Ma a parlament elfogadott egy törvényváltoztatást. A 2001. évi LXIV-es törvény a kulturális örökség védelméről került megváltoztatásra. Ez a törvény szabályozta Magyarországon a régészeti munkákat.
Eddig a törvény szerint a beruházás teljes összegének minimum 0,9 %-át kellett felhasználni a nemzeti kulturális örökségek megmentésére. A törvényalkotást akkor az vezette, hogy akinek érdeke, hogy a lelőhely megsemmisüljön, fizesse ki a feltárásokat, így a beruházónak/kivitelezőnek kellett kifizetni a feltárás és a feldolgozás teljes összegét, ami (autópályák esetében) akár 5 %-ra is felmehetett. A feltárásra felhasználható időkeret külön megállapodásban lett rögzítve, ez nem volt megkötve törvényben, viszont a régészek és az ásatáson dolgozók általában megfeszített tempóban dolgoztak a feltárások alatt. Előfordult, hogy esetleg 2-2,5 év is eltelt egy-egy lelőhely feltárásánál, de ezek extrém esetek voltak. Ilyen volt Pl. Perkáta, ahol 5500 sírt tártak fel a régészek.
http://sirasok.blog.hu/2010/10/13/perkata_egy_kozepkori_kun_falu_a_dunantulon
http://sirasok.blog.hu/2010/10/15/perkata_egy_arpad_kori_falu_es_kozepkori_kun_szallas_a_dunantulon_ii
A törvénymódosítás után a feltárást megelőző próbafeltárásra 30 nap, a feltárásra pedig újabb 30 nap áll a régészek rendelkezésére. (A törvényben nem szerepel, hogy egy lelőhelyre vagy az egész beruházásra vonatkozik ez az időintervallum)
A törvénymódosítás után a beruházás összköltségének maximum 1 %-a, de legfeljebb 200 millió Ft-ot költhetnek a feltárásra. (Itt sem írja, hogy egy lelőhelyre vagy az egész beruházás területére vonatkozik. Egyébként ez az összeg kb 40.000 m2-re elegendő. Általában azonban több 100.000 m2-es feltárások is vannak az autópálya-beruházások előtt.)
Ha nem lehet feltárni a lelőhelyet, akkor el kell fedni úgy, hogy a lelőhely fizikailag ne sérüljön. Egy lelőhely már a szántással sérül, de egy autópálya építésnél ez kivitelezhetetlen.
Ezzel a törvénymódosítással "nemzeti" kormányunk kvázi megszüntette a Magyar Kulturális Örökség védelmét. A földben lévő kulturális örökségünket le lehet dózerolni, és így az útépítő lobbi jól jár, több pénz mehet a pártkasszába! Az a néhány cserép, esetleg egy-két sír meg nem érdekel senkit. Hiszen harcban állunk. Nem lehet ilyenkor ilyen apróságokra figyelni, mint az örökségvédelem.