Mandarinul írt választási levéllel kampányol a magyarországi kínaiak körében Szentkirályi Alexandra, a fideszes főpolgármester-jelölt. A kampánylevél kitüntetett figyelemmel emlegeti a Fidesz és a Kínai Kommunista Párt szoros baráti kapcsolatát, és praktikusan még egy szavazólaprészletet is tartalmaz, hogyan kell a Fideszre voksolni. A „budapesti kínai lakosok”, ahogy Szentkirályi szólítja őket, igen jól szervezettek, ebben pedig a 9. kerületbe bejegyzett Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesület is aktívan részt vesz, amelynek neve nem titkolt céljára, Tajvan bekebelezésére utal.
A magyar állampolgársággal rendelkező kínai származású lakosok számáról nehéz pontos képet kapni. A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint 18 ezerre tehető számuk, ám a ’90-es években érkezett tízezres hullám és azok egyesített családjai, valamint a már magyar identitással felnövő gyermekeik, plusz a Fidesz-kormány 2013-ban indított letelepedésikötvény-programján keresztül ide érkezett több mint 15 ezer kínai jómódú bevándorló és azok családja ennél nagyobb létszámot sejtet. Még úgy is, ha nem minden kötvényes választotta hazájának országunkat, csak élt a befektetés adta lehetőséggel.
A teljesen általános kampányszövegben erősen középpontba helyezik a Fidesz és a Kínai Népköztársaság szoros baráti kapcsolatát – amit mi sem bizonyít jobban mint Xi Jinping „történelmi” látogatása –, és az itt élő kisebbségek számára ezáltal született lehetőségeket. A levél kifejti, hogy 2010-től, amióta a Fidesz-KDNP-kormány van hatalmon, a magyar-kínai együttműködés odáig fejlődött, hogy elérte történelmi „aranykorát” a két ország közötti kapcsolatban.
Nem Szenkirályi Alexandra városvezetésre felvázolt potenciális terveinek előnyei szerepelnek e személyre szóló levélben, hanem kizárólag ennek a célcsoportnak a Fidesz, mint kormánypárt nyújtotta eddigi és jövőbeni lehetőségek felemlegetése, mintegy indikálva azt, hogy a magyar kormány részéről való kitüntetett figyelem csak addig garantált, amíg ez a párt van hatalmon.
„Kormánypártunk mindig is szeretettel fogadta a keményen dolgozó kínai barátokat, és az önhöz hasonló kínai vállalkozókat, hogy Magyarországon éljenek, dolgozzanak, vállalkozást indítsanak, fektessenek be” – áll a kampánylevélben.
Nincs tudomásunk arról, hogy akár a német, akár a szlovák, ne adj isten a roma kisebbség kapott volna ilyen személyreszóló levelet (ha valaki találkozott hasonlóval, kérjük, küldje meg nekünk – a szerk). Érdekes kérdés tehát, hogy Szentkirályi Alexandra az összes hazánkban élő nagyszámú kisebbségből (német 22 ezer, szlovák17 ezer, román 18 ezer) miért pont a kínait szólítja meg mandarinul kampánylevelében.
Az a különös tény ugyanakkor érthetővé teszi a kitüntetett főpolgármester-jelölti figyelmet, hogy a 18 ezer magyarországi kínai lakos több mint 110 civil szervezetet hozott létre eddig Magyarországon, míg az összes többi kisebbség maximum pár tucatot, vagy annyit sem. Így az sem meglepő, hogy amikor ide látogat a kínai elnök, akkor több ezer egyensapkás, kínai zászlóval felszerelt, jól koordinált kínai és kínai magyar állampolgár fogadja és védelmezi még a néhány kis gesztussal és szimbólummal megjelenített ellenvélemény vizuális megnyilvánulásaitól is, mint amilyen az a pár felemelt tibeti zászló volt a városban, a magyar rendőrség intenzív asszisztálása mellett.
A piros sapkás kínai ünneplő tömeget a kínai nagykövetség minden bizonnyal támogatta, és megsegítette logisztikai információkkal, de a konkrét szervezést a Magyarországon bejegyzett kínai civil szervezetek hajtották végre az ernyőjük alá – önkéntesen vagy kötelezően – tömörült helyi kínai lakosokkal. Sajátos módon azok a kínai szervezetek a legaktívabbak, amelyek állampolgárságuktól függetlenül a mai napig a Kínai Népköztársaság elveit vallják és támogatják, mint például a kerületünkben bejegyezett Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesület, amelynek neve utal a szervezet nem titkolt céljára, Tajvan bekebelezésére. Vagy azok a szervezetek (mint például a Magyarország Kínai Kereskedelmi Kamara, Magyarország Lishui Kereskedelmi Kamara, a Magyar Ruian Honfitársai Egyesület, a Magyarországi Guizhou Kereskedelmi Kamara – ezek vezetői mind aktív tagjai a Kína Békés Egyesítését Előmozdító Magyarországi Egyesületnek), amelyek Baranyi Krisztinát arra kérték levélben 2022 februárjában, hogy változtassa vissza a Fudan Egyetem helyszínéül kiszemelt terület körüli új utcaneveket, amelyek Kína hivatalos politikai elképzeléseivel „nem összeegyeztethetőek”, mint például a Dalai Láma utca. A legnagyobb valószínűséggel a nyolcadik kerületi Golgota utcában lévő épületen mandarinul feltüntetett magyarországi csingtieni kínaiak azon szövetsége is aktív, amely szövetség épületében működött a magyarországi Csingtien Rendőrség és Tengerentúli Kínai Szolgáltató Központ már csak az akkori feliratok alapján, ahogy a kínai online sajtó alapján is, bár kormánypártunk szerint ez csupán urbán legenda.
Kifejezetten ügyes politikai kampányfogás egy ennyire jól szervezett és mindenki számára láthatatlan, ismeretlen működésű célcsoport figyelmét felhívni arra, hogy pontosan ugyanolyan vegzálásmentes és kedvezményes bánásmódban részesülnek a jelölt támogatásával a jövőben is, ahogy eddig.
Ugyanakkor a legújabb kutatások alapján az is kiderült, hogy az újonnan ide költöző kínai családok célja az, hogy gyermekeiket szabadabb légkörben, minőségibb oktatásban, tisztább levegőben szeretnék felnevelni. Az ellenzék számára is adott tehát a lehetőség, hogy meggyőzze újdonsült kínai magyar polgártársainkat arról, hogy a demokrácia által biztosított jogaikat – mint például a szólásszabadság – szabadon élvezzék, és bátran, külföldi hatalmak retorziója nélkül gyakorolhassák hazánkban, amit aktuálisan kínai egyenruhás vagy nem egyenruhás rendőrök képviselnek. A közoktatás minőségének javítására, vagy a környezetvédelem garanciája pedig aligha a Kínai Kommunista Párt és a Fidesz fennen hirdetett barátsága lesz.
– kgz –
https://kilenconline.hu/valasztas-24/xi-x-ei-a-fidexnek/
A nyitókép Az unoka című mozifilm egyik képkockája, amelyen látható az illegálisan működő kínai rendőrőrs időközben a sajtóban megjelent cikkek hatására leszedett hivatali táblája.