Még nem késő tojást írni

A húsvéti tojás elkészítésének manapság számtalan divatos formája van. Ragaszthatunk rá gyöngyöt, madártollakat, szárított növényeket. Dekopázs technikával díszíthetjük, különböző élénk színű fényes, lakk hatású festékkel festhetjük. Néha azonban jól jön, ha megkérdezzük nagyanyótól, miként is készült hajdanán az a bizonyos hímes tojás…

A hímes tojás a húsvéti ünnepkör szimbóluma. A piros szín a régiek szerint Jézus Krisztus vérét jelképezi, ezen kívül mágikus ereje van, szerencsét hoz és megóv a betegségektől. A tojás a feltámadás, az újjászületés jelképe. A piros szín számos kultúrában a szerelem, tűz és a vér színe.

Az írott tojás hagyománya messzire nyúlik vissza. A motívumoknak, mint minden mintának a népművészetben, külön jelentése van. A minták lehetnek növényi vagy állati eredetűek, de gyakran a paraszti élet mindennapjaiban használatos tárgyak is a tojásokra kerültek, ilyen például a gereblyés vagy a patkós motívum.

Érdemes húsvét előtt egy-két héttel elkezdeni a tojások beszerzését a piacon, vagy ha van a közeli szomszédban megbízható forrásunk, vegyünk onnan. Persze, ha olyan szerencsések vagyunk, hogy saját tyúkjaink vannak, legeltessük őket a friss füvön és kapjanak bőven kukoricát, hátha több tojással ajándékoznak meg minket! Mivel az írott tojások nem kerülnek fogyasztásra, akár már 3-4 héttel húsvét előtt elkezdhetjük félre tenni a legszebbeket.

A tojásírás

Főzzük keményre a tojásokat, majd hagyjuk kihűlni. Nézzük meg, hogy van-e rajtuk repedés, ha van, tegyük félre, ezek festésnél tovább sérülhetnek, inkább együk meg! A tojásírás elengedhetetlen része az író. Készíthetünk magunknak is, de ha nem vagyunk elég bátrak ehhez, a piacon biztosan találunk! Az íróhoz kell egy fogó rész, legjobb keményfából, és egy fém henger vagy vékony cső, spirál – ez lesz az írófej. Az íráshoz használt „tinta” viaszból készül. Érdemes minél világosabb viaszt választani, mert a színes megfoghatja a tojást. A viaszt tegyük egy fém tálkába, azt pedig a tűzhelyre egy főzőlapra. Alacsony hőfokon olvasszuk fel a viaszt, ha lehet, ne is vegyük le a tűzről, hogy folyamatosan folyékony állagú maradjon. Ezután az írót a viaszba mártva, a kiválasztott mintát írjuk a tojásra. Először osszuk föl cikkekre a tojást, azután töltsük meg az apróbb motívumokkal a cikkelyeket. Hagyjuk megdermedni a viaszt. Többször mártsuk a viaszba az írót és inkább egyszerre rövidebb szakaszokat rajzoljunk határozott mozdulatokkal, így nem fog csomósodni a viasz. A festőlét érdemes még írás előtt elkészíteni. Forraljunk vizet, majd tegyük bele a festőt. Hagyjuk kihűlni és tegyünk bele egy kis ecetet, hogy tartósabb legyen a szín. Ha szeretnénk természetes festékkel festeni, akkor vöröshagyma leveléből főzzünk festőt. Nem olyan intenzív, mint a piros, de kellemes, barnás, meleg árnyalatot kapunk. A kihűlt festőlében óvatosan helyezzük el a tojásokat. Minél tovább benne hagyjuk, annál erősebb színt kapunk. Festés után hagyjuk megszáradni, majd óvatosan távolítsuk el a viaszt. Ha gyertya fölött melegítjük a viaszt és ezzel be is dörzsöljük a tojást, már nem szükséges külön fényesíteni. Ha mégis teljesen felolvasztjuk, utána szalonnával fényesíthetjük! Az írott tojásokat fonott kosárban vagy szakajtóban elhelyezve gyönyörű asztali díszt varázsolhatunk és még a vendégek is szívesen visznek majd belőle!

Alább néhány minta kedvcsinálónak. Aki ezeket elkészítette, Antalné Tankó Mária: Gyimesi írott tojások gyűjteményéből további mintákat próbálhat ki! Érdemes, elrontani nem lehet!

Tudtad?

Hogy a Tojás Világszövetség 1999-ben október második péntekét választotta a tojás világnapjává? Ebből az alkalomból már 2003 óta Siófokon október második hétvégéjén minden a tojásról szól.

Minták…

…és a hímes tojások