Magyarországon több mint 40, túlnyomórészt függetlenen, a kormánnyal szemben kritikus sajtóorgánumot ért DDoS (túlterheléses) kibertámadás az utóbbi időben. Ez nem más, mint a digitális cenzúra új, veszélyes formája, és mint ilyen, újabb veszélyt jelent a magyarországi sajtószabadságra nézve, veszélyezteti az információ szabad áramlását egy olyan országban, amely a sajtószabadság tekintetében már most is az utolsó helyen áll Európában – figyelmeztetett a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI).

Scott Griffen, az IPI igazgató-helyettese arra is figyelmeztetett: ezek a támadások fegyverként is bevethetők a választás idején, amikor különösen fontos a független sajtóhoz való hozzáférés, vagyis súlyos veszélyt jelenthetnek a választások integritására és a demokráciára is.

Az IPI honlapján közzétett állásfoglalás szerint a támadások indíttatása egyelőre nem nyert megerősítést, de a támadásokat elszenvedők többségében a vezető független, a kormánnyal szemben kritikus orgánumok vannak: a Telex, HVG, 444.hu, Magyar Hang, és a Népszava, és a nemzetközi orgánumok közül például a Forbes-t érte támadás. Az IPI ismeretei szerint eddig a kormányt támogató orgánumok közül egyedül az Index.hu portált támadták meg, amely korábban független volt, majd értékelések szerint kooptálták, de nem túl támogató hangot üt meg a kormánnyal szemben. Arra is volt példa, hogy pusztán azért intéztek DDoS-támadást egy orgánum (Média1) ellen, mert hírt adott a másik elleni támadásról.

A támadások eredetileg elszigetelt incidenseknek tűntek, a gyakoriságuk és súlyosságuk jelentősen megnőtt májusban és júniusban, és nem csak a híráramlást szakították meg esetenként órákra, hanem súlyos anyagi károkat is okoztak a megtámadottaknak.

Mivel több mint 40 orgánumot ért támadás, némelyiket több is, az IPI elemzése szerint a DDoS támadások kampányát úgy kell értelmezni, hogy

Némelyik megtámadott feljelentés tett a rendőrségen, de ez egyelőre nem vezetett eredményre egyetlen esetben sem. Hírek szerint a rendőrség minden ilyen ügyet külön kezel, nem pedig egy országos nyomozás keretében.

A támadásokért egyelőre senki nem vállalt felelősséget, de úgy tűnik, hogy a hacker vagy hackerek HANO néven működnek (Herediter angioneuroticus oedema – ritka, de potenciálisan életet veszélyeztető, örökletes betegség. aszerk.) Az utóbbi hónapokban magyar nyelvű üzeneteket is hagyott (hagytak) a támadások kódjában, és ez azt látszik jelezni, hogy hazai, és nem külföldi irányítással működik (működnek). Máskor a további – később bekövetkezett – támadásokat jelezték előre a kódban. Szakértők szerint az ilyen támadások, és különösen egy több hónapig tartó kampány igen költséges, és ez arra utal, hogy a felelősök nem szűkölködnek az eszközökben.

A támadások egyikével kapcsolatban sem merült fel zsarolás, a cél a lehető legnagyobb probléma okozása volt.

Scott Griffen, az IPI igazgató-helyettese szerint a hónapok óta tartó DDoS-támadások sorozata az alattomos digitális cenzúra egyik formája, a magyar független és kritikus médiára gyakorolt nyomás új módja. Griffen figyelmeztetett: önmagukban is elég aggasztóak a médiaszabadság szempontjából, de fegyverként is bevethetők a választás idején, amikor különösen fontos a független sajtóhoz való hozzáférés, vagyis az ilyen támadások súlyos veszélyt jelenthetnek a választások integritására és a demokráciára is.

„Amit most látunk, az egy nagyobb, koordinált támadás esetleges gyengéinek előzetes kipróbálása lehet, mert a támadóknak hatalmas potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy akadályozzák az állampolgárok hozzáférését a független tájékoztatáshoz választások, vagy tiltakozások esetén. Ezért különösen fontos, hogy a hatóságok a demokráciát és a biztonságot fenyegető veszélyként azonosítsák a támadásokat, és véget vessenek azoknak” – mondta.

Végül az IPI közleményében felszólította a magyar rendvédelmi szerveket, hogy hogy egyetlen nagy, országos nyomozásba vonják össze a különböző eseteket, vegyék igénybe szakértők és szükség esetén a titkosszolgálatok segítségét, és azonosítsák a támadások forrását, motívumait és finanszírozási forrásait, és vonják felelősségre az elkövetőket. Griffen emellett az EU-t és a nemzetközi közvéleményt is felszólította, hogy fordítson nagyobb figyelmet az ügyre.