Magyarország központi szereplővé vált a NATO koszovói békefenntartó missziójában, így nem véletlen, hogy az elmúlt évek legsúlyosabb konfliktusában magyar katonák sérültek meg a legnagyobb arányban.
Mi történt? Pénteken kezdtek el zavargások kitörni több szerb többségű koszovói településen, amelyekben a helyi szerb lakosság csapott össze a rendőrséggel és a békefenntartókkal.
- Az összecsapásokban mintegy 25 békefenntartó sérült meg, főleg töréseket és robbanó eszközök miatt égési sérüléseket szenvedtek. Az olaszok mellett 20 magyar katona sérült meg, közülük hét súlyosan. A szerb elnök szerint több mint 50 koszovói szerb sérült meg.
- A helyi szerbek az általuk bojkottált időközi választáson megválasztott albán polgármesterek beiktatása ellen kezdtek el tiltakozni, mivel a részvétel mindössze 3,5 százalékos volt.
Előzmények: a NATO koszovói békemisszióját, a KFOR-t 1999-ben hozták létre a koszovói háború lezárásakor. Koszovó – a NATO segítségével – lényegében ekkor vált függetlenné: innentől kezdve a NATO ellenőrzése alá került, formálisan pedig 2008-ban lett független.
Számokban: a békét szavatoló, eredetileg 50 ezres KFOR-kontingens fokozatosan lett kisebb, ezzel párhuzamosan a magyarok szerepe egyre inkább nőtt. Jelenleg 27 ország 3760 katonája vesz részt a misszióban, több mint 12 százalékuk magyar.
Magyar szerepvállalás: a Magyar Honvédség tudatosan és folyamatosan növelte koszovói jelenlétét, ennek részeként 2017 óta kizárólag magyar katonák adják a művelet harcászati tartalék zászlóalját, azaz ők azok, akik „szélsőséges helyzetben bevethetők a rend helyreállítására”.
- Ez a KTRBN zászlóalj kifejezetten a tömeg- és lázadáselhárítási műveletekre van kiképezve, ezért vetették be a magyarokból álló egységet Zvecanban, az összecsapások helyszínén.
- A magyar térnyerést jelezte, hogy 2021-től Kajári Ferenc magyar dandártábornok volt a KFOR misszió parancsnoka, jelenleg pedig Szpisják József dandártábornok a parancsnokhelyettes (itt olvasható egy helyszíni riport a magyar misszióról).
Tágabb kontextus: régóta nem volt olyan súlyos konfliktusa a KFOR-nak, mint most. Kajári Ferenc egy januári interjúban azt mondta, hogy az elmúlt öt-hat évben – egy kivétellel – nem is volt szükség a KFOR erőire, 2021-ben pedig azt mondta, „erőszakos cselekményre sem került sor nagyon régóta”, ugyanakkor akkor is törékenyként jellemezte az általános helyzetet.
