Egy kis tudományos
Az emberi szem mindig is a biológusok egyik kedvelt objektuma volt. Az evolúció ellenzői úgy gondolták, egy ennyire tökéletes szerkezet fényes bizonyítéka annak, hogy az élőlényeket nem hozhatta létre a vak véletlen vezérelte folyamat. Ilyet csak egy tökéletes tervezőmérnök készíthet. Az evolucionisták viszont a tintahalak szemére mutogattak, amely majdnem (ez fontos, hogy csak majdnem) azonos felépítésű, mint az emeberé, és ebben látták tökéletes bizonyítékát annak, hogy a hasonló körülmények hasonló szerkezeteket hoznak létre.
A szaruhártya
A szem legkülső rétege. Egyefelől védi a szemlencsét és a szivárványhártyát, másfelől már ez is megtöri a fényt. A szaruhártya beteges megvastagodása a szürkehályog.
A szivárványhártya
A szivárványhártya feladata, hogy a lencsére jutó fény mennyiségét szabályozza. Sötétben összehúzódik, ezáltal a rés megnagyobbodik, erős fény hatására kitágul, és így szűkíti a rést. Sok színanyag van benne, ami visszaveri a fényt, ezért színes. Ezek a színek határozzák meg a szemszínt (az a szép, akinek kék).
A szív érez, a szem kutat,
Szép lány szerelméhez utat.
A szív dobog, a szív sóhajt
Ha a lány távol nincsen,
A szem ellesi az óhajt:
-Mit kívánsz édes kincsem?
Ha eltűnik a szerelem,
A szív kérdi: - Mi lesz velem?
Önző szív! magára gondol
S csakhamar életre kel.
S nem gyötrődik semmi gondtól,
Hisz gond nélkül válik el.
A szem, ha nincs vis-a-vis-ja,
Rejtett kincsét előhíjja,
S mosogatja gyötört lényét,
De ez már mit sem segít,
Vissza nem kapja a fényét,
Ha elsírta könnyeit.
A pupilla
A pupilla nem más, mint a szivárványhártyán levő rés. Ezen keresztül jut a fény a lencsébe. Látszólag a pupilla szűkül és tágul, valójában a szivárványhártya.
A szemlencse
A szemlencse egy rugalmas lencse, ha kivesszük remekül pattog, mint egy gumilabda (aki boncolt már ökörszemet, jól tudja). A szemlencse töri meg a fényt és irányítja a retinára. Alakját kis izmok szabják meg, attól függően, közelebbre vagy távolabbra próbálunk nézni. A rövid- és távollátást leggyakrabban a szemlencse rugalmasságának és alakjának hibái okozzák. A lencse és a szaruhártya közti teret folyadék, a csarnokvíz tölti ki. Ennek túlzott termelése okozza a zöldhályogot.
Az üvegtest
Az üvegtest kocsonyás anyag, nincs más dolga, mint kitölteni a lencse és a retina közti teret.
A retina
A retina vagy ideghártya az a vékony kis hártya, amin a fényérzékelő sejtek találhatók. Két típusuk van, a pálcikák csak annyit érzékelnek, van-e fény, de nagyon érzékenyek, már egyetlen fotont is megéreznek. A csapocskák a fény színét is érzékelik, de működésükhöz már erősebb fényre van szükség. Ezért van, hogy nagyon gyenge fényben fekete-fehérben látunk.
A sárgafolt
A sárgafolt az a rész a retinán, ahol a legtöbb csapocska található, ez az éleslátás helye. A szemlencse ide vetíti azt a képet, amire éppen fókuszálunk.
Az érhártya
A érhártya a retina mögött található, erekkel gazdagon átszőtt hártya. Feladata, hogy oxigénnel és glükózzal lássa el a retina idegsejtjeit, melyek, mint az idegsejtek általában, nagyon falánkok és válogatósak (csak a glükóz jó nekik, de abból sok).
A látóideg
A látóidegben gyűlnek össze a retináról elvezető idegsejtek nyúlványai. Ahol ezek kilépnek a retináról, ott nincsenek fényérzékelő sejtek. Ez a vakfolt, ha oda vetül a kép, nem látjuk.
Juhász Gyula: Szemek beszéde
Sokáig némán, némán nézik egymást,
Mint tenger és ég, mint bús messzeségek
És szól az egyik: Ó most semmi sem bánt!
És mond a másik: Ó most újra élek!
Az egyik mélyén vak reménytelenség,
A másik mélyén mennyek üdve szunnyad,
Az egyik szól:
Ó elveszett gyerekség,
A másik mond:
Bennem ring drága múltad.
Az egyik, mint az áldozati bárány,
Szelíden, gyáván és riadva rebben,
Az élettől gyötörten és ijedten,
A másik szűzi bátran, büszke árván
Szól: Élni fogsz!
A másik: Messzi szentség!
És érezik, hogy zúg a végtelenség.
