Brüsszeli pénzeső
Emberemlékezet óta nem látott annyi pénzt Magyarország, mint amennyi eddig az Európai Uniótól jött két költségvetési ciklusban. Hogyan élt a kormány a történelmi lehetőséggel, és kikre hullott a brüsszeli pénzeső?
Emberemlékezet óta nem látott annyi pénzt Magyarország, mint amennyi eddig az Európai Uniótól jött két költségvetési ciklusban. Hogyan élt a kormány a történelmi lehetőséggel, és kikre hullott a brüsszeli pénzeső?

Míg Phenjan külön múzeumot hozott létre Kim Dzsong-Il élete során kapott ajándékaiból (az észak-koreai Nemzetközi Barátság Kiállítás Csarnoka egy 70 ezer össznégyzetméteren elterülő propagandaközpont, amelynek 180 szobájában azokat a tárgyi relikviákat állították ki, amelyeket Kim Ir-Szen diktátor és hasonló elveket valló néhai fia, Kim Dzsong-Il kapott a külföldi politikusoktól), addig Szöul turistaközpontot alakított ki a kommunisták titkos katonai alagútjából.
Magyarország államigazgatását a kétezres évek végéig a többi országhoz képest példamutatónak írta le a posztszocialista átalakulás szakirodalma, aztán hirtelen történt valami, ami miatt egyszerre a legrosszabb példa lett az országunk. Korábban kis túlzással a kompetens menedzserek által vezetett, üzletbarát fejlesztő állam legjobb megvalósulása volt Magyarország a régión belül, mostanra viszont az üzletellenes, agresszívan tekintélyelvű klánállam legsúlyosabb EU-n belüli eseteként emlegetik.
A világ „huzatos történelmű" országaiban 1945-ben a legtermészetesebb módon szerveződik katonaszökevényekből egy kis partizánkülönítmény a minden hájjal megkent tizedes vezetésével. A kelet-európai kisember sok életveszélyes kaland árán próbálja meg túlélni a nyilasokat, a németeket, így attól sem lepődik meg túlzottan, ha egy gépfegyveres orosz néz rá a befőttek mögül.
Nem lehet azt mondani, hogy a 2010-ben hatalomra kerülő magyar kormány ne próbálta volna meg átalakítani azt, ami a magyar államot a gyakorlatban működteti, tehát a magyar közigazgatást. A téma kormányzati felelőse, Lázár János például az eddig megtartott, több mint száz kormányzati sajtótájékoztatójának valószínűleg mindegyikén beszélt a “bürokráciacsökkentésről”.