Fizess! - azonban titok ki mikor, mennyit, miért, mit kap ezért a plusz pénzéért a közpénzen, adóforintokból fenntartott közösből.
Volt egy Egészségbiztosítási Felügyelet aki vizsgálta a kórházak „fizetős” ellátásait is. Állásfoglalása szerint csakis világosan és szigorúan szétválasztott rendszerben kérhető pénz a kezelésekért. Talán ezért, a betegek jogait is keményen védő Felügyeletet elsők közt számolta fel a kormány.
Pár éve a 300 forintos vizitdíj ellen népszavazást szerveztek. Ma pedig Papcsák Ferenc (a Fidesz éjjel-nappal mocskos, gátlástalan jogszabályt gyártó egyik "egyéni" bajnoka) az egészségpénztárakról szóló törvény kiegészítését javasolja: a módosítás szerint a kasszákból lehetne költeni egészségbiztosítási díjra. Ezzel ez a fajta biztosítás további kedvezményt kapna (miközben a gyógyszerkasszát is kiürítik!), az egyéni befizetéseket támogatja az állam, a munkáltatók pedig adó- és járulékmentesen utalhatják a pénzeket. Az indoklás szerint ez azért „elengedhetetlenül fontos, mivel jelenleg csupán olcsó szolgáltatások finanszírozására van lehetőség”. A kormány „a jövőben lehetőséget kíván nyújtani a magasabb kockázattal együtt járó krónikus betegségek biztonságosabb finanszírozásának megteremtésére”. Az irány egyértelmű: a súlyosabb betegségeknél magánforrásokra is kívánnak támaszkodni a jövőben. Ugyanakkor az egészségügy oldaláról hiányoznak azok az előírások, amelyek az egyéni befizetések elköltésének módját szabályoznák.
"A súlyosabb betegségeknél is a páciensek pénzére támaszkodna már az állam – derül ki egy fideszes javaslatból. Az viszont továbbra sem tisztázott, hogy a kórházakban pontosan mit vásárolhatunk a pénzünkért. Arra sincs garancia - ebben a változatban -, hogy az intézmény nem szűkíti szándékosan a közfinanszírozott ellátásait, hogy minél többért kérhessen pénzt."
"Dr. Kincses Gyula egészségpolitológus és Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász szerint egyre világosabban látszik, hogy mind nagyobb szerepet szán a kormány a magánforrásoknak az egészségügyben. „Az üzleti egészségbiztosítások terjedése elengedhetetlen: a hálapénzes magánfinanszírozást nálunk is fel kell váltania egy kockázatkezelt és fogyasztóvédelemmel támogatott finanszírozásnak” – mondta lapunknak Kincses Gyula. Azonban továbbra sem megoldott, hogy a hálapénzen kívül miként fizethető mondjuk egy állami kórházi ellátás magánzsebből. „Az egyéni pénztári számlán összegyűlt, jellemzően pár tíz-, esetleg százezres befizetésekből soha nem futná egy többmilliós csípőprotézis- műtétre, de a biztosításból igen. A szaktárca feladata az lenne, hogy szabályozza a beteg választása alapján fizetett kiegészítő díjak rendszerét, a várólistás területeken intézményre bontva meghatározza a havi kvótákat, és lehetővé tegye, hogy e felett az intézmények piaci körülmények között vállalhassanak többletszolgáltatást. Vagyis lenne egy külön, rövidebb, fizetős sor” – magyarázta a szakember."
