Aki "letárgyalta", "megkötötte" Paks 2-t NEM szavazott... "Elmenekült"(!?), csak nem olyan látványosan, mint az Astoriától a páncélkocsival...
Ők adósították el évtizedekre hazánkat – megvolt a paksi szavazás
A jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.
A Demokratikus Koalícióhoz tartozó képviselők nem vettek részt a szavazásban, ahogy nem volt jelen Mesterházy Attila, Semjén Zsolt, Navracsics Tibor, Varga Mihály, Lázár János és Orbán Viktor sem.
Igennel szavaztak:
Ágh Péter (Fidesz)
Babák Mihály (Fidesz)
Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz)
Dr. Bácskai János (Fidesz)
Balázs József (Fidesz)
Balla György (Fidesz)
Balla Mihály (Fidesz)
Bányai Gábor (Fidesz)
Bartos Mónika (Fidesz)
Bebes István (Fidesz)
Becsó Zsolt (Fidesz)
Bencsik János (Fidesz)
Dr. Bene Ildikó (Fidesz)
Berényi László (Fidesz)
Bíró Márk (Fidesz)
Bodó Imre (Fidesz)
Bodó Sándor (Fidesz)
Boldog István (Fidesz)
Borbély Lénárd (Fidesz)
Brájer Éva (Fidesz)
Dr. Braun Márton (Fidesz)
Dr. Budai Gyula (Fidesz)
Csampa Zsolt (Fidesz)
Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz)
Cseresnyés Péter (Fidesz)
Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Csizi Péter (Fidesz)
Csóti György (Fidesz)
Csöbör Katalin (Fidesz)
Czerván György (Fidesz)
Dr. Czomba Sándor (Fidesz)
Czunyiné Dr. Bertalan Judit (Fidesz)
Dr. Daher Pierre (Fidesz)
Dankó Béla (Fidesz)
Demeter Ervin (Fidesz)
Demeter Zoltán (Fidesz)
Dióssi Csaba (Fidesz)
Ékes Ilona (Fidesz)
Ékes József (Fidesz)
Erdős Norbert (Fidesz)
Farkas Flórián (Fidesz)
Farkas Sándor (Fidesz)
Farkas Zoltán (Fidesz)
Dr. Fazekas Sándor (Fidesz)
Fejér Andor (Fidesz)
Dr. Fónagy János (Fidesz)
Font Sándor (Fidesz)
Földesi Gyula (Fidesz)
Fülöp István (Fidesz)
Gajda Róbert (Fidesz)
Gelencsér Attila (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Gulyás Dénes (Fidesz)
Gulyás Gergely (Fidesz)
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz)
Gyopáros Alpár (Fidesz)
Győrffy Balázs (Fidesz)
Dr. György István (Fidesz)
Gyutai Csaba (Fidesz)
Hadházy Sándor (Fidesz)
Hanó Miklós (Fidesz)
Dr. Heintz Tamás (Fidesz)
Dr. Hende Csaba (Fidesz)
Herman István Ervin (Fidesz)
Hidvéghi Balázs (Fidesz)
Hirt Ferenc (Fidesz)
Dr. Hollósi Antal Gábor (Fidesz)
Dr. Hoppál Péter (Fidesz)
Horváth István (Fidesz)
Dr. Horváth János (Fidesz)
Horváth László (Fidesz)
Horváth Zoltán (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz)
Dr. Horváth Zsolt (Veszprém) (Fidesz)
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz)
Prof. Iván László (Fidesz)
Ivanics Ferenc (Fidesz)
Kapus Krisztián (Fidesz)
Kara Ákos (Fidesz)
Dr. Karakó László (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Kiss Attila (Fidesz)
Dr. Kocsis Máté (Fidesz)
Koncz Ferenc (Fidesz)
Kontrát Károly (Fidesz)
Kontur Pál (Fidesz)
Kósa Lajos (Fidesz)
Koszorús László (Fidesz)
Kovács Ernő (Fidesz)
Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Kovács Ferenc (Fidesz)
Dr. Kovács József (Fidesz)
Kovács Péter (Fidesz)
