbbiakban nem is lehet hivatkozni az eljárásokban. Az ellenzék szerint ez komolyan meggyengíti az Alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját.
Az írás ezután részletesen beszámolt a parlament döntése következtében kialakult tüntetési hullámról. Mint írja, a döntés most Áder János köztársasági elnök kezében van, akinek egyik neves alkotmányjogász elődje, Sólyom László szavait idézik: „Itt nem módosításról van szó, hanem új alkotmányról”.
Az anyag ismételten idézi, hogy mekkora külföldi tiltakozást váltott ki Európában és még az Egyesült Államokban is már az alkotmány módosításának szándéka is.
A Rzeczpospolita című konzervatív napilap az alkotmánymódosításról beszámoló jelentését a kormányellenes tüntetések bemutatásával kezdi, kiemelve, hogy a késő éjszakáig is tartott a többezres tömeget megmozgató, állampolgári szervezetek tagjaiból álló demonstráció, amelynek üzenete a köztársasági elnökhöz:”János, ne írd alá a módosítást!” volt.
„El a kezekkel a jogainktól! Nem hagyjuk, hogy elvegyék az egyetemek autonómiáját! Tisztességes és szabad választásokat követelünk! Független bíróságokat, az egyházak és vallások szuverenitását akarjuk!” – idézi a jobboldali lap a tüntetők jelszavait.
A Gazeta Wyborcza című vezető napilapban Michal Kokot számol be a magyar fejleményekről. Írása szerint az Európai Unió aggodalmai és fenntartásai ellenére a magyar parlament a Fidesz képviselőinek többsége miatt megszavazta az alaptörvény módosításait, amelyek közül nem egy Brüsszel véleménye szerint ellentétes az uniós joggal.
– Nem engedjük meg, hogy bármilyen nemzetközi pénzügyi vagy politikai erő befolyásolja a magyar parlament döntését – idézi a cikk Rogán Antal szavait. Az un. negyedik alkotmánymódosítás ellen szólalt meg Barroso, az EB elnöke, aki személyesen Orbán miniszterelnökhöz fordult ez ügyben, és Martin Schultz, az EP vezetője is. Kifejezte kétségeit az USA külügyminisztériuma is.
Magyarországon a Fidesz diktálja az alkotmányt, a párt képviselői azonban úgy gondolják, hogy a nemzetközi kritika válasz arra a lépésre, amelyet a francia és a német cégek kárára is bevezetett a magyar kormány – a 10 százalékos gáz és áramár csökkentésre. Ezek ellen a cégek a bírósághoz fordultak jogorvoslatért, amely igazat adott nekik. Erről azt mondta a magyar kormányfő, hogy „botrányos döntés”, és bejelentette, hogy a kormány egy lépést sem hátrál, sőt további árcsökkentéseket fognak javasolni.
A lap cikke szerint a miniszterelnök és a Fidesz bármilyen törvényt hozhat Magyarországon, mert a parlamentben alkotmányos többséggel rendelkezik. Ezután részletesen bemutatja azokat a változtatásokat, amelyeket most a magyar parlament megszavazott, s amelyek többségét már az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélt.
A Gazeta Wyborczának Kiss Csaba kultúrtörténész, az MDF egykori alapító tagja kommentált, aki szerint a magyarok többsége inkább támogatja Orbán politikáját, semmint alávesse magát a Nyugat nyomásának. Véleménye szerint a „Fidesz népszerűsége fokozódik, ha azt mondja, hogy nincs szándékában engedni a Brüsszel által diktáltaknak”. Ez az EU-ból való kiábrándultságból is fakad. Az emberek azt hitték, hogy az unióba való belépéssel napról napra jobb lesz a soruk, ugyanakkor látják a szomszédos Ausztriát, és folyamatosan látják a két ország közötti gazdasági különbségeket is.
Kiss Csaba szerint a Fidesz változatlanul a legnépszerűbb párt és ez a jövő évi választásokig valószínűleg nem is fog változni. Ez ugyan az ellenzék gyengeségéből is fakad, de az emberek arra is emlékeznek, mennyire kompromittálták magukat a szocialisták, akik a Fidesz előtt 8 évig vezették az országot, és 2002-2010-ben hatalmas gazdasági romlásba vitték. A Fidesz politikája ugyan a magyarok egy részének ellenszenvével találkozik, de a többség tudatában van annak, hogy ennek a pártnak nincs alternatívája – nyilatkozta Kiss Csaba.
http://www.lengyelnet.hu/lengyelrolunkirjak/magyarorszagon-a-fidesz-mindent-megtehet-mert-alkotmanyozo-tobbsege-van-111417.htmlA parlamenti ülés viharos hangulatban zajlott, a módosítás mellett 265 kormánypárti képviselő szavazott, ellene 11, a szélsőséges Jobbik tartózkodott. Az MSZP bojkottálta a szavazást, mert nem akart „részt venni a színjátékban”. A parlament ülése alatt az országház épülete előtt tüntettek társadalmi szervezetek képviselői, „Orbán diktátor” és az „Alkotmány nem játék!” transzparensekkel.
A cikk részletesen leírja, milyen lényegi változtatásokat vezetett be az elfogadott új törvény. Ezek értelmében a családot csak két különnemű fél házassága jelenti, és a parlament dönthet arról, mely vallási szervezetek kaphatják meg az egyházi rangot és melyek nem. A módosítások szerint a választások előtt kampányt nem lehet folytatni a kereskedelmi médiában, és most alaptörvénybe foglalták a diákok röghöz kötését is, valamint a hajléktalanokra vonatkozó szankciókat.
