Az alábbi részletet tartalmazó cikket a Népszavában olvastam a minap, Charles Gati jegyzi, és igencsak elgondolkodtatónak tartom. Mindenkinek feltétlenül ajánlom elolvasásra az egészet, egy viszonylag hosszabb, fontos részt idéznék most itt belőle:
(…) Egy igen jó washingtoni forrásom szerint Orbán Viktor amerikai látogatásáért Donald Trump tízmillió dolláros adományt kért és kapott. Ez nagy összeg az Egyesült Államokban is! A pénz végső célját tekintve Trump kampányát támogatta, ennyit számolt fel a látogatásért, beleértve a fényképeket (nyilvános, mosolygós kézfogás) és a volt elnök hízelgő szavait Orbánról.
(…) Az adományt egy vagy több, a kormányhoz közelálló oligarcha fedezte. Magát az utazás költségeit a magyar kormány fizette. Ha ez igaz, akkor itt egy nagyon nagy disznóságról van szó. Így beavatkozni egy fontos és állítólag szövetséges ország elnökválasztási kampányába törvényellenes és egyben rettentő nagy hülyeség is. Aki ezt kitalálta, árt Magyarországnak és nem ért a nemzetközi kapcsolatokhoz. Gyerekkoromban azt mondtuk volna róla, hogy nagyokos. Azt hiszi, hogy bármit megtehet következmények nélkül.
Nem számítok arra, hogy a magyar kormánytól megtudjuk Orbán washingtoni és floridai látogatásának költségeit, különösképp a drága kenőpénzt, amit végső soron az időközben bűnösnek talált és egy esküdtszék által egyhangúlag elítélt Trump kaphatott. De talán vannak olyan élelmes újságírók vagy politikusok Budapesten, akik előbb-utóbb erről is új és megbízható információval jelentkeznek a nyilvánosság előtt.
Az adományt egy vagy több, a kormányhoz közel álló oligarcha fedezte. Magát az utazás költségeit a magyar kormány fizette. Ha ez igaz, akkor itt egy nagyon nagy disznóságról van szó. Így beavatkozni egy fontos és állítólag szövetséges ország elnökválasztási kampányába törvényellenes és egyben rettentő nagy hülyeség is. Aki ezt kitalálta, árt Magyarországnak és nem ért a nemzetközi kapcsolatokhoz. Gyerekkoromban azt mondtuk volna róla, hogy nagyokos. Azt hiszi, hogy bármit megtehet következmények nélkül.” (Charles Gati: Lopott holmi, Népszava, 2024. 06. 30)
Szeretném leszögezni, hogy nem tényként kezelem ezt az állítást, nem tudom, hogy igaz-e, az viszont tudom, hogy rohadtul hihető, mi több: az lenne az igazán furcsa, ha nem így lenne valahogy. Biztosan emlékszünk, mintha ma lett volna, amikor Dagi Dög ellátogatott a mi pénzünkön a korábban csúfosan megbukott amerikai elnök golfpályájával és egyéb luxuslétesítményekkel ékesített privát rezidenciájára, és ott smúzolt a parókás bohóccal. Még a lányát is magával rángatta a felesége helyett (teljes agybaj), hogy még családiasabbnak tűnjön a légkör. Hogyne emlékeznénk, hiszen a találkozóról több videó is felkerült az internetre, ezeken láthattuk többek között azokat a megejtő pillanatokat is, amikor Júdásunk a Pretty Woman című dalra adott át Trump feleségének, Melania Trumpnak egy nagy csokor virágot. Trump ezután arról beszélt, hogy „senki nem jobb, okosabb vagy jobb vezető Orbán Viktornál. Nem egy ellentmondásos figura, mert azt mondja: így lesz, és ennyi. Ő a főnök. Nagyszerű vezető.”
