Részlet az ukrán állam válaszából, amelyet a dízelimportra vonatkozó kérdésünkre adtak
Az orosz inváziós kísérlet kezdete óta Ukrajna komoly üzemanyagimportra szorul, különösen gázolajból, már csak azért is, mert a harckocsik és a hasonló nehéz katonai eszközök jellemzően óriási dízelfogyasztók. Az import egy részét a Mol biztosíthatja, főleg a Slovnafton keresztül. Ám úgy tűnik, hogy a dízel döntő részét lehet, hogy nem is piaci módon adják el, hanem valamilyen egyéb alkuk keretében.
Az 2022 eleji orosz támadás után jelentősen megugrott Ukrajna importszükséglete fosszilis üzemanyagokból. Döntően az európai piacon is szűkösebben rendelkezésre álló dízelre érdemes gondolni; Ukrajnának háromszor-négyszer annyi dízelimportra van szüksége, mint benzinre.
Ez több ok együttállása miatt jelentkezhetett.
- Az oroszok rakétatámadásaikkal súlyosan megrongálták a kremencsuki olajfinomítót, lényegében máig működésképtelen. Az egyetlen, ukrán kézen maradt ukrajnai finomító békeidőben a helyi üzemanyag-kereslet negyven százalékát állította elő.
- Az invázió kezdetével párhuzamosan Belarusz leállított minden üzemanyagexportot Ukrajnába.
- Az orosz flotta blokádja miatt lényegében megszűnt a tengeri import.
- A modern hadseregek nagy mennyiségű fosszilis üzemanyagot igényelnek szinte bármilyen tevékenységükhöz, különösen dízelt. Az invázió előtthöz képest az ukrán hadsereg kereslete biztosan sokszorosára nőhetett.
Ehhez kapcsolódóan: A hadseregek óriási dízelfogyasztók, de várhatóan nem sokáig, mert ez nekik sem előnyös.
Azt sem szabad közben elfelejteni, hogy a helyi mezőgazdaság, a tömegközlekedés vagy a katasztrófavédelem is jelentős mennyiségű fosszilis üzemanyagot igényel.
Fentiek mellett az orosz hadsereg folyamatosan – de különösen télen – rakétákkal támadta az ukrán civil energetikai infrastruktúrát, és a civil áramellátásra beüzemelt generátorok is jellemzően gázolajjal működtek.
Mindent egybevéve azonban nagyon erősen csökkenhetett Ukrajna üzemanyagigénye, a gazdaság megtorpanása ugyanis lényegesen többet számíthatott, mint a fenti körülmények együttesen.
Mennyi lehet az annyi?
A Kyiv Post alapján tavasz végére Ukrajna durván havi hatszázezer tonna üzemanyagot fogyasztott. Ennek messze legnagyobb részét importálniuk kellett, lényegében kizárólag Nyugatról. Az ukrán állam tájékoztatása szerint az importigényük augusztustól már nagyjából havi hétszázezer tonna körül volt.
Julia Szvidirenko miniszter szerint tavaly ősz elején az importált benzin 95 százaléka, a dízelnek pedig 72 százaléka már uniós országokból érkezett. Elmondta még, hogy az import döntően Romániából, Litvániából, Szlovákiából, Görögországból, Bulgáriából és Lengyelországból jött.
Szlovákiában egy olajfinomító van, az is – Slovnaft nevű leányvállalatán keresztül – a Mol tulajdonában. Ez a finomító havonta átlagosan nagyjából 250 ezer tonna gázolajat és fűtőolajat bocsátott ki az elmúlt években, így tehát az ukrán állam akár a teljes termelését is importálni tudná, és még mindig rengeteg pluszimportra szorulna.
A Szabad Európa ukrán szolgálatának segítségével megkérdeztük ezért az ukrán államot, hogy vámadataik alapján mennyi magyar és szlovák dízel érkezett Ukrajnába a tavalyi év során.
Az ukrán állam hivatalos adatai alapján tavaly kerekítve
negyvenezer tonna dízel érkezett magyarországi entitásoktól Ukrajnába, és 92 ezer tonna szlovákiaiaktól.
