Slide 1:
TERMÉSZETI EROK FÉNYKÉPEK ÉS SZÖVEG - Internaute.com KÉSZÍTETTE – Florin Popescu
Slide 2:
A Hawaii-szigetek a lenyugözo vulkánikus kitörések színhelye. Amikor 1984-ben kitört a Pu’u O’o vulkán, megindult egy lávaáradat a tenger felé egy 15 km. hosszú alagúton át. Az izzó, folyékony láva ahogy a tengerbe ért, hatalmas gozfelhok mellett kezdett megszilárdulni.
Slide 3:
A Pu’uO’o vulkán A lávafolyamok felülete viszonylag rövid ido alatt megszilárdul, de a belseje izzó marad és állandó mozgásban van. Ennek a mozgásnak az eredeménye a forgás és gyurodés.
Slide 4:
A Vatnajoküll gleccseren fújó állandó szelek mozgásba hozzák a jégdarabokat, amelyek jéghegy formájában a Jäkalsarlo tóba úsznak, majd onnan a tengerbe. Az Atlanti-óceán hullámai, és a sós víz hatására aránylag gyorsan veszítenek méreteikbol. Az útjuk Izland középso partjainál ér véget.
Slide 5:
Egy metronom szabályosságával, az izlandi Jaillit szigetén található Strokkar gejzír, pontosan öt percenként tör ki. Az esozésekbol eredo víz a talajba szivárog, a magmatikus anyagokkal való érintkezésben felforr és nyomás alatt újra és újra a felszínre tör. A feltételek legkisebb változására a gejzír eltünhet örökre.
Slide 6:
Etiopia északi részén, a Danakile medencében, 120 méterrel a tengerszint alatt található az Erta Ale vulkán krátere. Egy 80 m. mélyen fekvo aknában rejtozködik egy önmagában is ritkaságnak számító aktív lávató.
Slide 7:
Grönland mindig megújul a rövid sarki nyár idotartama alatt is. A Nap felmelegíti a nyugati partokat, a Disko-öbölben, ahol a jéghegyek összegyulnek mielott megkezdik útjukat Terra Nova felé.
Slide 8:
A Yellowstone-i Nemzeti Park ( Wyoming, USA) az a vidék ahol a világon legjobban mutathatóak ki a termálvizek tevékenysége. Közel 300 gejzír található a területén valamint több mint 10 000 vulkánikus jelenség észlelheto.
Slide 9:
2001 július. A sziciliai Etna hatalmas robajjal tör ki, lávatorrentek folynak a hegy oldalán, fenséges látványt nyújtva.
Slide 10:
Az oroszországi Krokotski természeti rezervátumban található ez az összeomlott kráter, immár egy hatalmas katlan. Ez egy ritka növényzettel beborított terület amely alatt azonban a talaj állandó mozgásban van.
Slide 11:
A Namib-sivatag, Namibia állam névadója. 2100 km. szélességben húzódik el nyugat-Afrika területén. A Föld legrégibb homoksivataga, ahol az állandó szelek alakítják ki ezeket az örök mozgásban, változásban lévo dunéket
Slide 12:
Az Arcos Nemzeti Parkban (Utah, USA) található ez a “Törékeny” elnevezésü szikla-ív, mintegy nyitott ablak a Comorado fennsíkra. Ez egyike a közel 1 700 természetes boltívnek amelyek itt találhatóak. A talaj alatta só.
Slide 13:
Half Dome, egy hatalmas gránithegy amelynek a fele a jégkorszak végén elmozdult és leomlott. Ez a gránit-szikla Nevada hegységeiben található (California, USA)
Slide 14:
A villámlásokkal kisért viharok mindig is látványosak de ijesztoek is voltak az emberek számára. Tetszik a gyönyöruségük de félo a destruktiv erejük. A Földet minden másodpercben kb. 100 villámlás éri.
Slide 15:
Ezek a rózsaszínu, kaptárokra emlékezteto alakzatok borítják be a Colorado (USA)fennsíkot. Valójában osrégi megkövesedett dunék amelyek egy sokkal melegebb éghajlat alatti idokben, hasonlóan a mai Szaharához, keletkeztek.
Slide 16:
Az Uzon-i (Kamcsatka-Oroszország) akna, ahol a meleg víz örvénylik és füstölög. Itt kezdodött az élet elso molekuláinak születése, a termikus baktériumok formájában.
Slide 17:
Uzon (Kamcsatka-Oroszország). Ebben a hévizes katlanban bugyborékol állandóan a víz a kéngázok hatására. A kéngázok a vulkánok 40 000 évig tartó elnedvesedése miatt keletkeztek. Uzonban a legjellegzetesebb a termálvizek tevékenysége, egy halódó vulkanikus aktivitás utolsó szakaszában.
Slide 18:
Izland északi részén a Skälfandaflöt folyó az Aldeyjarfoss kráterbe ömlik. Vize vulkánikus hamuval telített, ettol alakultak ki ezek az orgonasíphoz hasonló alakzatok.
Slide 19:
Dallol (Etiópia) egy termálvizes zóna. A Danakíl fennsík közepén alakultak ki ezek a szivárványszeru kozetek. Foszforeszkáló tavak, ragyogó sárgaszínu sziklák, sokszínu kúpok egy sivatagi környezetben.
Slide 20:
Tsingy (Bernaraha szigete, Madagaszkár), felülnézetbol. Ezek hegyes, éles kozetalakzatok. A mészko a víz hatására erodálódott az idok folyamán, kialakítva ezeket a formákat, egyúttal bizonyítva azt is, hogy itt az éghajlat nagyon nedves volt és hatalmas erdok léteztek valamikor.
Slide 21:
“Tündérkosár” (Canion Bryce , Utah, USA.) Az agyagtalaj látványos eróziójának eredménye. Ezek a kosarak több tízméteres magasságuak.
- :
Az Iguazu vízesés (a neve a „garani” szóból ered „nagy víz”) 275 esésbol áll több mint 70 méter, az Iguazu-folyó által táplált magasságból zuhan le. Az esos évszakban, novemberben az “Ördög szorosán” keresztül 13,6 millió liter víz/másodperc ömlik. Ez a mennyiség hat olimpiai úszómedence nagyságának felel meg. -
Slide 23:
A szárazság és a szél segíti elo a por- és homokviharokat. Ezek tönkre teszik a mezogazdaságot és az állattartást is, valamint teljesen elszegényítik az illeto terület ásványait. A porfelho 1000 km. távolságot is megtesz, 2-3000 millió tonna homokot és port hordva magával évente.
Slide 24:
Tsunami – japánul “nagy hullám amely eléri a kikötot”. A tengerfenék szeizminkus mozgása idézi elo és hatása érezheto 10 000 km.-es távolságban is. A legpusztítóbb tsunami 1883-ban volt Java és Szumátra között. Az okozója a Krakatoa –vulkán kitörése volt. A hullám magassága elérte a 42 métert. A 2004-es decemberi tsunami is rengeteg emberáldozator követelt, pedig a hullám magassága jóval alacsonyabb volt.
Slide 25:
A “Wilma” tornádó (2005), a Saffir-Simpson skálán 5-ös fokozatú volt. A meteorológusok szerint ez volt minden idok legnagyobb tornádója az Atlanti-óceán területén. A szél sebessége 282km/óra volt, a széllökések ellenben meghaladták a 300 km/óra sebességet is.
:
VÉGE Fordította : Fehér László
