"A Bosznia-Hercegovina fővárosától, Szarajevótól 30 km-re északra levő, Visoko város mellett, 2005 óta folynak intenzív régészeti feltárások. A munkálatokat kezdeményező és vezető bosnyák Semir Osmanagić feltételezése szerint megtalálták Európalegrégibb és legnagyobb piramisait. Fényképfelvételek készültek a völgyet övező felszíni formákról, s ennek alapján ma már kilenc piramisalakzatot különböztet meg. Ebből ötnek neve is van: a Nap (Visočica), a Hold (Plješevica), a Sárkány (Bučki gaj), aSzeretet (Četnica) piramisa, és a Föld temploma (Krstac).

A tudományos közvéleményt egyelőre megosztja a furcsa felfedezés. 2008. augusztus 25-30. között tartották Szarajevóban az I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferenciát, melyen 40 kutató tartott előadást Egyiptomból, Lengyelországból, Magyarországról, Horvátországból, Angliából, Oroszországból és Boszniából. A tanácskozás résztvevőit elismerő szavakkal üdvözölte a bosnyák szövetségi állam alelnöke, Spomenka Micic asszony, a turizmusért felelős miniszter, Egyiptom nagykövete, Visoko és Szarajevó polgármestere. A jelenlévők egyhangúlag négy határozatot hoztak: a kutatások további fontosságának hangsúlyozásáról, a tanácskozás megismétléséről 2010-ben, egy szarajevói Piramiskutatási Központ létrehozásáról, továbbá egy felhívást a Bosznia-Hercegovinai egyetemekhez, hogy vezessék be a diploma szintű régészeti oktatást a projekt kutatásának elősegítésére. A régésztársadalom nagy része viszont élénken tiltakozik Osmanagić ásatási engedélye ellen, mivel a hegyen műemlék középkori erőd áll, aminek római alapjai vannak, ezalatt pedig illír település. Osmanagić minden kultúrréteget keresztülvágott az ásatásai során, félretéve a régészet minden szabályát, és csak arra koncentrálva, ami őt érdekli. A régész-közvélemény nyomásának engedve Gavrilo Grahovac bosnyák kulturális miniszter már megvonta a támogatást a projekttől."

A nap piramis

"Magassága 220 m. Északi oldala-csúcsa a 147 m-es Kheopsz-piramishoz hasonlóan északi Sarkcsillagra néz. A tájolás pontossága vitatott, mivel elég nehéz a piramis oldalának pontos irányát meghatározni, de ha valóban az északi Sarkcsillagra nézne, akkor azt csak véletlen egybeesésnek kellene tekinteni, mivel a földrajzi északi pólus a Földtengely precessziója miatt vándorol, és már évszázadokkal ezelőtt sem azon a helyen volt, ahol ma, főleg nem sok évezrede.

A „régészek” az alakzatot mind a négy oldalán megbontották, és hasonló szerkezetet találtak. A talaj vagy mohatakarás alatt épen maradt breccsaszerű (szögletes szemcséjű üledékes kőzet) kőtömbök formálása, illeszkedése jól látható. A piramis bejárati platójánál 1×1×1,5 m méretű, pár tonnás konglomerátum (kerekített szemcséjű üledékes kőzet) kőtömböt is találtak. Az ilyen tömböket, valamint az itt található homokkő lapok sokaságát bontották meg és hordták el a múlt században építkezéseikhez a helyi lakosok. A középső és felső régióban földrengés, tektonikus és eróziós hatások okozta elmozdulások nyomai lelhetőek fel. A homokkő lapokat a borításhoz használták. Ez hasonlóságot mutat az egyiptomi piramisokkal, amelyeket egykor szintén borítás fedett. A geológusok szerint azonban ez a töredezett, vékonypados rétegsor az egész környéken megtalálható, nem burkolat, hanem természetes képződmény."

"Az alagútban vagy a környékén (a hiányos publikálás miatt nem egyértelmű, hogy valóban az alagútból származnak-e) feltárt írásos kövekenSzakács Gábor és Friedrich Klára magyar íráskutatók a székely-magyar rovásírás 39 betűjéből eddig 21 betűt azonosítottak. Erről szóló, angolul megjelent tanulmányuk alapján Friedrich Klárát a 2008-as I. Nemzetközi Boszniai Piramisok Völgye Konferencia alelnökévé választották. A leírók ugyan a „piramisok alatt húzódó alagutakról” beszélnek, valójában egyetlen 300 méteres, a piramistól több kilométerre húzódó folyosóról van szó.

A székely rovásírás azonban nem 39 betűből áll (legalább 80-100 jelből a ligatúrákkal és szótagjelekkel együtt), és a piramis környékén feltárt írásjelekről egyelőre azt sem tudni, hogy szó- vagy szótagjelek-e, ám valószínűleg nem betűk. A rovásírás megjelenése azonban egyáltalán nem csodálható, hiszen egyrészt az „alagútról” a mai napig sem derült ki, hogy középkori bányatárna volt vagy annál korábban épült, másrészről a székelynek nevezett rovásírás és ahhoz hasonló jelek a Kárpát-medence tágabb környezetében már több ezer éve jelen vannak. A bosnyák „piramisok” környékén talált jelek feltehetően a Tordos-Vinca kultúra írásjelei közé tartoznak (ez azonban még ellenőrzést igényel), amelyek maximum 5-7000 évesek lehetnek. (Hasonló írásrendszerrel írták meg a hiteles ásatáson előkerült és a Magyar Nemzeti Múzeumban látható 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor szövegét.) Az írásjelek nem alkalmasak ennél pontosabb kormeghatározásra. „Olvasásuk” esetén azonban lehetőséget adnak valamilyen – a piramisokhoz kapcsolódó – elmélet felállítására."

"Egy 34 000 éves deszkadarabon találták a feliratokat. A C¹⁴-elemzésről azonban soha nem volt publikáció, nem tudni, melyik laboratóriumban végezték és hol tették közzé az eredményeket. További felderítést igényel, hogy a kőbe vésett feliratok és a deszkadarabok egyidősek-e, mivel ezt automatikusan nem lehet feltételezni."

"Legújabban Varga Géza írástörténész elolvasott egy kőbe vésett viszokói feliratot, amely a barlang bejáratánál találtatott: "A viszokói „piramis” a barlangjából előkerült felirat szerint kultikus helyként szolgált". A viszokói felirat két szójelből áll, s hasonló elv szerint íródott, mint egy amerikai totonák piramis képcsőjén lévő felirat. A totonák piramis felirata szintén két szójelből áll, sőt a jelek egyike azonos a két piramison. Mindegyik piramisfelirat jól azonosítható és értelmezhető a székely jelek segítségével. A totonák felirat értelme: magas folyó, a viszokói feliraté pedig: magas tengely. Ez – Varga Géza szerint – arra utal, hogy a boszniai "piramist" kultikus helyként használták, ahol a világoszlopot (az égigérő fát, vagy a Tejutat) tisztelték. Azaz viszokói hegyet akkor is piramisként használták, ha maga a hegy természetes hegy volt."

forrás