Szerintem vegyük át ennek az árvíz elleni szabadságharcnak némely aspektusát. Áradjon, Doktorminiszterelök úr! Árad a Tisza. Nem az, hanem a másik: a párt. Döbbenetes, milyen szétcsúszott állapotban van az állampárt, ha Pócs János képes volt félreérteni ezt a Magyar Péter feltűnése óta elterjedt mondást. Napok elteltével is nehéz erre mit mondani. Mármint arra, hogy miközben mindenki tudta (via Vízügy), hogy sem a Tiszán, sem a Zagyván, sem a Tarnán, sem a Gyöngyös-patakon nincs készültség, a bölcs honatya azért a biztonság kedvéért személyesen ellenőrizte. Megörökítette, ahogy gumicsizmára cseréli a bőrcipőjét, hogy beszámoltassa a körzete településeinek polgármestereit. A kemény munkát természetesen siker koronázta, Pócs diadalmasan jelentette be, hogy szerencsére ott náluk, a Tiszánál minden rendben. Azóta már állítólag az önkénteseivel a Dunántúlon is rendet rak éppen. Atyaúristen, hova jutottunk. És van követője az embernek, az a nem semmi: F. Kovács Sándor fideszes elvtársa követte a példáját.