Bruzák Noémi / MTI
Pünkösd a húsvéti misztérium kiteljesedése, a húsvét vasárnap utáni ötvenedik nap, innen származik a neve is, a görög pentekoszté ötvenediket jelent. Pünkösd vasárnap és hétfő ennek megfelelően mozgó ünnep, a legkorábbi időpont május 10-11., a legkésőbbi június 13-14. Neve a történelem folyamán többször változott, Jézus korában a Sínai-hegyen kapott törvény kihirdetésének emléknapja volt, amely az egyiptomi kivonulás utáni 50. napon történt.
Jézus mennybemenetele előtt (a feltámadás után 40 nappal) megismételte ígéretét: „megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig”.
Lángnyelvek jelentek meg
A mennybemenetel és pünkösd közti kilenc nap a várakozás és készülődés időszaka volt, amikor Mária és 11 apostol, valamint a tanítványok Jeruzsálemben visszavonultan, imádkozva és böjtölve várták a Szentlélek eljövetelét. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít.
A közel 120 fős közösség megválasztotta Júdás utódját Mátyás személyében, majd amikor elérkezett pünkösd napja:
„ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Szentlélek és galamb
Az összesereglett, sokféle nyelven beszélő zarándokok csodálkoztak, amikor az apostolokat anyanyelvükön hallották szólni, Péter magyarázta el, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése. „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”
Az emberek azt kérdezgették, mit tegyenek, mire Péter felszólította őket, hogy térjenek meg és keresztelkedjenek meg: aznap mintegy háromezren tettek így.
És miért galambként jelenik meg a Szentlélek a katolikus ikonográfiában? Amikor Keresztelő Szent János Jézust megkeresztelte a Jordán vizében, leszállt rá a Szentlélek, ezúttal látható formában: ezután János tanúsította: „Láttam a Lelket, amint galamb alakjában leszállt rá a mennyből, s rajta is maradt”.
Pünkösdi király
A pünkösdhöz számos népszokás kapcsolódik, a legismertebb közülük talán a pünkösdi királyválasztás. Mivel hazánkban már a XVI. században ismert volt a pünkösdi királyság értéktelen és múló voltára való utalás, feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban.
A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajsszal, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.
Még a kocsmában is ingyen ihatott, fogyasztását a közösség állta.
https://24.hu/tudomany/2023/05/27/mit-unneplunk-punkosdkor/