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz)
Kozma Péter (Fidesz)
Kőszegi Zoltán (Fidesz)
Kövér László (Fidesz)
Kubatov Gábor (Fidesz)
Kulcsár József Ferenc (Fidesz)
Dr. Kupcsok Lajos (Fidesz)
Dr. Kupper András (Fidesz)
L. Simon László (Fidesz)
Lakatosné Sira Magdolna (Fidesz)
Dr. Láng Zsolt (Fidesz)
László Tamás (Fidesz)
Lezsák Sándor (Fidesz)
Lipők Sándor (Fidesz)
Lukács László (Fidesz)
Mágori Józsefné (Fidesz)
Magyar Anna (Fidesz)
Manninger Jenő (Fidesz)
Márton Attila (Fidesz)
Dr. Mátrai Márta (Fidesz)
Menczer Erzsébet (Fidesz)
Dr. Mengyi Roland (Fidesz)
Dr. Mihalovics Péter (Fidesz)
Dr. Molnár Ágnes (Fidesz)
Dr. Molnár Attila (Fidesz)
Nagy Csaba (Fidesz)
Nagy István (Fidesz)
Dr. Nagy István (Fidesz)
Németh Szilárd István (Fidesz)
Németh Zoltán (Fidesz)
Nógrádi Zoltán (Fidesz)
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz)
Obreczán Ferenc (Fidesz)
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz)
Örvendi László (Fidesz)
Pánczél Károly (Fidesz)
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz)
Patay Vilmos (Fidesz)
Pichler Imre László (Fidesz)
Pintér László (Fidesz)
Pócs János (Fidesz)
Pogácsás Tibor (Fidesz)
Pokorni Zoltán (Fidesz)
Polics József (Fidesz)
Dr. Pósán László (Fidesz)
Potápi Árpád János (Fidesz)
Dr. Puskás Imre (Fidesz)
Rácz Róbert (Fidesz)
Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Révész Máriusz (Fidesz)
Riz Gábor (Fidesz)
Riz Levente (Fidesz)
Rogán Antal (Fidesz)
Román István (Fidesz)
Rónaszékiné Keresztes Monika (Fidesz)
Sági István (Fidesz)
Schmidt Csaba (Fidesz)
Sebestyén László (Fidesz)
Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz)
Dr. Simon Miklós (Fidesz)
Simonka György (Fidesz)
Szabó Csaba (Fidesz)
Dr. Szabó Erika (Fidesz)
Dr. Szabó Tamás (Fidesz)
Szabó Zsolt (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Szalay Ferenc (Fidesz)
Dr. Szalay Péter (Fidesz)
Szatmáry Kristóf (Fidesz)
Szedlák Attila (Fidesz)
Szekó József (Fidesz)
Székyné Dr. Sztrémi Melinda (Fidesz)
Szemereyné Pataki Klaudia (Fidesz)
Szijjártó Péter (Fidesz)
Szólláth Tibor Zoltán (Fidesz)
Dr. Szűcs Lajos (Fidesz)
Talabér Márta (Fidesz)
Tállai András (Fidesz)
Tamás Barnabás (Fidesz)
Dr. Tapolczai Gergely (Fidesz)
Tasó László (Fidesz)
Tessely Zoltán (Fidesz)
Dr. Tiba István (Fidesz)
Tiffán Zsolt (Fidesz)
Dr. Tilki Attila (Fidesz)
Tóth Ferenc (Fidesz)
Tóth Gábor (Fidesz)
Dr. Tóth József (Fidesz)
Törő Gábor (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Ughy Attila (Fidesz)
V. Németh Zsolt (Fidesz)
Vantara Gyula (Fidesz)
Varga Gábor (Fidesz)
Dr. Varga István (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Vargha Tamás (Fidesz)
Dr. Vas Imre (Fidesz)
Vécsey László (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Vincze László (Fidesz)
Dr. Vinnai Győző (Fidesz)
Dr. Vitányi István (Fidesz)
Dr. Völner Pál (Fidesz)
Wintermantel Zsolt (Fidesz)
Wittner Mária (Fidesz)
Dr. Zombor Gábor (Fidesz)
Dr. Zsiga Marcell (Fidesz)
Zsigó Róbert (Fidesz)
