Húsz éve jelent meg A pénz természete című könyvem, majd egy évre rá a több mint kétszáz oldallal könnyített és egyben javított változata, A pénz könnyelmű természete. A könyv szerkesztése 2003-ban zárult, vagyis már tartalmazta az évezred fordulójának és az azt követő első néhány évnek a tapasztalatait, viszont a 2008-09-es nagy pénzügyi válsághoz vezető utat már nem jártam be. Az azóta eltelt nagyon mozgalmas két évtized tanulságai mindenképpen visszatekintésre csábítanak.

Tavaly 67-en vesztették életüket munkavégzés közben, több mint 20 ezer baleset is történt. A szakszervezeti vezetők arra hívták fel a figyelmet, hogy kevés a munkavédelmi ellenőrzés, bár a bírságok emelkedtek, ami miatt a kkv-k rettegnek is.

A Standard and Poor's BBB mínusz kategóriában hagyta Magyarország adósbesorolását, és a stabil kilátásokon sem változtatott.

Erős vezető, a liberális média megtörése, jó adatbázis és sok aktivista, ezekkel lehet választást nyerni a Fidesz pártigazgatója szerint. Kubatov Gábor a CPAC Hungaryn beszélt arról, hogy „mi egyszerűen nem akarunk félni a saját hazánkban, szeretnénk megőrizni olyannak, amilyennek az őseinktől megkaptuk,” ehhez pedig választásokat kell nyerni. „De hogyan?” - tette fel a kérdést, hogy megválaszolhassa. Kubatov szerint ehhez három dolog szükséges:

Március végén történelmi csúcsra, 134 milliárd forintra emelkedett a magyarországi közintézmények lejárt tartozása. December óta 68 milliárd forinttal nőtt a kifizetetlen és lejárt adósság, vagyis három hónap alatt megduplázódott az adósság összege – írta a Népszava a Magyar Államkincstár (MÁK) adatai alapján.

A MÁK számai szerint a 134 milliárdnyi tartozásból mindössze 1,3 milliárd az állammal szembeni adó- és járuléktartozás, 22 milliárd a közüzemi adósság, 85 milliárdot tesznek ki a kifizetetlen áru- és szolgáltatási számlák, és további 21 milliárdot „egyéb” tartozásként tüntettek fel.

Az 559 költségvetési intézményből 285-nek van tartozása, vagyis minden második költségvetési szerv képtelen a neki járó támogatásokból megélni.