Fotó: Ellenszel.hu

Az új visszaváltási rendszer 2024 januárjában lépett életbe Magyarországon, amely minden italos üveg, műanyag- és fémdobozra vonatkozik. A rendszer lényege, hogy a fogyasztók 50 forintos visszaváltási díjat fizetnek az adott termék vásárlásakor, amit visszakaphatnak, ha a csomagolást visszaviszik egy hivatalos automatába. De mi történik akkor, ha nem váltjuk vissza az üveget?

Népszava: A rendőrség is úszik az adósságban, intézményenként már 4-5 milliárddal tartozik a beszállítóiknak

Július végén 79,5 milliárd forint volt a költségvetési intézmények kifizetetlen és lejárt tartozása, ez 400 millió forinttal kisebb, mint az előző havi – derül ki a Magyar Államkincstár (MÁK) adataiból. A 79,5 milliárd forintból az egészségügyi intézmények tartozása 46,8 milliárd forint volt – ez az intézményi tartozásállomány 62 százaléka –, vagyis a fő probléma továbbra is a kórházak, egészségügyi intézmények alulfinanszírozottsága. De van másutt is gond: a legnagyobb adós mára a Készenléti Rendőrség lett, amely már 5,5 milliárd forinttal tartozik a beszállítóinak. A nem-fizetők sorában a következő az Országos-Rendőrfőkapitányság 4,2 milliárdos tartozással, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányság 4 milliárd Ft tartozással.

Szajki Bálint / 24.hu

Júliusban 424 millió forint adóssága volt annak a budapesti kormányhivatalnak, amelyik a 150 milliós tartozásra hivatkozva bezáratta az Iványi-féle Wesley-iskolákat – írta a Népszava. A Sára Botond főispán által vezetett Budapest Főváros Kormányhivatala arra hivatkozva döntött a 300 hátrányos helyzetű, főként sajátos nevelési igényű gyereket nevelő két oktatási intézmény bezáratásáról, hogy „a fenntartó által felhalmozott jelentős köztartozás, illetve közüzemi díjtartozás veszélyezteti a gyermekek folyamatos és biztonságos nevelését.” A két intézményt törölték az egyházi és a magánfenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásából. Az intézkedés pár nappal a tanévkezdés előtt történt.

 A korábban államosított nyugdíjvagyont is meghaladó összegről van szó/ Fotó: Depositphotos

A teljes magyar GDP egy hatodára rúg a magyar háztartások hosszú távú megtakarítása, ennek fele nyugdíjcélra félretett pénz. Nagy Márton ennek az irdatlan vagyontömegnek az ingatlancélra fordításával növelné a fogyasztást, így a gazdasági teljesítményt is. Ám nem látni, az utca embere számára vajon milyen tényleges előnyökkel járna a megtakarítási cél megváltoztatása.

Míg korábban hitelből állampapírt vásároltak az emberek (és sokan meg is égették magukat), a kormány mostani terve egy fordított megoldásra utal: az állampapírok jelenthetik a fedezetét a lakáshiteleknek. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint a konstrukció kedvező lehet: az állampapírokon keresett hozam csökkentheti a hitelterheket, a többletfedezet révén csökkenő kockázat pedig a hitelkamatokat. Ám a szakértő szerint azért vannak figyelmeztető jelek is.