Hihetetlen ritmusérzékkel nem egy, hanem mindjárt két közlemény is napvilágot látott a honi vízgazdálkodásról. Az egyiket az Állami Számvevőszék adta ki, ebben azt olvashatjuk, hogy nem annyira hatékony a vízgazdálkodás. Az ivóvíz jókora hányada elfolyik a régi csöveken keresztül, el sem jut a fogyasztókig. Komoly felújításokra lenne szükség, aminek a becsült költségigénye 15 év alatt 3775 milliárd forint. Ez – jó magyar szokás szerint – nyilván a többszörösére emelkedik, ez még 1-2 éves időtávon is gyakori, nemhogy 15 évre vetítve. Az ÁSZ azt is megállapította, hogy a helyzet folyamatosan romlik, mert miközben a rezsicsökkentés a szolgáltatók nyakára szorítja a kést, folyamatosan veszteséget termelnek, márpedig veszteségből fejleszteni nem egyszerű mutatvány.
A másik közlemény anyagát az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára televíziós interjúja szolgáltatta. Ebből azt tudhatjuk meg, hogy az ország felét már a Nemzeti Vízművek Zrt. látja el ivóvízzel. Mert már az ország felében döntöttek úgy, hogy szeretnék állami kézbe adni a vízszolgáltatást. Vicces. Mint amikor elzsákmányolta a kormány az önkormányzatok forrásait, tulajdonát, elvette az iskolákat, de a költségeket az önkormányzatoknál hagyta, végül lehetőség volt az egyházaknak átadni a sulikat. És láss csodát, megtért a fél ország! Na, ugyanez remekül bevált itt is, önként átadják. És nem is hiába, mondta az államtitkár úr, hogy „idén meghaladja a 100 milliárd forintot az a forrás, amelyet kifejezetten a régi hálózatok megújítására szeretnének fordítani”. Kellene talán egyeztetni valakivel – leginkább önmagukkal – mert 100 milliárdjával a 3775 milliárd forintra taksált, feltétlenül szükséges felújítás nem 15, hanem 38 év alatt fog megvalósulni. Persze csak akkor, ha addig semmi nem lesz drágább egy fillérrel sem. Addigra pont lerohad a többi vízvezeték. Legalább pár lajtoskocsit kellene venni. Lehetne kiírni valami állami tendert, hátha Lölö testvér ilyenekkel is kereskedik. (link kommentben)
Lezárult az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nemzetközi kooperatív teljesítményellenőrzés keretében végzett ellenőrzése, amelynek során a 2017-2022. évekre vonatkozóan ellenőrizte a hazai ivóvíz-gazdálkodás fenntarthatóságát, a vízgazdálkodást meghatározó stratégiák megfelelőségét.
Az ellenőrzés alapján az ÁSZ megállapította, hogy jóllehet az ágazati stratégiák összhangban voltak az ivóvíz-ellátás nemzetközi célkitűzéseivel és az uniós célrendszerekkel, fennáll a kockázata annak, hogy az ivóvíz-szolgáltatás jelenlegi formájában hosszú távon nem lesz fenntartható.
Az ellenőrzött időszakban Magyarországon az egészséges, biztonságos ivóvíz megfelelő mennyiségben és minőségben biztosított volt. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) projektek hozzájárultak a lakosság biztonságos ivóvízhez való hozzáférését jelentő célkitűzésekhez.
Az számvevőszék közleményében kitért arra, hogy a 2017-2022-es időszakban csökkenő mértékben fordult elő, hogy a víz minősége nem felelt meg az előírásoknak. Az ivóvízminőség-javító programnak köszönhetően az elsődleges vízbázis-szennyezettség – arzén, bór, fluorid, ammónium paraméterekkel jellemzett vízminőségi kockázat – csökkent, illetve megszűnt.
Az ÁSZ ugyanakkor számos olyan problémát tárt fel, amelyek kockázatot jelentenek az ivóvízszolgáltatás hosszú távú fenntarthatósága szempontjából.
Az ÁSZ megállapította, hogy az intézményrendszer a feladatok és a felelősségek szerint széttagolt, a konkrét feladatok megtervezésében és megvalósításában az integrált szemlélet nem tud kellő mértékben érvényesülni. A stratégiai célok megvalósításának akadálya az átfogó, stratégiai szintű koordináció, valamint a döntéshozatali folyamatok integrált adatbázisokkal való támogatásának hiánya.