A vámadatok alapján egyébként mindkettő a tavalyi európai piaci átlagár alatt; Magyarországról 854, Szlovákiából 724 dolláros tonnánkénti átlagáron.
Fontos tudni azonban, hogy e vámadatok közé azok az üzemanyag-szállítmányok nem kerülnek be, amelyeket humanitárius segélyként küldenek az adott országokból, azok ugyanis más eljárás alá tartoznak.
A havi hétszázezer tonnás igényhez képest az évi 92 ezer tonnás elvámolt, Szlovákiából jövő importtal biztosan nem került volna be Szlovákia a legnagyobb partnerek közé. A megoldás jó eséllyel ott lehet, hogy valamilyen
más megállapodás alapján, hivatalosan akár segélyként érkezhet az import
nagy része.
Fentieket erősíti, hogy tavasszal megérdeklődtük a nagy ukrán állami energiavállalat, a Naftogaz – amelynek leányvállalata az ukrán olajipari piacvezető cég, az Ukrnafta – oldaláról is, mennyi dízel érkezett hozzájuk kifejezetten Magyarországról tavaly.
Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy Magyarországról összesen 114 ezer tonna dízel érkezett 2022-ben, ami csaknem háromszor több, mint a vámadatok szerinti mennyiség. Ha hasonló aránnyal kell felszorozni a tényleges szlovákiai importmennyiséget is, az már indokoltabbá tenné Szvidirenko miniszter kiemelését.
Bár kívülről nyilvánvaló, hogy milyen közgazdasági értelme lehet – miközben költséges pluszcégeket beiktatni a Mol és az ukrán állami energiacég közé –, ezzel a módszerrel meg lehet oldani, hogy ne magyar, hanem mondjuk portugál vagy holland entitás adja el a Mol dízelét Ukrajnának. Az Ekonomicsna Pravda és a Nasi Hrosi újságírói olyan, kisebb volumenű szerződésekről számoltak be például, ahol a Mol papíron először az ukrán állami Naftogaz egyik svájci kereskedőcégének adta el a dízelt, majd ez adta el az ukrán állam másik cégének. Az ukrán újságírók szerint egyes esetekben a piaci árakhoz képest kiugróan drága volt a magyar dízel az ukrán államnak.
Kevesen jártak jól a háborúval, de a Mol őrületesen sokat keres rajta
A Mol óriási mennyiségű orosz olajat vásárolt a háború alatt is, a nyomott árú orosz olajon pedig korábban elképzelhetetlen mértékű profitja keletkezett. Soha nem is volt még annyira nyereséges évük, mint a tavalyi, pedig benzinárrögzítés és komoly különadó is sújtotta a céget. Ennek részleteiről alább olvashat bővebben.
Kerüljön képbe az olajembargóról! – kérdések és válaszok
Az orosz olaj az Ukrajnát átszelő Barátság kőolajvezetéken érkezik a Molhoz, a vezeték pedig eddig a harcok során sem sérült meg. Ennek révén gyakorlatilag orosz nyersolajból készült dízellel is mehetnek az ukrán tankok, a Mol aktív közreműködésével.
A Mol pontos, havi finomítói árrését nem lehet tudni, a cég ugyanis még tavaly áprilisban leállította a közlését, miután sokszorosára kezdett ugrani a finomítói hasznuk (itt nézheti meg, a lap alján). Hivatalosan azóta is „felülvizsgálják a módszertanukat”.
Idén várhatóan még sokkal több dízelt adhatnak el az ukrán államnak, az olajipari szankciók miatt ugyanis mostanra jelentősen szűkült azon országok köre, ahol orosz olajból finomított termékeket lehet eladni.
A Handelsblatt szintén ukrán vámadatokra hivatkozva azt írta, hogy a Mol-csoport az idei első félévben már megduplázta Ukrajnába irányuló exportját.
https://www.szabadeuropa.hu/a/ukrajna-dizel-mol/32513591.html
