Bármilyen nyomás is érjen bennünket, a magyar kormány kiáll Európa keresztény alapjai mellett – jelentette ki a pénzügyminiszter Kunmadaras felújított református templomának hálaadó ünnepségén vasárnap.

    Varga Mihály kiemelte: miközben tőlünk nyugatra templomok tűnnek el, Magyarországon és a külhonban 3000 templom építését vagy felújítását támogatta a kormány az elmúlt évtizedben.
    Hozzátette: kiemelt célnak tekintik a vallási és egyházi helyszínek megújítását. (MTI)

Nyomás, az. Van már abból éppen elég, azt pedig mindannyian látjuk, hogy ennek súlyos következményei vannak. A legsúlyosabb mind közül az, hogy az ilyen nyomás következtében sérült alakok vezetik az országot (a szakadékba), hoznak döntéseket, melyek rájuk nézve többnyire nem jelentenek sem hátrányt, sem semmit, mert a mezei adófizető szívja meg mindig. A legszebb az egészben, hogy ezeket a nyomott illetőket mi fizetjük, mégpedig darabonként annyiba kerülnek, amennyiből egy kisebb falu iskolájának összes bérköltsége simán kijönne. Nagy lehet a baj, mert eddig Varga Mihály lapíthatott a függöny mögött, de mostanában ki van ő zavarva a rivaldába, izzad is az a helyre kopasz folt a feje búbján neki.

Szóval hogy a háború mellett a másik slágertéma így, választások előtt, az összeomlás szélén táncoló NER összeomlás szélén táncoló gazdaságának pénzügyminiszterétől a vallás. Miközben senki nem bízta meg őket, nem is kérte, hogy legyenek már kereszteslovagok, mégis azok lettek. Védik a senki által nem támadott vallást (nem a hitet, arról azt sem tudják, micsoda), azt hiszik, az a jó módszer, ha a tőlünk zsákmányolt adóforintokból templomokat építenek mindenhol, parókiákat újítanak fel és tömik az egyházakat a mi pénzünkkel, a mi megkérdezésünk és engedélyünk nélkül. Azt igazán mondhatná valaki a pénzügyminiszternek, hogy templomok még tőlünk nyugatra sem tűnnek el – kivéve, ha megnyílik alattuk a föld, de ez viszonylag ritkán fordul elő -, csupán átalakulnak. Amelyik templom nem tudja betölteni az eredeti funkcióját, mert nincsen annyi hívő, amennyi templom, azokat az épületeket a közösség használatba veszi. Általában közösségi terek lesznek, például hét közben idősek napköziotthona, hétvégén játszóház a gyerekeknek (azért ezt említem, mert konkrétan tudok ilyenről). Olyan is előfordul, hogy kezdő vállalkozásoknak inkubátorház, de olyan is, hogy művészeknek alkotóműhely és kiállítótér lesz. A kérdés az, mi ezzel a probléma? Állna ott üresen inkább? A templom is csak egy épület, olyan, mint akármelyik másik épület, legfeljebb csicsásabb és kevésbé praktikus.

Az pedig eléggé értelmezhetetlen, hogy egy magyar miniszter miként tarthatja kiemelt célnak a vallási és egyházi helyszínek megújítását. Megint bevezették az államvallást? Tessék mondani, már kötelező is kereszténynek lenni és templomba járni, vagy még nem korbácsolják meg, vetik börtönbe azt, aki nem jelenik meg a misén? Nekem, bárki másnak mi a bánatos közünk van mások vallásához? Mármint olyan mértékben, hogy én vagyok kénytelen fizetni a más emberek hobbiját. Akár foci, akár utazgatás – itt fejezem ki végtelen örömömet, amiért az új köztársasági elnök is rákapott a kedves feleségével együtt az utazgatásra, és mindjárt Rómában kezdték a családi vakációt -, akár vallás, az biztos, hogy a mi zsebünkre megy. És nem ám önként, hanem kötelezően. Milyen jó lenne, ha Orbán Viktornak nem a foci lenne a hobbija, és nem kellene neki az egyház a hatalma megtartásához, hanem mondjuk szenvedélyesen rajongana a kultúráért, megszállottan egészségmániás lenne, esetleg az lenne neki a meggyőződése, hogy a gyerekek és az ő oktatásuk mozdítja előre az országot. Akkor nem stadionok, templomok s parókiák épülnének indokolatlanul és kurvasok pénzért, hanem színházak, könyvtárak, orvosi rendelők, normális kórházak, iskolák. Jobban járnánk. Igaz, így meg ha egy rokonunk kórházba kerül, máris trappolhatunk a legközelebbi templomba fohászkodni, hogy élve kerüljön ki onnan, és imádkozhatunk azért is, hogy a gyerekünkre ne szakadjon rá az iskola plafonja, legyen télen fűtés, és legyen szaktanár. Ez is egyfajta nézőpont, csak éppen nagyon beteg, torz nézőpont.

Még nem hallottam egyetlen kormányváltásra készülőtől sem – pedig van olyan párt és politikus, amelyik már 15 éve készül erre -, hogy szétválasztaná az egyházat és az államot, olyat pedig pláne nem hallottam, hogy korlátozni kell a mindenkori kormányfő hatalmát, mégpedig erősen korlátozni, mert az nem lehet, hogy egyetlen ember kezében legyen minden. Ha ugyanis az az egyetlen ember megbuggyan – a túl hosszú időn át birtokolt hatalom mindig torzítja a személyiséget, nem véletlen, hogy a legtöbb országban korlátozva van, meddig lehet valaki kormányfő -, akkor ne legyen már neki kiszolgáltatva egy egész ország. És azt sem hallottam, hogy kormányváltás esetén az egyháznak indokolatlanul juttatott közvagyont vissza akarja venni valaki. Mert az oké, hogy kaptak ingatlanokat, amennyiben azokban közfeladatot látnak el, ovit, iskolát, idősotthont működtetnek, közösségi teret hoznak létre. De szálloda, stadion? Ne vicceljünk már! És főként ne vicceljünk már azzal, hogy a komplett kormány az egyháznak kampányol, nyal és pitizik néhány szavazatért cserébe, mindezt pedig azoknak kell fizetniük, akik nem járnak templomba, nem tagjai az egyháznak, nem hisznek ebben az egészben. Miért? Milyen alapon? Hogy jön ehhez a kormány? Rohadtul elegem van! Varga és a többi nertársa abban hisz, amiben akar, ott és ahhoz imádkozik, ahol és akihez akar, de kizárólag magánemberként. Miniszterként, politikusként nem Istennek, hanem nekem tartozik elszámolással, és az én pénzemet kizárólag arra költheti, amire adtam. És hogy én sem stadionokra, sem templomokra nem adtam, az rohadtul biztos.

https://www.kolozsvaros.com/2024/05/02/rohadtul-elegem-van/