Az MKB megvásárlása, szanálása és reprivatizációja, a takarékok államosítása, integrálása és fű alatti privatizálása, a Budapest Bank megvásárlása és beadása a Bankholdingba: bő tíz év, sok-sok kacskaringó és pár elhullott káder után mostanra összeállt a szuperbank, amelynek fő tulajdonosa a fő NER-vállalkozó, kisebbik szelete pedig a NER-lovagok új generációjának emblematikus Matolcsy-árnyékáé.

Magyarország második legnagyobb bankja az OTP után mérlegfőösszeg alapján, a legnagyobb fiókhálózat, az egyik legnagyobb ATM-hálózat, piacvezető pozíció a vállalati, agrár és lízing területeken: ez lesz az MBH, a bank, amit a magyar állam hathatós közreműködésével kovácsoltak össze „Mészáros Lőrincnek”.

A Fidesz felsővezetése, személyesen Orbán Viktor számára régóta kiemelt cél a „többségi magyar tulajdon” megteremtése a bankszektorban, továbbá egy nagy, Fidesz-közeli bank tető alá hozása. Az OTP ugyanis nem ilyen, nyílt részvénytársaság, márpedig a tőzsdén az átláthatóságot szeretik. Csányi Sándor elnök-vezérigazgató pedig ugyan személyesen sem áll távol a miniszterelnöktől, de azzal nem vádolható, hogy ne lenne teljesen önjáró szereplő. Ami az MBH tulajdonosairól és vezetőiről aligha mondható el.

Az új szuperbank három pénzintézet, illetve pénzügyi csoport fúziójával áll össze. Mindháromról külön regényt lehetne írni, a legérdekesebb minden bizonnyal a Takarék-csoport története.

Demján Sándort megpuccsolták

Orbán Viktor 2010-ben ígéretet tett Demján Sándor nagyvállalkozónak, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) társadalmi elnökének egy jelentős tőkejuttatásra a takarékszövetkezetek számára. Ez nem valósult meg. Ellenben 2013 közepén a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a takarékok államosításáról szóló törvénytervezetet. Az államosítás gyakorlatilag a takarékok pénzügyi önállóságának a végét jelentette: a parlamenten sürgősséggel, mindössze egy nap alatt átvert jogszabály – ez akkoriban még nem volt a napi rutin része, mint manapság – alapján a szövetkezetek összesen 60 százalékos tulajdonrésze (a versenyhivatali és a felügyeleti jóváhagyást megkerülve) a Magyar Postára, illetve az MFB-re szállt, amely nem sokkal korábban megszerezte a maradék 40 százalékot. Emellett a Takarékbank gyakorlatilag teljes ellenőrzésre kapott jogot az integrációban, a működést pedig központilag meghatározott irányelvek határozták meg.

A puccsszerű tervekre Demján az OTSZ elnökségével együtt már másnap reagált. Kemény hangú levélben kérte számon a kormányfőt amiatt, hogy a törvényjavaslat benyújtását nem előzte meg érdemi egyeztetés, hogy a tulajdoni arányokat egy tollvonással változtatták meg, kétségbe vonta a teljes kontroll jogszerűségét, és alkotmányellenesnek nevezte a javaslatot, amely szerinte szembe megy a magántulajdon védelmének, a vállalkozás szabadságának és a tisztességes versenynek az Alaptörvényben megfogalmazott alapelveivel. Tény, hogy a szövetkezeti vezetők egyeztetés helyett mindössze egy vázlatos prezentációt kaptak a benyújtás előtt, amely leginkább a változásnak a kormány szerint pozitív következményeit sorolta fel, ráadásul az is kiderült, hogy az MFB és a Magyar Posta a valós érték helyett mindössze 1,6 milliárd forint közpénzért szerezhette meg a totális kontrollt a Takarékbank felett. Orbán Viktor mindössze annyit válaszolt: továbbra is számít Demján támogatására.