"Az önkéntes egészségpénztár egyéni előtakarékosság, s az egészségbiztosítás pedig biztosítás, a véletlenszerűen bekövetkező kockázatok kezelésére. Akinek tehát „tervezhető” kiadásai vannak, az jobban teszi, ha a pénztárnál marad. Aki viszont a váratlanul bekövetkező kockázatok ellen keres védelmet, az kössön biztosítást. Az egészségpénztári befizetések nagyobbik része ma a patikában köt ki, az egészségügyi szolgáltatókhoz csak kevesebb jut – Papcsák javaslata ezen változtathat. A krónikus betegségekben szenvedők biztonságát ugyanakkor – ellentétben a javaslat indokolásával – nem ez növeli: a tervezhető kiadások esetében az egészségpénztár ad nagyobb védelmet."
forrás: http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/megis_kell_az_allamnak_a_betegek_penze
A legaranyosabb azonban, hogy mindenre van pénz amit a holdudvar akar, csak az adófizetőkre nincs! :
Csaknem 100 millió eurós hitelt ad Magyarország
95 millió euró értékben biztosít Magyarország kötött segélyhitelt Vietnam számára – közölte Szijjártó Péter külgazdasági államtitkár a Hír Televízió Kontraszt című műsorában, miután a politikus Vietnam gazdasági és pénzügyi központjában, Ho Si Minh-városban kötött együttműködési megállapodást.
Szijjártó Péter hozzátette: a kölcsön fejében az ázsiai félnek legalább 50 százalékban magyar cégeket kell megbíznia több beruházás kivitelezésével is. A két ország megállapodást írt alá a többi között egy víztisztítórendszer és a népességnyilvántartási adatbázis létrehozásáról. A projektek egyenként 10 millió euróba kerülnek.
Kórházépítés 60 milliós támogatásból
„Abban is megállapodtunk, hogy az egyik vietnami tartományban – 60 millió euró kötött segélyhitel keretében – magyarok fogják építeni az onkológiai kórházat” – hangsúlyozta Szijjártó a Kontraszt stúdiójában.
Magyarország elkötelezett a délkelet-ázsiai régióval folytatott együttműködés mellett – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkár még október közepén. |
Kiemelte: az onkológiai ellátás kérdése Vietnamban egyelőre fejlesztésre szorul, a vietnami fél szándéka szerint a teljes egészségügyi rendszerük felépítését, megújítását a magyar modell alapján hajtanák végre. „Vonatkozik ez mind a finanszírozási, mind az informatikai, mind a betegellátási rendszer modelljére” – szögezte le a Hír Televízióban a külügyi és külgazdasági államtitkár.
Magyar üzletemberek is részt vettek a fórumon
Ismert, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára november 1-jén Ho Si Minh-városban megnyitotta a magyar–vietnami üzleti fórumot – amelyen 160 vietnami és a delegációval kiutazó 20 magyar üzletember vett részt –, találkozott a város legnagyobb cégeinek vezetőivel, majd egyeztetett a város népi bizottságának elnökhelyettesével. Szijjártó Péter akkor elmondta: a magyar–vietnami kapcsolatokban rejlő lehetőségek megfelelő kihasználásához Magyarországnak Vietnamon belül külön Ho Si Minh-várossal, az ország pénzügyi-gazdasági központjával is együtt kell működnie.
Keleti nyitás
• Négy országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában kezdhetik meg működésüket idén ősszel az első kereskedőházak, amelyek feladata a magyar kkv-k exportjának fellendítése lesz.
• Megalakult Pekingben az a titkárság, amely Kína és a közép-európai országok közötti együttműködés gyakorlati teendőit látja el – tájékoztatta a Magyar Nemzetet a részletekről az ázsiai ország budapesti nagykövetsége.
• Továbbra is napirenden van Orbán Viktor miniszterelnök idei kínai látogatása – hangzott el a kínai külügyminiszter-helyettes és a globális ügyekért felelős külügyi államtitkár-helyettes szeptember 5-ei megbeszélésén a kínai fővárosban.
• Egy közös vállalat létrehozásáról és egy kínai nagyvállalat magyarországi befektetésének tervéről kötött együttműködési megállapodást a Duna International Könyvkiadó és a kantoni székhelyű SPM kiadói és médiavállalkozásokat tömörítő holding augusztus végén.
http://mno.hu/ahirtvhirei/csaknem-100-millio-euros-hitelt-ad-magyarorszag-1115178