Nincs is annál felemelőbb, pláne megnyugtatóbb dolog, mint amikor egy szakember kezében vannak azok a területek, melyek az ország lakóinak, emberek életének, mindennapjainak, jövőjének alapvető befolyásolására alkalmasak. Ezért nagy öröm nekünk, hogy egy nyugdíjas rendőr kezében az oktatás és egészségügy, de például a gépészmérnök Czomba Sándor is rendkívül elhivatott a foglalkoztatáspolitikát, pláne a – szerinte – 300 ezer munkanélküli reménybeli jövőjét illető kérdésekben.

Vagy személyesen Czomba, vagy valamelyik hozzáértő kollégája kiszámolta papíron, cerkával, hogy az a bizonyos 300 ezer inaktív ember, az az ország munkaerő-tartaléka. Hogy ezt a tartalékot aktiválni lehessen, 460 milliárd forintra van szükség. Ebből egyrészt – ha jól értem – részesülhetnek a munkáltatók, de jut az aranytartalék képzésére is, aztán már csak meg kell várni, hogy beérjen a gyümölcs. Ha tartja magát a kormány az eddig jól bevált módszerhez, alighanem az lesz, hogy a NER-közeli cégek kapnak egy csomó pénzt, amiből lehet kamu-tréningeket szervezni, napocskákat rajzoltatni felnőtt emberekkel, fiktív tanfolyamokat tartani.

Holott azokon az embereken elsősorban és legelőször segíteni kellene, fizikailag és mentálisan gyógyítani kellene őket, visszailleszteni a társadalomba, javítani az életkörülményeiken, célt adni nekik és lehetőséget. Úgy látom, most sem ez a terv, hiszen ez sokéves projekt lenne, rengeteg pénzt, energiát, szakértelmet igényelne. Egyszerűbb nagyokat mondani és elsíbolni a pénzt.

Magyarországon nagyságrendileg 300 ezer ember, részben a regisztrált álláskeresők, részben az inaktívak tekinthetők munkaerőtartaléknak – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.

Czomba Sándor hozzátette, élethelyzetük eltérő. Ugyanis a mintegy 240 ezer regisztrált álláskeresőből 40-50 ezer olyan ember van, aki egyebek mellett a képzettsége miatt viszonylag könnyen elhelyezhető a munkaerőpiacon. Azonban sokan vannak, akik szociális, mentális, egészségügyi problémákkal küzdenek, így nem tudnak munkát vállalni. Ezért az érintettek közül lesz aki több lépcsőben jut el olyan állapotba, hogy munkát tudjon vállalni – ez lehet fél év, de akár egy is. 

Czomba Sándor, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta, az érintettek számára képzéssel, átképzéssel, a munkáltatók támogatásával, bértámogatással és mobilitási támogatással lehet segíteni.

Erről szól a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elérhető 460 milliárd forint. Ez az összeg – ami 2030-ig elérhető – csaknem 400 ezer embernek a munkához jutását fogja segíteni és ezen belül nagyságrendileg 100 ezer ember képzéséhez járul hozzá – számolt be róla az államtitkár az M1 aktuális csatornán és a Kossuth Rádióban is.

Hozzátette, a kormány tervei közt szerepel, hogy a források 95 százalékát már idén meghirdessék, hogy ez a pénz minél előbb megjelenjen a gazdaságban, és minél hamarabb tudjanak segíteni azoknak az embereknek, akik a nehézségek ellenére dolgozni akarnak.

A kormány alapvető célja, hogy amíg van magyar munkaerő, addig a magyarokat segítsék – emelte ki Czomba Sándor.

Az államtitkár az M1 aktuális csatornán – a műsorvezető kérdésére válaszolva – arra is kitért, hogy idén 6 százalékos inflációval számolva a minimálbérnél 9, a garantált bérminimumnál pedig 4 százalékos reálkereset emelkedés várható. Emlékeztetett, hogy a minimálbér 15, a garantált bérminimum pedig 10 százalékkal nőtt december 1-től. (MTI)

https://kolozsvaros.com/rovidek/hidacska-a-munka-vilaga-melle/