Balczó Zoltán (Jobbik)
Bana Tibor (Jobbik)
Bertha Szilvia (Jobbik)
Dúró Dóra (Jobbik)
Egyed Zsolt (Jobbik)
Farkas Gergely (Jobbik)
Gyöngyösi Márton (Jobbik)
Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Hegedűs Tamás (Jobbik)
Kepli Lajos (Jobbik)
Korondi Miklós (Jobbik)
Kulcsár Gergely (Jobbik)
Magyar Zoltán (Jobbik)
Mirkóczki Ádám (Jobbik)
Németh Zsolt (Jobbik)
Novák Előd (Jobbik)
Rubi Gergely (Jobbik)
Suhajda Krisztián (Jobbik)
Szabó Gábor (Jobbik)
Szilágyi György (Jobbik)
Vona Gábor (Jobbik)
Zakó László (Jobbik)
Dr. Aradszki András (KDNP)
Dr. Bagdy Gábor (KDNP)
Básthy Tamás (KDNP)
Bús Balázs (KDNP)
Firtl Mátyás (KDNP)
Földi László (KDNP)
Gaal Gergely (KDNP)
Habis László (KDNP)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Harrach Péter (KDNP)
Hoffman Pál (KDNP)
Dr. Hoffmann Rózsa (KDNP)
Kalmár Ferenc András (KDNP)
Karvalics Ottó (KDNP)
Dr. Lanczendorfer Erzsébet (KDNP)
Dr. Latorcai János (KDNP)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Michl József (KDNP)
Móring József Attila (KDNP)
Dr. Nagy Kálmán (KDNP)
Pálffy István (KDNP)
Dr. Puskás Tivadar (KDNP)
Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP)
Dr. Seszták Miklós (KDNP)
Seszták Oszkár (KDNP)
Dr. Simicskó István (KDNP)
Soltész Miklós (KDNP)
Szászfalvi László (KDNP)
Dr. Tarnai Richárd (KDNP)
Varga László (KDNP)
Balogh József (Független)
A sunyiság teteje
Amikor majd egy normális Magyarországon felelősségre fogják vonni a törvény megszavazóit, Orbán Viktor, Lázár János, Balogh Zoltán, Halász János, Illés Zoltán, Navracsics Tibor, Németh Zsolt és Varga Mihály azzal védekezhet, hogy ők nem szavazták meg.
Az ember, aki ott sem volt
Amikor komoly voksolásokra kerül sor, különösen olyankor, amikor név szerint, vagy éppen állást kellene foglalnia valami fontos kérdésben, neki mindig akad ennél sokkal fontosabb dolga. Egy kitüntetés átadása, egy alapkő letétele, egy kiállítás megnyitása. Szó se róla, ezek is fontos dolgok, és hivatalával járó kötelezettségek. Csakhogy ezek valahogy mindig prioritást élveznek.
Simicskában Putyin sem fog csalódni
A magyar-orosz atomügylet Orbán egyeduralmának megerősítését, a demokratikus világtól, az Európai Uniótól való függőségünk lazítását szolgálja.
Ezermilliárdos veszteség? - Ezért titkolhatják a paksi számításokat
Emlékeztetnek rá, hogy ezen az ülésen Kovács Pál, az NFM energiaügyi államtitkára arról számolt be, hogy veszélyes lenne Pakson eltérő technológiákat alkalmazni, míg Lázár János a Miniszterelnökség államtitkára arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a kormány előrehaladott tárgyalásokat folytat a kérdésben Oroszországgal.
A beszámoló szerint Kovács Pál a most hétfői ülésen is beszélt, azonban többnyire általánosságokról beszélt. Tett azonban egy olyan kijelentést, ami a bizottság keddi ülésén bemutatja az MVM-nek a bővítésre vonatkozó háttérszámításait. Délután azonban újabb napirendet küldtek ki a bizottság tagjainak, amelyben már nem szerepelt ilyen programpont.
