Bár ez lenne a legnagyobb tévedése!
„Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémia hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük" – mondta az 2014-2015-ös tanévet értékelő beszélgetésen Czunyiné Bertalan Judit.
A természettudomány nem a politikusok erőssége, pár éve még Pokorni Zoltán balneológiai fejtegetésein mosolyoghattunk, de az a botlás sehol nincsen ahhoz képest, amit most a köznevelés irányítója mondott. Az elhangzott gondolatmenet olyan sok szinten rettentő, hogy nehéz eldönteni, mivel kezdjük. Két mondatba sikerül nagyon sokféle ostobaságot belezsúfolni. Egyszerre sugárzik belőle a tudatlanság felsőbbrendű gőgje, a kémiai ismeretek teljes hiánya, de az egészet a tanterv nem ismerete koronázza meg, desszertnek pedig egy kis nemi előítéletet is kapunk.
Nézzük a kémiát! Lúg és sav összeöntésével víz és só keletkezik, ezt nevezik közömbösítésnek. Azt a kémiai hatást, ahogyan a víz kimarja a tüdőt, nehéz lenne elmagyarázni egy 14 éves kislánynak. Természetesen komoly probléma lehet, ha a savat és a lúgot a tüdejében keveri össze, mivel a keletkező víztől megfulladhat, még nem jutott eszembe erre figyelmeztetni egy tanítványomat sem, de ezentúl megfogadom a jó tanácsot. Olyan apróságokon már ne is akadjunk fent, hogy reakcióknak nem képletei, hanem egyenletei vannak, így a savak egymásra hatásának is egyenlete van.
A természettudományokat tanítóknak és az azzal foglalkozóknak régi bánata, hogy azt érzik, a társadalomban aszimmetrikus a tudatlanság megítélése és ebben lehet is igazság. A matematikai ismeretek hiányával (mindig kettes voltam matekból), a természettudományos tudatlansággal (sosem értettem a fizikát) még kérkedni is lehet, ezzel szemben, ha valaki a humán tárgyakról árul el hasonló hiányosságot (mindig kettes voltam irodalomból) vagy tájékozatlanságot (fogalmam sincs, ki az a Horthy Miklós) az szimplán bunkó. Szerintem ennek nem a természettudományok lenézése az oka, hanem inkább az a felfogás, hogy míg a humán ismeretek mindenkinek megszerezhetőek, a természettudományos tudáshoz külön képesség kell. (Ezt a vélekedést alátámaszthatja az a tapasztalat is, hogy csak a reál tudományok felől vezet út a humán pályák felé és nem fordítva. Ismerünk vegyészeket, akik remek írók, fizikusokat, akik filozófusok lettek, de nemigen van olyan klasszika-filológus, aki gondolt egyet és inkább részecskefizikával kezdett el foglalkozni.) De még ha el is fogadjuk, hogy a társadalom másként ítéli meg humán és a reál tudást, ez nem lehet ok arra, hogy valamelyiket is lenézzük. Azok a mondatok, amik úgy kezdődnek, hogy „Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom” pedig pont ezt teszik. Bizonyos tudást leértékelnek.
Lássuk, mit tud az államtitkár asszony a tantervről? Úgy véli, hogy ott hatsoros kémiaképleteket magoltatnak be. Ne feledjük el, hogy jelenleg az a NAT van érvényben, amit a jelenlegi kormányzat készített el, ebben a tantervben valóban nőtt a megtanulandó tényanyag mennyisége, és minthogy az óraszámok nem változtak jelentősen (kicsit csökkentek például kémiából), ez biztosan a szemlélet formálásának, a készségek fejlesztésének a rovására történik. De még ebben a tantervben sem írja elő senki, hogy hatsoros képleteket magoljanak be diákok, vannak képletek, amiket érdemes megérteni, megjegyezni, de ezek többsége is szerepel a Függvénytáblázatban. Amit tehát az államtitkár asszony számon kér a tanterven, az nem létezik.
Persze nincsen arról szó, hogy ne lenne gond a természettudományok oktatásával. Az egész fejlődő világ birkózik azzal, hogy egyfelől egyre kevesebben választják a tudományos, mérnöki pályát (komoly munkaerőhiány van ezen a területen Európában) másfelől egyre többen dőlnek be az áltudományos ostobaságoknak (például a kémiai nonszensz homeopátiának). Sokan és sokféleképpen próbálnak meg ez ellen tenni, a Scientix programban egybegyűjtötték azt a több mint 200 projektet, ami az EU-ban a természettudományok oktatásával foglalkozik, érdemes körülnézni közöttük. Sok olyan van, ami a hétköznapi tapasztalatokra épít (mintha ezt próbálta volna az államtitkár asszony is jelezni). Ezek között is a legsikeresebbek a kutatásalapú projektek, ahol a diákok maguk kutatnak, vizsgálnak jelenségeket, majd ebből vonnak le következtetéseket. A magyar tanterv erre mind a megkövetelt ismeretek mennyisége mind a rendelkezésre álló időkeret miatt alkalmatlan.
Az EU-s projektek között több olyan is van, ami kifejezetten a lányokat célozza meg, megpróbálja oldani azt a sztereotípiát, hogy a reáliák fiúknak való dolgok. Az államtitkár asszony viszont nem véletlenül emlegethetett 14 éves kislányt, ő úgy látszik, ezeknek a tévképzeteknek a foglya. De bár ez lenne a legnagyobb tévedése!
Nádori Gergely az AKG tanára, a Tanárblog szerzője.
A hét hülyéje díjat magasan nyerte Czunyiné, a közoktatási államtitkár
Czunyiné Bertalan Judit, aki nyilván a Hoffmann Rózsa-hasonmásverseny győzteseként lehet ma köznevelési államtitkár, gyerekek előtt beszélt ijesztő ostobaságokat.
Évértékelőt (milyen évértékelőt? tanévértékelőt!) tartott Czunyiné, az igyekvő közoktatási funkcionárius, ahol minden bizonnyal arról szeretett volna beszélni, hogy magas politikai polcra síkhülyén is simán lehet kerülni a mai Magyarországon. Ne tanuljatok, gyerekek, legyen belőletek inkább államtitkár.
|
||
De álljon itt az inkriminált közlés a maga teljes gyönyörűségében:
„Tök boldogan élek úgy, hogy nem tudom a savak egymásra hatásának kémiai képleteit felírni. Viszont biztos, hogy nem maratom ki a tüdőmet a lúg és a sav összeöntésével. Ezt a kémia hatást kellene elmagyarázni egy 14 éves kislánynak, és nem a hatsoros kémiaképletet bemagoltatni velük.”
Nos, ez akkor sem hangzana borzasztóbban, ha a „tök boldogan” szókapcsolat helyett például a „kibaszott boldogant” használja.
A szöveg kémiai stupiditására, illetve közoktatási… hogy is mondjuk, felhőtelenségére, gondtalanságára vagy szimpla horrorisztikumára Nádori Gergely szaktanár hívja fel a figyelmet az indexen, de az egyéb (életvezetési, világlátási, mentális) tartalmak is nagyon rendben vannak. A formáról már nem is beszélve: fordulatok, egyeztetés, minden nagyon együtt van – Czunyiné sehol nem tud hibázni.
Akik pedig Czunyiné kezébe tették Magyarország közoktatását, nem gondatlanságból cselekedtek, nagyon is jól tudták, hogy mit csinálnak. Butítani küldték.
http://magyarnarancs.hu/villamnarancs/a-het-hulyeje-dijat-magasan-nyerte-czunyine-a-kozoktatasi-allamtitkar-95453
