Hiába jó a szakorvosi ellátás, ha nem jutunk hozzá

Fotó: clipart.com 

Sokan elkezdték halasztani az orvosi ellátás igénybevételét, aminek súlyos egészségkárosodás lesz a következménye. A magán egészségügyben ott van több beteg, ahol nehéz a hozzáférés az állami ellátásához. Aki viszont eljut a szakorvoshoz, az elégedett az ellátással az állami és a magán rendszerben is – derült ki a Prémium Egészségpénztár tegnapi sajtóbeszélgetésén.

Az előző évhez hasonlóan továbbra is 20 százalék volt a magán vizitek aránya a szakorvosi ellátást igénybe vevők körében, és 80 százalék az állami ellátásé – derült ki a Prémium Egészségpénztár 2023-as évet vizsgáló felméréséből. A kutatásban azokat kérdezték meg, akik az előző hat hónapban vettek igénybe szakorvosi ellátását.

Romlik a hozzáférés az állami ellátáshoz

Bár az arányok nem változtak az előző évhez képes, a magánorvosi igénybevételt egymással párhuzamosan több tényező is befolyásolta. A hatalmas infláció okozta életszínvonal csökkenés visszavetette a keresletet. Ezzel párhuzamosan azonban az állami rendszer kapacitása még mindig folyamatosan a 2019-es értékek alatt van, így a várakozási idők és ezzel az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés tovább romlik, a fizetős lehetőségek felé terelve a gyógyulni vágyókat.

Csakhogy ezt egyre kevesebben tudják megfizetni. A kutatás szerint elsősorban a fiatalabb és tehetősebb korosztály választja a privát szolgáltatókat. Az igénybevétel az egy évvel korábbiakhoz képest a 300 ezer forint alatti jövedelemsávokban tovább csökkent, míg felette emelkedett. Jól látszik a számokon is, hogy egyre kevesebben tudják megfizetni a magán orvosi ellátást.

- Míg 2022-ben havonta átlagosan több mint 4 ezer páciens vett igénybe egészségügyi ellátást a Swiss Clinic-nél, ez 2023 nyarára havi 3 ezerre csökkent, és azóta is ezen a szinten ragadt – mondta Kirschner András, a Swiss Medical Zrt. ügyvezető igazgatója a sajtóbeszélgetésen. Megnőtt az egészségpénztáron keresztül vásárlók aránya és a webshopon keresztül szolgáltatást vásárlók aránya is. Ez utóbbi esetben ugyanis kedvezményt kapnak a kisebb rugalmasságért cserébe.

Kirschner András szerint a fizetőképesség korlátot szab a magánellátások igénybevételének, ezért nem fog nőni az aránya. A tapasztalatok szerint az emberek ugyanis elkezdték halasztani az egészségügyi ellátás igénybevételét, aminek egészségromlás lesz a következménye. Vagy a szűrővizsgálatokat, vagy a szakorvosi vizsgálatokat halasztják, mert nem akarnak, vagy nem tudnak eljutni az állami rendelőkbe a várólisták miatt. Ilyen például tipikusan, aki a térd-, boka- vagy gerincproblémájával nem jut ellátáshoz, szedi a fájdalomcsillapítókat, és a végén nem a járóbeteg ellátásba, hanem a fekvőbeteg ellátásba kerül a 8-10 hónapos ellátatlan problémájával.

Jó a hozzáférés?

Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese szerint a magánellátásban ott van több beteg, ahol kevésbé elérhető az állami rendszer. (Ez regionálisan is igaz, és szakmánként is.) Ha egy intézményben kevés a szakdolgozó vagy az orvos, akkor az lehet, hogy a magánellátás felé tereli a beteget. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy szerinte a magyar ellátórendszer még mindig sokkal jobban hozzáférhető, mint Nyugat-Európában, Észak-Amerikában, Skandináviában. Amikor azt mondjuk, hogy romlik az ellátórendszer, akkor fontos tudni, hogy sokkal több mindent kap meg ma egy magyar állampolgár, mint kapna meg bárhol.  És nem véletlen, hogy a külföldön élő magyarok egyre inkább jönnek haza a magyar ellátásba - tette hozzá Ficzere Andrea.