A kormány olvasatában a vidéki kiskirályok által korszerűtlenül működtetett szövetkezetek áramvonalasítása volt a cél, mellesleg egy kis segítség az állami Postának, amelynek a helyzete meglehetősen kilátástalannak tűnt, így jól jött neki az újabb szolgáltatási kör bevezetése.

Spéder Zoltán felemelkedett és bukott

A helyzet azonban nem volt ilyen egyszerű, bejött a képbe egy másik bank, az FHB. Nem sokkal az államosítás előtt az Index hírportált is tulajdonló Spéder Zoltán vezette FHB Jelzálogbank együttműködési megállapodást kötött a postával (az állami szolgáltató vezetésébe is több korábbi FHB-vezető került be), ez alapján a posta becsatlakozott Spéder egy másik ügyletébe, a Díjbeszedő Holding Zrt. többségi tulajdonrészének megvásárlásába, majd az FHB 50 százalékos részesedést szerzett a Magyar Posta Befektetési Zrt-ben – ettől kezdve a postahivatalokban hozzáférhetővé váltak az FHB termékei is. Mindez a vidéki lakossági pénzforgalom jelentős szeletének a megkaparintását jelentette, ami a koncepció szerint jól jöhetett a postának és az FHB-nak is, akárcsak a takarékszövetkezetek beintegrálása az egyre bonyolultabb rendszerbe.

Nem tudni, hogy a kormány – Orbán Viktor – Spéder Zoltánnak a takarékok körüli kétes ügyleteit elégelte meg, vagy a Lázár János kancelláriaminiszterrel jó kapcsolatot ápoló vállalkozó körül más okból fogyott el a levegő. Mindenesetre az országgyűlés egy nap alatt elfogadott egy, a bankfelügyeletet szigorító törvénymódosítást, ugyanazon a napon az FHB kapott egy százmillió forintos bírásgot egy korábbi ügylet miatt. Spéder Zoltán ellen pedig összehangolt támadást indított előbb a kormánypárti média, majd a nyomozóhatóság is.

Vida József jött, aztán visszavonult nyuggerkedni

A Spéderhez köthető Lontai Dániel helyére a B3 Takarék vezetője, Vida József került a takarékszövetkezeti integrációs szervezet, a SZHISZ élére. Vida nyíltan kötődött a legismertebb és legnagyobb vagyont szerzett kormányközeli üzletemberhez, Mészáros Lőrinchez, ennek jele volt az is, hogy a volt felcsúti polgármester többségi tulajdonába került MKB Bankkal együttműködve 2018 elejére beolvasztották a Takarékbankba az FHB-t. Eközben, 2020 közepére kiépült a takarékok egységes informatikai rendszere, amelynek révén – a kistelepülési fiókok számának fokozatos csökkentése mellett – a régi szövetkezeti rendszer helyén egy bank született meg. Spéder összes érdekeltségétől megvált, beleértve az FHB-csoportot, amiből és a takarékszövetkezetek integrációjából néhány átalakulás és átneveződés után létrejött a ma létező Takarékbank, illetve Takarék Csoport. Vezetője és egyik főtulajdonosa Spéder helyett a Mészáros Lőrinc köréhez sorolt Vida József lett.

A várakozás az volt, hogy Vida Józsefnek kulcsszerepe lesz nem csak az átszervezett Takarék-csoportban, de a létrejövő szuperbankban is mind tulajdonosként, mind vezetőként. Nem így „alakult”, Vida ugyan nem jutott Spéder sorsára, de elvesztette pozícióit az akkor már a Takarék-csoportot, az MKB-t és a Budapest Bankot is összefogó Magyar Bankholdingban. „Tudom, hihetetlen, de nyugger vagyok. Most nyertünk épp bronzérmet a fiatal lovak világbajnokságán a hatéves korosztályban, lovakat és kutyákat tenyésztek, A Fogadó nevű új éttermemmel bajlódok, két szakácskönyvön dolgozom, és forgatjuk a Semmelweis-filmet” – mesélte a HVG-nek 2022 őszén - önkéntes visszavonulását egyébként épp május elsejétől függeszti fel, miután az állami Volánbusz elnökévé avanzsál.