A lap infeormációi szerint a lépés mögött az állt, hogy "az MVM számításainak ismertetése a kormánypárti honatyák soraiban is zavart okozott volna az Orbán-Putyin-egyezmény végszavazása előtt." Úgy tudják ugyanis, hogy az MVM-nek készített elemzés nem vetít pozitív gazdasági jövőképet a projekt elé, mert "2000 milliárd forintos beruházási költség esetén - amennyiben azt az állami energiacég a saját forrásaiból finanszírozza - 22 forintra jönne ki az új reaktorokban a termelői áramár kilowattóránként. Ez 3000 milliárd forintnál 33 forintos áramárat feltételezne, amely a 16 forintos szabadpiaci áramár ismeretében nyilvánvalóan vállalhatatlan".
A hivatkozott tanulmány szerint a 3000 ezer milliárd forintos forgatókönyvben, ha csak a tőkeköltséget terhelnék rá az erőműre, míg a kamatok és kísérő beruházások költségeit (hálózatfejlesztés, új tartalékerőmű, stb.) az adófizetőkre terhelnék, a termelési ár akkor is 25 Ft/kWh-ra kalkulálódna. Ez több 10 százalékal emelné meg a hazai áramárakat, a csatlakozó beruházásokkal együtt pedig 1000 milliárdos nagyságrendű veszteséget okozna.
Egy pár perc a gazdaságunkról és az államadósságról!
| Január | Éves | |
| 2006 | -140,4 | -2056,4 |
| 2007 | -196,1 | -1291,4 |
| 2008 | 33,8 | -910,6 |
| 2009 | 37,8 | -924,9 |
| 2010 | 31,3 | -869,8 |
| 2011 | -122,8 | -1734,4 |
| 2012 | 107,3 | -598,6 |
| 2013 | -2,5 | -929,2 |
| 2014 | -75,4 | -984,6 |
| Forrás: Forrás: PM, NGM | ||
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/durva_hiannyal_jott_elo_az_ngm.575696.html
Telibe találta a kormány az év végi forintárfolyamot
A karácsony előtt elfogadott 2014-es költségvetési törvényben pontosan az a forint/euró árfolyam szerepelt, amely végül év végére ki is alakult a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján. A furcsa előrelátást feljegyezhetik az érveik közé azok, akik úgy gondolják, hogy a jegybank időnként belép a devizapiacra.
Erről vagy ehhez hasonló témákról is szó esik majd a Forint 2014 - Választások előtt, merre tovább forint? című konferenciánkon, melynek részleteiről az alábbi linkeken tájékozódhat.
dott jogszabályban ugyanis az olvasható, hogy az idei államadósság devizában jegyzett részét 296,9 Ft/eurós árfolyamon kell forintra számítani. Találja ki a kedves olvasó, hogy mennyi lett két héttel később, tavaly december 31-én az árfolyam! Egy határozott év végi forinterősödésnek köszönhetően pontosan 296,9. Hogyan történhetett ez? Kis pénzügyi összeesküvés-elmélet következik.
Így szól a törvényi előírás
Először is érdemes tisztázni, miért kell egyáltalán a törvénybe beleírni, hogy milyen árfolyamon kell a devizaadósságot forintra számolni. Az közismert, hogy az alaptörvény előírja, hogy az államadósság/GDP mutató egyik évről a másikra ne emelkedjen. Igen ám, de a devizában jegyzett adósság forintban kifejezett értékét jelentősen változtathatja a forint/euró árfolyam változása. Így aztán ha az év során gyengül a forint, akkor az adósságmutató emelkedhet, és fordítva. A kormány úgy döntött, hogy ez ne befolyásolja az államadósság megítélését, ezért azonos árfolyamon kell figyelembe venni az év eleji és végi államadósságot. Egészen pontosan így szól a stabilitási törvény: "Az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni."