Csaknem minden most elfogadott változtatást megkérdőjelezett már korábban az Alkotmánybíróság, de a kormányzó Fidesz a 2012. január 1. előtt kiadott döntéseit hatályon kívül helyezte, és bevezette azt a szabályt, hogy ezekre a 22 év alatt meghozott döntésekre a továbbiakban nem is lehet hivatkozni az eljárásokban. Az ellenzék szerint ez komolyan meggyengíti az Alkotmánybíróság ellenőrző funkcióját.
Az írás ezután részletesen beszámolt a parlament döntése következtében kialakult tüntetési hullámról. Mint írja, a döntés most Áder János köztársasági elnök kezében van, akinek egyik neves alkotmányjogász elődje, Sólyom László szavait idézik: „Itt nem módosításról van szó, hanem új alkotmányról”.
Az anyag ismételten idézi, hogy mekkora külföldi tiltakozást váltott ki Európában és még az Egyesült Államokban is már az alkotmány módosításának szándéka is.
Tüntetés a Dísz-téren
„El a kezekkel a jogainktól! Nem hagyjuk, hogy elvegyék az egyetemek autonómiáját! Tisztességes és szabad választásokat követelünk! Független bíróságokat, az egyházak és vallások szuverenitását akarjuk!” – idézi a jobboldali lap a tüntetők jelszavait.
A Gazeta Wyborcza című vezető napilapban Michal Kokot számol be a magyar fejleményekről. Írása szerint az Európai Unió aggodalmai és fenntartásai ellenére a magyar parlament a Fidesz képviselőinek többsége miatt megszavazta az alaptörvény módosításait, amelyek közül nem egy Brüsszel véleménye szerint ellentétes az uniós joggal.
– Nem engedjük meg, hogy bármilyen nemzetközi pénzügyi vagy politikai erő befolyásolja a magyar parlament döntését – idézi a cikk Rogán Antal szavait. Az un. negyedik alkotmánymódosítás ellen szólalt meg Barroso, az EB elnöke, aki személyesen Orbán miniszterelnökhöz fordult ez ügyben, és Martin Schultz, az EP vezetője is. Kifejezte kétségeit az USA külügyminisztériuma is.
Magyarországon a Fidesz diktálja az alkotmányt, a párt képviselői azonban úgy gondolják, hogy a nemzetközi kritika válasz arra a lépésre, amelyet a francia és a német cégek kárára is bevezetett a magyar kormány – a 10 százalékos gáz és áramár csökkentésre. Ezek ellen a cégek a bírósághoz fordultak jogorvoslatért, amely igazat adott nekik. Erről azt mondta a magyar kormányfő, hogy „botrányos döntés”, és bejelentette, hogy a kormány egy lépést sem hátrál, sőt további árcsökkentéseket fognak javasolni.
A lap cikke szerint a miniszterelnök és a Fidesz bármilyen törvényt hozhat Magyarországon, mert a parlamentben alkotmányos többséggel rendelkezik. Ezután részletesen bemutatja azokat a változtatásokat, amelyeket most a magyar parlament megszavazott, s amelyek többségét már az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélt.
A Gazeta Wyborczának Kiss Csaba kultúrtörténész, az MDF egykori alapító tagja kommentált, aki szerint a magyarok többsége inkább támogatja Orbán politikáját, semmint alávesse magát a Nyugat nyomásának. Véleménye szerint a „Fidesz népszerűsége fokozódik, ha azt mondja, hogy nincs szándékában engedni a Brüsszel által diktáltaknak”. Ez az EU-ból való kiábrándultságból is fakad. Az emberek azt hitték, hogy az unióba való belépéssel napról napra jobb lesz a soruk, ugyanakkor látják a szomszédos Ausztriát, és folyamatosan látják a két ország közötti gazdasági különbségeket is.
Kiss Csaba szerint a Fidesz változatlanul a legnépszerűbb párt és ez a jövő évi választásokig valószínűleg nem is fog változni. Ez ugyan az ellenzék gyengeségéből is fakad, de az emberek arra is emlékeznek, mennyire kompromittálták magukat a szocialisták, akik a Fidesz előtt 8 évig vezették az országot, és 2002-2010-ben hatalmas gazdasági romlásba vitték. A Fidesz politikája ugyan a magyarok egy részének ellenszenvével találkozik, de a többség tudatában van annak, hogy ennek a pártnak nincs alternatívája – nyilatkozta Kiss Csaba.
Scheppele: Magyarországon a jog nem korlátozza, hanem követi a politikát
NOL| 2013. március 13. Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk a módosítás ködén. Mostanra világosnak kell lennie, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja nem ismer semmiféle korlátot a hatalomért való hajszában –közli a The New York Times Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában Kim Lane Scheppele alkotmányjogász írását.
http://nol.hu/kulfold/scheppele__magyarorszagon_a_jog_nem_korlatozza__hanem_koveti_a_politikat
Friss: A hétfő másról is szólt! Országházban bemutatva az új elveket : Bíróság nem ítélkezhet a kormány ellen! Itt két blog, jó összefoglaló a jobboldalról:
vagy erre mertél-e valaha gondolni?
Kövért nem fogadja a bajor parlament elnöke
A hírt a Heti Válasz online kiadása közölte.
és aláírja!
