Sikerült felgöngyölítenem a Szó című versem sorsát:

Egy lelkes /lelketlen olvasó írhatta át, majd küldhette el a szozat.org című honlapra még 2016-ban. Mivel tetszett neki, csak egyetlen apró szócska miatt nem illett az oldal profiljába, hát talált egy másikat helyette (szerencsére nem volt rímhelyzetben).

Nekem valaki erre felhívta a figyelmemet még tavaly, írtam a szerkesztőnek, hogy se a tördelés (skót balladaforma), se az a bizonyos szó nem stimmel.

Szépen válaszolt is, hogy ő nem találja a verset, nem is tudja, hogy került az oldalra, küldjem a helyes változatot. Én pedig elfelejtettem az egészet. Annyira, hogy nem küldtem el a választ. És annyira, hogy az állam is leesett, mikor a katolikus tankönyvről hallottam.

A tankönyvszerkesztő nyilván a szozat.org-ról másolta ki a verset (bár a középiskolásoknak én tanítom, hogy a forrás hitelességének utána kell járni), nem akart rosszat. A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője kedves és együttműködő volt, az online verzióban azonnal javította a verset, a nyomtatással leálltak, a szeptemberi tankönyvben már hibátlanul lesz a szöveg. Méltatlannak tartom, hogy ebben a helyzetben trágár üzeneteket és telefonokat kapott. Minden együttérzésem neki.

A szozat.org levette a versemet az oldaláról, azt sugallva, hogy tőlem ered a hibás változat, és elismerve, hogy a meleg szóval együtt náluk nincs helye.

A szerkesztő írt egy goromba levelet, amelyben kikéri magának a cirkuszt, melybe az én hibámból került. Arra kért, tartsam tiszteletben az érzékenységét.

Én pedig mindenkit arra kérek, legyünk a versem szellemében is otthona, védelmezői egymásnak. Aki ezen a nyelven ért és olvas, abban van valami közös.

Én ezt keresem.

És amíg maradok, próbálom védeni, kinek nincs is hova. Az új regényem is erről szól. (Aminek szeretettel várlak titeket a bemutatójára is május 13-án délután fél 4-kor a Margó Fesztiválon.)

Ölelés mindenkinek!

https://www.facebook.com/kja.iroioldal/posts/905289507217904

Ezt mondta Demeter Szilárd a katolikus tankönyvben megjelent, átírt versről

Megszólalt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) igazgatója a Katolikus Pedagógiai Intézet gondozásában megjelent tankönyv ügyében, amelyben Kiss Judit Ágnes átírt verse szerepel.

A népszerű kortárs költőnő Szó című verse a tizededikeseknek szóló oktatási kiadványban úgy jelent meg, hogy a „meleg” szó helyére a „magyar” szót illesztették a szövegben szereplő felsorolásban, ahol védendő kisebbségek megnevezései sorakoznak.

A PIM főigazgatóját a Népszava kereste meg kérdésekkel az ügyben, az intézményvezető pedig írásban válaszolt, amelyet a lap Demeter kérésének megfelelően teljes terjedelmében, változtatás nélkül közölt.

Elolvastam Kiss Judit Ágnes szóban forgó versét, amiről önök azt írják, hogy „a Szózat XXI. századi átirata”. A magam részéről inkább nem egyenrangúsítanám a kettőt

– indította levelét a főigazgató, hozzátéve, hogy az „egyértelmű megidézés ellenére sem” tenne ilyet. Szerinte azonban „irodalmi műveket a szerző beleegyezése nélkül nem módosítunk. Ehhez senkinek sincs joga.”

Demeter Szilárd azt írta a lapnak:

Nálunk utoljára a kommunisták csináltak ilyent, jelenleg a fejlett Nyugaton a woke jegyében cenzúráznak, vagy írnak át píszíre műveket.

Ígéretet tett arra is: amíg ő lesz a PIM főigazgatója, addig az ilyen gyakorlat ellen küzdeni fog, és védeni fogja az alkotói szabadságot. Végül a tankönyv szerzőjét is ellátta tanácssal: ha úgy érzi, hogy a kiválasztott mű valamilyen oknál fogva nem vállalható, akkor keressen másikat.

Ahogy a 24.hu is megírta, valakik tisztázatlan okokból megváltoztatták a vers szövegét az irodalomkönyvben. Az eredeti úgy hangzik, hogy „Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma”, de a tankönyvben az utolsó sorban olvasható „meleg” szót „magyarra” változatták.

Később maga a szerző, Kiss Judit Ágnes eredt a dolog nyomába, csütörtök estére pedig arra jutott, hogy egy „lelkes /lelketlen olvasó” változtathatta meg a Szó című versének szövegét, amit aztán tovább küldhetett a szozat.org című oldalra. Ez a változat kerülhetett végül a tankönyvbe.

A szerző végül azt írta:

A Katolikus Pedagógiai Intézet vezetője kedves és együttműködő volt, az online verzióban azonnal javította a verset, a nyomtatással leálltak, a szeptemberi tankönyvben már hibátlanul lesz a szöveg. Méltatlannak tartom, hogy ebben a helyzetben trágár üzeneteket és telefonokat kapott. Minden együttérzésem neki.

https://24.hu/belfold/2023/05/12/demeter-szilard-vers-meleg-magyar-kiss-judit-agnes/#