A Bankholding elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt lett, ő nagy meglepetésre az OTP-től igazolt át korábban, ahol Csányi Sándor jobbkeze volt, sokan Csányi utódjaként tekintettek rá. Külön a Takarékbank elnök-vezérigazgatója az ottani vezérhelyettességből feljebb lépő Szabó Levente lett. A Takarékbankot addig egyedül navigáló Vidának be kellett érnie egy érdemi befolyás nélküli tisztséggel, a csoport jelzálogbankjának elnökségével.

Mészáros Lőrinc színre lépett, Balog Ádám lelépett

Az MKB Bank legújabb kori története kevésbé fordulatos, ám legalább ennyire tanulságos, ami a NER működését illeti. A magyar állam 2014 közepén vásárolta meg az 1950 óta (sőt elődjét is figyelembe véve az 1840-es évek óta) létező, az 1990-es években privatizált pénzintézetet a német Bayerische Landesbanktól. A bank pocsék állapotban volt, szanálását a Magyar Nemzeti Bank végezte el, Balog Ádám alelnök irányításával. Ő 2015-től elnök-vezérigazgatóként irányította a pénzintézetet, és miután a dolgozók tulajdonrészt szerezhettek, tulajdonosa is lett.

Az állam célja az MKB-val mindvégig a reprivatizálás volt, miután a bankot az MNB rendbe tette, kockázatos eszközeitől megszabadította, ez meg is történt. Első blikkre nem volt világos, ki vagy kik állnak a vevők mögött, az új tulajdonosok ugyanis a szingapúri Blue Robin Investments, a Metis Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár lettek 2016 közepén. Aztán persze kiderült, hogy a bank tulajdonrészének legnagyobb szelete Orbán Viktor felcsúti jóbarátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, részesedése pedig a következő években még tovább hízott. A bankba hamarosan beszállt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvére, a később csúfos véget ért NHB Bank tulajdonosa, Szemerey Tamás. A bank tulajdonosi struktúrája sosem volt egyszerű és a reprivatizációt követő években többször változott. Mészáros Lőrinc gyakori üzlettársa, Szíjj László építési vállalkozó az NHB megroppanása után vette át Szemerey részesedését, míg 2019 közepére a pénzintézet tulajdoni hányadának mintegy 90 százaléka Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe került.

Balog Ádám 2020 végén jelentette be, hogy távozik az MKB éléről. Az ő helyére érkezett 2021 elejétől az OTP-től Barna Zsolt, aki a Bankholding vezetője is lett, és aki – jelen állás szerint – elnök-vezérigazgatóként irányítja majd az MBH-t.

Az elmúlt években több alkalommal kiderült, hogy az MKB előszeretettel hitelezte Mészáros Lőrinc és más Fidesz-közeli vállalkozók (beleértve Tiborcz István miniszterelnöki vő) cégeit. Továbbá több, mint 10 millió eurós hitelt nyújtott a francia szélsőjobboldali Marine Le Pennek elnökválasztási kampányához. És az MKB-nál nyitott számlát a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) – az orosz hátterű, „kémbankként” is emlegetett intézmény azt követően került nagyon nehéz helyzetbe, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az IIB működése a háború miatt teljesen ellehetetlenült, az uniós tagországok sorban bejelentették, hogy kilépnek belőle – a magyar kormány kitartott, egészen addig, amíg az USA szankciókat nem vezetett be az intézmény vezetői ellen, és az MKB-nál sem verték nagy dobra, hogy kezdeményezték a számlák megszüntetését.

Mager Andrea közösen gondolkozott

A Budapest Bank 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollár értékben. A terv a bank privatizálása volt, ám ez évekig váratott magára, végül 2019-ben az állam nyílt privatizáció helyett bedobta a közösbe, vagyis a létrejövő Bankholdingba.

