"Az én apámat ártatlanul elfogták, börtönbe zárták, úgy összeverték, hogy a hasnyálmirigye szétszakadt, és nem kapott orvosi ellátást. Ennek következtében miután kiengedték, néhány napra rá meghalt. Sokáig nem éreztem mást, csak fájdalmat, gyűlöletet és keserűséget - mint fiatal fiú arról álmodoztam, hogyan álljak bosszút. Aztán rájöttem: kin is kellene bosszút állni tulajdonképpen...? A rendszeren? Hiszen apám valójában a mérhetetlen butaság, önzés és embertelenség áldozata lett.Nem egy ideológia ölte meg őt, hanem az embertelenség. És akkor rájöttem, hogy az embertelenséget, a sötétséget nem lehet erővel, agresszióval széttörni, szétdarabolni. Az egyetlen esélyünk, hogy lámpát gyújtsunk, fényt teremtsünk - és akkor megszűnik a sötétség." Böjte Csaba