Az ÁSZ feltárta, hogy a másodlagos vízminőség szennyezettség – az elöregedett rendszerekben, és a vízkezelés műszaki-technikai problémái következtében keletkező szennyeződések – aránya emelkedést mutatott. Az ellenőrzés alá vont víziközmű szolgáltatóknál a 2017-ben 53 792, 2022-ben 42 519 csőtörés történt az ivóvízellátó hálózatban. A kitermelt vízmennyiség egynegyedét jelentette a közüzemi vízveszteség, amelynek az ÁSZ által becsült értéke évente meghaladta a 17 milliárd forintot.
Viszonyításképpen a hálózatba betáplált, ivóvízként nem számlázott víz mennyisége megtöltené a Balaton 8,8 százalékát. A vízveszteség kialakulásának egyik oka az eszközök elhasználódottsága, a rekonstrukciók elmaradása. Az ellátásért felelősök és a társaságok 2023-2037. évekre vonatkozó gördülő fejlesztési tervei szerint a víziközmű hálózatok rekonstrukciójának finanszírozási igénye a következő 15 évben 3775 milliárd forintot tesz ki – írják a közleményben.
Az ellenőrzés azt is megállapította, hogy a víziközmű-közszolgáltatást végző gazdasági társaságok üzemi-üzleti eredményei 2017-2022. között fokozatosan romlottak az árbevételeik korlátozottsága, költségeik és ráfordításaik növekedése miatt. A költségek csökkentése és a fenntartható szolgáltatás biztosítása érdekében maguk a társaságok is hajtottak végre eredményes hatékonyságnövelő beruházásokat, a beruházások megtérülése azonban nem kompenzálta, nem is kompenzálhatja a veszteségeket, amelyek csökkentéséhez egyre magasabb tulajdonosi támogatásra és hozzájárulásra volt szükség.
A megállapítások alapján az ÁSZ számos javaslatot fogalmazott meg a stratégiai koordinációra, a közműrendszer megújítására vonatkozó közép és hosszútávú költségkalkuláció elkészítésére, valamint a fenntartható vízhasználat további ösztönzésére.
Az ÁSZ teljes jelentése a https://www.asz.hu/dokumentumok/24004.pdf oldalon olvasható. (MTI)
A másik közlemény:
Januártól már az ország felén a Nemzeti Vízművek Zrt. biztosítja a víziközmű-szolgáltatást, az integrációval érintett területeken javul az ellátás biztonsága, nő a szolgáltatások színvonala és megteremtődik a feladatot ellátó szervezetek gazdasági stabilitása – mondta az Energiaügyi Minisztérium víziközmű-ágazatért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán kedden.
V. Németh Zsolt felidézte: tavaly 844 önkormányzat döntött úgy, hogy átadják az ellátási felelősséget, illetve az ehhez kapcsolódó víziközmű-vagyont, és csatlakoznak az állami szolgáltatók köréhez.
Az államtitkár kiemelte, hogy a korábbi szervezeti integrációk során a műszaki integráció nem történt meg, most lehetőség van erre.
A hálózati vízveszteség csökkentése érdekében rekonstrukciós programot indítanak, a rekonstrukciós feladatok megvalósítását előkészítő tervezéshez támogatást biztosítanak az érintett víziközmű-szolgáltatóknak – ismertette. Példaként említette, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében két szolgáltató is van, ahol 50 százalék körüli a hálózati vízveszteség, tehát a kitermelt víznek a fele nem jut el a fogyasztókig.
A rendszerek összekötése lehetőséget teremt az energiatakarékosságra is, a víz árában ugyanis csaknem 40 százalék az elektromos energia ára. Ha a vízveszteséget csökkentik, akkor az erre eső energiát is meg lehet spórolni – mutatott rá.
V. Németh Zsolt elmondta, hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. a vis major helyzetek kezelése érdekében létrehozza az állami tulajdonban lévő víziközművek közös raktárbázisát.
Az államtitkár hangsúlyozta azt is, hogy nem szeretnék megszüntetni a kapcsolatot az önkormányzatokkal azután sem, hogy átadták az ellátást, ezért a Nemzeti Vízműveken belül minden szolgáltatónál önkormányzati konzultációs tanácsot hoznak létre.
V. Németh Zsolt a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: az elmúlt évtized a víziközmű-ágazat sikeridőszaka volt, de a fejlesztésekre koncentráltak, mintegy 1000 milliárd forintnyi beruházás történt. Ugyanakkor nem kapott kellő figyelmet az ivóvíz-hálózatok megújítása.
Idén meghaladja a 100 milliárd forintot az a forrás, amelyet kifejezetten a régi hálózatok megújítására szeretnének fordítani – jelezte az államtitkár. (MTI)
https://kolozsvaros.com/rovidek/ontsunk-tiszta-vizet-a-lyukas-csovekbe/