A kormány szándéka az volt, hogy az állam jelentős befolyással bíró szereplő maradjon a bankszektorban egy erős, független, hosszútávon is versenyképes piaci szereplőn keresztül – magyarázta a döntést 2020 végén Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter. „Körül kellett nézni a piacon, hogy kik lehetnek erre alkalmas partnerek” – mesélte a miniszter. A Takarék Csoport és az MKB Bank 2020. május 15-én szándéknyilatkozatot írtak alá egy jövőbeni együttműködés kereteinek megvizsgálásáról. Ehhez a „közös gondolkodáshoz” „csatlakozott” 2020. május 26-án a Budapest Bank.

Azért más opciók is voltak Mager szerint:

• A részesedés megtartásának lehetőségét is megvizsgálták. Emellett szólt, hogy az állam hosszabb távon is rendelkezhetett volna egy kizárólagos irányítás alatt álló bankkal. Hátránya ugyanakkor, hogy a Budapest Bank továbbra is helyi – nem rendszerszintű – szereplője maradna a bankrendszernek, vagyis növekedési lehetőségei korlátozottak lennének.
• A következő kézenfekvő alternatíva a részesedés eladása volt. Ez ugyan azonnali bevételt jelentene, azonban csak kiélezett verseny esetén, kedvező akvizíciós környezetben eredményezhetne elfogadható eladási árat. A jelenlegi környezet azonban kedvezőtlen az eladás szempontjából, a bankok jellemzően a könyv szerinti értéküknél alacsonyabb vételáron cserélnek gazdát Európa szerte.

Az új generáció is kapott egy szeletet

A Magyar Bankholding 2020 végén kezdett működni, miután az MKB, a Budapest Bank és Takarék-csoport tulajdonosai az új cégbe apportálták részesedéseiket. így első körben egy bankcsoport jött létre, amelyet durván egyharmados arányban tulajdonoltak a három pénzintézet korábbi tulajdonosai. Az állam (a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.) részesedése volt a legkisebb, 30,35 százalék.

A tagbankok tényleges összeolvasztása 2022 tavaszán kezdődött, a Budapest Bank ekkor olvadt be az MKB-ba, vagyis a jogutód az MKB nevén folytatta működését. A következő lépés a Takarékbank és az MKB(-Budapest Bank) fúziója - ez zajlik le most a hétvégén.

Ahogy említettük, az új szuperbank elnök-vezérigazgatója Barna Zsolt. A Bankholding részvényesi struktúrája továbbra is meglehetősen bonyolult, a Corvinusnak 30,35 százalékos részesedése van. A tulajdonrészek közel fele Mészáros Lőrinchez köthető, a Matolcsy Ádám köréhez tartozó Száraz Istvánnak van még jelentékeny, összességében 20 százalék fölötti érdekeltsége. Száraz a NER-lovagok új generációjának központi alakja – vagy inkább egy központi alak árnyéka –, papíron ő vette meg a Magyar Telekomtól a mára bikinibulvár-propagandakiadvánnyá züllesztett Origo hírportált, majd adta tovább Matolcsy Ádámnak, aki végül nagyvonalúan „odaajándékozta” a fideszes sajtót tömörítő médiaalapítványnak, a KESMA-nak.

Mi történik most?

Ami a Bankholding tagbankjait illeti, a fúzió utáni, MBH névben nehéz nem észrevenni a Magyar Bankholding rövidítését, az egyesítést levezénylő holding szerepe mindenesetre visszaszorul a jövőben. Az átállás, amely hivatalosan vasárnapról hétfőre virradóra történik meg összesen kétmillió ügyfelet érint. Ennek részleteiről ebben a cikkben írtunk:

https://hvg.hu/kkv/20230429_mbh_bankholding_mkb_budapest_bank_takarekbank_ner_meszaros_lorinc#rss