Vagyis a kormány a költségvetési törvényben megmondja, hogy milyen árfolyamon értékeli a devizaadósságot, és az így előállt év eleji és végi adósságmutatókból meg lehet állapítani, hogy az államadósság-ráta csökkent-e vagy nőtt. Tulajdonképpen mindegy, hogy milyen átváltási arányt használ a kormány a devizaadósság értékelésére, csak az a fontos, hogy a két év végén egyformát használjon.
Éppen kialakult a gyakorlatban
Mivel a költségvetési törvények december közepén elkészülnek, nem is várható, hogy abban leírt árfolyam megegyezzen az év végivel. Így például a kormány a 2013-ra vonatkozó, 2012 végén elfogadott költségvetési törvényben 283,4-es euró/forint árfolyamot határozott meg, mint olyan váltószám, amivel az államadósság alakulását értékelni kellett. Végül a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama 2012. december 31-én a piaci folyamatok alakulása alapján 291,3 lett.
Ehhez képest érdekes, hogy a 2013. december 17-én elfogadott (és feltehetően jó néhány nappal korábban szövegezett) költségvetési törvényben 296,9-es euró/forint árfolyam szerepelt, és láss csodát: 2013 utolsó napján hajszálpontosan ennyi lett az MNB hivatalos árfolyama (296,91 Ft/euró). Ehhez az kellett, hogy december második felében az árfolyam a 300 feletti tartományból visszatérjen - és ez pontosan úgy történt, ahogy a költségvetésben jó előre szerepelt.
Táplálhatja a gyanút
A fenti különös egybeesés azok számára kifejezetten érdekes lehet, akik a forint elmúlt hetekben mutatott esése mellett azt találgatják, hogy a Magyar Nemzeti Bank megjelenhetett-e devizapiaci intervencióval, hogy fékezze a mozgást. Az ugyanis, hogy a karácsony előtt "bemondott" 296,9-es euróárfolyam végül év végére 1 fillér híján ki is alakult, táplálja egyes szereplőkben a gyanút, hogy a jegybank már tavaly év végén is segítette a forint erősödését a folytatódó kamatvágás mellett.
De miért pont 296,9-es árfolyam? - tehetjük fel a kérdést. Ezzel kapcsolatban újabb különös egybeesés, hogy a piacon már 2013 utolsó hónapjaiban élt az az információ, hogy a kormányzati számítások szerint a csökkenő államadóssághoz 296-os Ft/euró árfolyam szükséges - vagyis akár ez lehetett az a horgony, ami segítette a kormányt az év végi árfolyamszint telibe találásában (és az erre való törekvésben).
Vagyis a számok alakulása alapján teljesen úgy tűnik, mintha a kormány az államadósság helyzet megmentése érdekében (túl azon, hogy leapasztotta a likvid számláját) a forintot beállította a kívánt szintre, de az egyszerűség kedvéért már december közepén sem vacakolt mindenféle hipotetikus árfolyammal a költségvetési törvényben, hanem ha már úgy is "sejtette", mi lesz az év végi kurzus, akkor ezt szépen be is írta a költségvetési törvénybe.
Ez alapján pedig feltehetik a kérdést a piaci szereplők, hogy ha ez a jegybanki "segítség" már tavaly év végén is megjelent a forint piacán, akkor az utóbbi hetekben miért ne jelenhetett volna meg.
Érdemes megjegyeznünk, hogy a most hétfőn végzett és közzétett Portfolio.hu piaci felmérésben volt olyan szakértő, aki nekünk írt válaszában el sem tudta képzelni, hogy az MNB megjelenne devizapiaci intervencióval, míg mások inkább azt emelték ki, hogy ez a magatartás nem lenne konzisztens a folytatódó kamatvágással (bár a románok is ezt csinálták az utóbbi egy hétben).
Megint mások pedig azt taglalták, hogy az intervenció helyett inkább a megálló kamatcsökkentési sorozat, illetve a tényleges kamatemelés lenne a megfelelő stratégia, ha tovább fokozódna a feszültség a forint piacán. A választ adó szakértők negyede azonban azt gondolta, hogy a jegybank időnként már az elmúlt hetekben is bent lehetett a devizapiacon.