Egyszóval kölcsönösen körbenyaldosták és -kényeztették egymást a világ nyilvánossága előtt, hogy a fideszes hívek is lássák a világpolitikai tényezőjüket, ám a fenti, vélhetően nem teljesen légből kapott információk fényében ez inkább a prostitúcióra hajazó esetnek tűnik, semmint őszinte, önzetlen, kölcsönös szerelemnek. Emlékszem, amikor ezeket a felvételeket néztem, körülbelül az volt az érzésem, hogy egy ócska influenszerkedésnek vagyunk szemtanúi és kifejezetten izzadságszagúnak tűnt ez a baráti találkozás az amerikai gengszterrel, aki hol tudja, merre van a térképen Magyarország, hol nem. De hát van az a pénz, van annyi pénzünk a fideszesek istenénél, amiből simán úgy gazdálkodik a saját imázsának a fényesítése oltárán, hogy a legalább a hívei elhiggyék: pariban van az amerikai aggastyán playboy-jal. Ő, a szuverén autokrata, aki folyamatosan arról vonyít, hogy nem lehet, hogy belénk avatkozzon Brüsszel, az, amelyet egyébként folyamatosan el akar foglalni, de valamiért egyre távolabb kerül ettől a délibábos lázálmától. Mégis be akarja venni. Ha vulgáris akarnék lenni (jó, az akarok lenni), akkor ő be is vette, a szó átvitt értelmében. A fájdalmas benne az, hogy az aktust a végén valahogy mindig mi szívjuk meg, neki csak a szája kell hozzá. Az meg van neki: jó nagy és cserepes, abban sok minden elfér, még a belga főváros termetes nemi szerve is.
Lényeg a lényeg: ennek a palinak semmi nem drága, mert rendelkezik az adófizetők pénzével, és mint egy rafkós könyvelő, úgy számol el közcélnak álcázott magánkiadásokat, még akkor is, ha a Holdon is látják, hogy saját célra ment el. Repked, utazik, focimeccsre jár (már 30 éve így jár, ugye), nyaral, szóval mindent mi csengetünk, mert nincs az a kontrollcsoport, amelyik ezeket a szokásjog részévé vált tivornyákat számon tudná rajta kérni. Mondjuk azért ehhez is pofa kell, mert egészséges emberben mégiscsak felmerül a kérdés: akinek lassan akkora a magánvagyona (tökmindegy, hogy kinek a nevén halmozza fel), mint egy katari olajsejknek, az miért nem abból a lopott vagyonból fedezi a luxuséletét amit az adófizetőktől a saját törvényei alapján lenyúlt? Ez olyan szintű pitiánerségre, romlottságra utal, amit csak ez a Dr. Genya szintű csávó tud előadni.
Európa legbölcsebb és legkiválóbb genomja mindeközben összeverbuválta az EU legújabb újfasiszta gittegyletét és megalakította a patrióta mozgalmat. Értsd: szélsőjobboldali neonácik tömörülése, amiben cseh és osztrák szélsőjobbos pártok álltak össze legó módjára. Az Osztrák Szabadságpárt elnöke Orbanisztánt akar csinálni Ausztriából – így értékelte Werner Kogler alkancellár Herbert Kickl, Orbán Viktor és Andrej Babis vasárnapi bécsi fellépését. A zöldpárti politikus szerint az, hogy az FPÖ vezére vendégül látta a folyamatosan korrupciós vádakkal küszködő egykori cseh miniszterelnököt, valamint magyar kollégáját, a Putyin-szövetséges Orbánt, nos, az: egyértelművé teszi, hogy a magyar úton kíván haladni. Azaz eltávolodna Európától, az orosz államfő kezébe lökné az osztrákokat, és ily módon szétverné a demokráciát, illetve a jogállamot. Szép és biztató jövőkép, nem? Hát nem tudom. Mindeközben az európai sajtót is megmozgatta Orbánék új pártszövetségének megalakulása: a Financial Timestól a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal bezárólag értékelték a történéseket. A Guardian szerint aggályos hat hónapot hoz a magyar EU-elnökség. Daniel Cohn-Bendit Orbánhoz hasonlítja Melonit, és azt javasolja, csak óvatosan vele. A Washington Post és a Die Welt a francia belpolitika eseményeit tárgyalta.
Szóval a hírünk a nagyvilágban nemhogy nem jó, nemhogy nem javul, hanem konkrétan katasztrofális. Legalább is politikai téren, ami ugye meghatározza egy ország besorolását és megítélését úgy általában. Ide jutott a nagy hazafi, a Liberális Internacionálé egykori alelnöke, a főnök, a nagyszerű vezető: lassan karlendítéssel és Sieg Heil!-lel köszön a Karmelitában a bólogatójánosainak, akik lassan külsőre is kezdenek hasonlítani a bukott harmadik birodalom egykori nagyjaihoz. Határozottan szép és biztató jövőkép.
Ceterum censeo: az orbáni rendszer bukni fog!
Címlapkép: a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke, valamint Andrej Babis bukott cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) párt elnöke kezet fog, miután aláírták a Patrióta kiáltvány az európai jövőért című közös nyilatkozatot Bécsben 2024. június 30-án (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)