Mit mutat a kutatás?

A kórházszövetség elnökhelyettesének azonban ellentmond a valóság, hiszen éppen a fentebb említett esetekben például nem ritka, hogy ortopéd orvoshoz az állami ellátásban nem lehet bejutni, csak 8-10 hónapos várakozási idővel (erről korábban mi is írtunk), sokszor a szakrendelőkben heteket kell várni magára az időpontkérésre is. (Nem az időpontra, hanem csak a lehetőségre, hogy valaki időpontot kérjen! Majd ha megnyílt az időpontkérés ideje, akkor tovább várakozhat a beteg a kapott időpontig.)
A Prémium Egészségpénztár kutatásában több indexet is felállított a szakorvosi ellátással kapcsolatban. A kérdések a szakorvosi ellátást megelőző, döntően hozzáférésre vonatkozó adatokat (időpont foglalás, várakozási idő), az ellátás körülményeit (az orvos viselkedése, panaszok, kórelőzmény kikérdezése, fizikális vizsgálat, eredményközlés módja), valamint a vizit utáni események értékelését (biztonságérzet, utasítások betartása, gyógyszerkiváltás) foglalták magukban. Kiegészítő kérdéssor foglalkozik a diagnosztikus vizsgálatok (labor, röntgen, ultrahang, CT, MRI) értékelésével – ismertette az eredményeket Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke.

Kiderült, hogy a magán ellátást választók 41 százaléka nem győzte kivárni az államit, 8 százalék esetében nem is volt a közelben állami rendelő. Az állami szakorvosi ellátást közel 20 százalékban időpontfoglalás nélkül veszik igénybe a páciensek (már amelyiket lehet). Részben azért, mert állításuk szerint nincs lehetőség előre foglalásra, vagy nem kívánnak élni vele. Azok számára, akik előre foglalnak az állami oldalon, észrevehetően nyúltak az előjegyzési idők. 9 százalék több mit egy hónapot várt, de további 10 százalék több mint két hónap múlva kerül sorra. (Ebbe ugyebár a 8-10 hónap is beletartozik. Az pedig meg sem jelenik a felmérés ezen sorában, aki ennyit már nem is vár, hanem elmegy a magánba.)

A felmérés összességében azt mutatta, hogy azok a betegek, akik eljutnak az állami szakorvosi ellátásba (itt fontos hangsúlyozni, hogy akik egyáltalán eljutnak!), összességében elégedettek azzal. A 100 pontos indexből az állami ellátás 75 pontot ért el, míg a magán 85 pontot. Az egész rendszer pedig (állami és magán együtt) 77 pontot. Tízből 9 beteg pedig ajánlaná az orvosát másnak.

Nem lesz vegyes finanszírozás

A kormány részéről már többször elhangzott, hogy a magán és állami ellátás ötvözését, a közös finanszírozást nem tervezik. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke is elmondta – ahogy Kirschner András is -, hogy a magán ellátás elért egy üvegplafont, a fizetőképest kereslet ennél nem lesz több.

 Sinkó Eszter, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) elnökhelyettese csodálkozásának adott hangot többször is, hogy milyen elégedettek a felmérésben résztvevők az ellátással, holott az nem tükrözi sem a szakma, sem a betegfelmérések eredményét.

Szerinte azokban az országokban, ahol a magán és az állami ellátás egymást kiegészítve működik (például az állam kifizeti a magán szolgáltatónak azt, amit az állami kórháznak is fizetne a beavatkozásért, és a beteg vagy a biztosítója csak a különbséget állja), mindössze 30 százalék körüli eltérés van az állami intézményben illetve a magánban végrehajtott beavatkozás ára között. Nálunk viszont 300 százalék.

Szerző: Lovas Judit

https://www.azenpenzem.hu/cikkek/maganegeszsegugybe-kenyszerit-az-allam-de-elfogyott-a-penzunk/9973/?=hirkereso