A The Washington Post emlékeztet arra, hogy David Pressman nagykövet erős szembeszéllel találkozott Budapesten, ahol tavaly augusztusban foglalta el állomáshelyét. A Biden kormányzat kinevezettje korábban egyebek között az Egyesült Államok különleges politikai ügyekkel foglalkozó ENSZ-nél akkreditált nagykövete is volt.    
Az Orbán Viktor jobboldali kormánya iránt lojális helyi média azzal vádolta a nagykövetet, hogy beavatkozik a magyar igazságszolgáltatásba, és Amerika gyarmatosító vonalát viszi.

Pressman hivatalba lépése óta többször szóvá tette, hogy Magyarországon fokozódnak az Amerika-ellenes érzületek, és hogy az Orbán-kormány vonakodik csatlakozni a Moszkva elleni uniós szankciókhoz. Januárban a Twitteren tette fel a kérdés:

„Hogyan szolgálja az orosz oligarchák megvédése Magyarországot és a magyarokat?” 

A magyar kormány, amely baráti kapcsolatokat ápolt a Trump-kományzattal, ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciók inkább sértik az EU-tagállamokat, mint Oroszországot, és azt is hangoztatja, hogy nem az orosz csapatok kivonulása Ukrajnából, hanem kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások vethetnek véget a háborúnak.  

Szijjártó csütörtökön azt mondta:

„Pressmannak nagyon nehéz dolga van, amikor az együttműködés javításán akar hatékonyan dolgozni”, ha közben bírálja Magyarországot. „Azok az idők elmúltak. Magyarország szuverén állam. Senki sem mondhatja meg nekünk kívülről, hogyan éljünk”.

A nagykövet csütörtökön a Twitteren válaszolt:

„Tisztelettel, nem tekintjük egyszerűen a magyar belpolitika újabb fejleményének Oroszország törekvését, hogy egyoldalúan átalakítsa Európa határait”.  

https://hirklikk.hu/kozelet/szijjarto-kirohanasarol-irt-a-the-washington-post/410890

Szijjártó fürdik a nemzetközi figyelemben

A nemzetközi sajtóban nagy figyelmet keltett, hogy Szijjártó Péter kijelentette:

„Irreleváns, hogy az amerikai nagykövet mit gondol Magyarországról”.

A tekintélyes The Washington Post arról is hírt adott, hogy miközben az Egyesült Államok és a közép-európai ország között egyre nő a diplomáciai szakadék, a külügyminiszter csütörtökön azzal vádolta meg a nagykövetet, hogy be akar avatkozni a magyar belügyekbe. A miniszter egy sajtótájékoztatón elhangzott kirohanásával arra reagált, hogy David Pressman nagykövet a Politico portálon azt mondta a szomszédos Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatos magyar megközelítésről, hogy az ország

„Vlagyimir Putyin által jóváhagyott politikát visz”.

Pressman nagykövet, a Biden kormányzat kinevezettje, aki korábban egyebek között az Egyesült Államok ENSZ-nél különleges politikai ügyekkel foglalkozó akkreditált nagykövet is volt, erős szembeszéllel találkozott Budapesten, ahol tavaly augusztusban foglalta el állomáshelyét. Az Orbán Viktor jobboldali kormánya iránt lojális helyi média azzal vádolta a nagykövetet, hogy beavatkozik a magyar igazságszolgáltatásba, és Amerika gyarmatosító vonalát viszi.

Pressman hivatalba lépése óta többször szóvá tette, hogy Magyarországon fokozódnak az Amerika-ellenes érzületek, és hogy az Orbán-kormány vonakodik csatlakozni a Moszkva elleni uniós szankciókhoz. Januárban a Twitteren tette fel a kérdés:

„Hogyan szolgálja az orosz oligarchák megvédése Magyarországot és a magyarokat?”

A magyar kormány, amely baráti kapcsolatokat ápolt a Trump-kományzattal, ragaszkodik ahhoz, hogy a szankciók inkább sértik az EU-tagállamokat, mint Oroszországot, és azt is hangoztatta, hogy nem az orosz csapatok kivonulása Ukrajnából, hanem kizárólag az Egyesült Államok és Oroszország közötti tárgyalások vethetnek véget a háborúnak. Szijjártó csütörtökön azt mondta:

„Pressmannak nagyon nehéz dolga van, amikor az együttműködés javításán akar hatékonyan dolgozni, ha közben bírálja Magyarországot. Azok az idők elmúltak. Magyarország szuverén állam. Senki sem mondhatja meg nekünk kívülről, hogy hogyan éljünk”.

A nagykövet csütörtökön a Twitteren válaszolt:

„Tisztelettel, nem tekintjük egyszerűen a magyar belpolitika újabb fejleményének Oroszország törekvését, hogy egyoldalúan átalakítsa Európa határait”.

Szijjártó Péter kijelentéseinek előzményeiről az amerikai főváros kisebb, konzervatív lapja azt írta: a keményen jobboldali Magyarországon személyeskedő támadások érik a vállaltan meleg diplomatát. A hatalombarát média azzal gyanúsítja, hogy megsérti a diplomáciai normákat, beleavatkozik az igazságszolgáltatásba és aláássa az ország hagyományos értékeit,míg Pressman cáfolja a vádakat.

A kiélezett viszony hátterében az is ott áll, hogy Budapestnek a Fidesz hatalomra jutása óta igen rossz a viszonya az Unióval, valamint annak több vezető tagjával is. Az európai baloldal tekintélyelvűséggel vádolja a miniszterelnököt, a bírálók szerint az illiberális demokráciában elhallgattatják a más véleményeket, az ellenzéket a margóra szorítják. Ugyancsak éles kifogások tárgya a médiaszabadság, valamint az LMBT-jogok korlátozása. De Brüsszelt az is nagyon zavarja, ahogyan a Fidesz megítéli az orosz inváziót.

Az összeállítás felidézi, hogy még tavaly nyáron Szijjártó Péter a lapnak adott interjúban kiállt Ukrajna területi integritása mellett, egyben azonban az állította, hogy az EU bizottsága célba vette az Orbán-kabinetet, mivel az konzervatív és a hagyományos értékeket pártolja.

A The New York Times arról ír, David Pressman, meleg emberi jogi ügyvéd tudta, hogy nehéz dolga lesz, még mielőtt férjével és két gyerekével szeptemberben megérkezett amerikai nagykövetként Budapestre, a hagyományos keresztény értékek önjelölt európai fellegvárába, a Kreml barátjához.

Amikor a poszttal kapcsolatok meghallgatása volt Washingtonban a nyáron, a Dunán az amerikai nagykövetség közelében megjelent egy gumicsónak, rajta egy transzparenssel, azon pedig koponyával és keresztbe tett csontokkal a felirat angol és magyar nyelven:

„Pressman úr, ne gyarmatosítsd Magyarországot a halálkultuszoddal!”

Az erről készült fotó most a nagykövet dolgozószobájának falán látható.

Azóta a helyzet egyre rosszabb. Vádolták már azzal, hogy sérti a diplomáciai konvenciókat, beavatkozik az igazságszolgáltatásba, és igyekszik elhallgattatni a konzervatív hangokat. A Pesti Srácok című harcos kormánypárti portál „az LGBT jogok szakértőjének” nevezte, és kinevezését „nyilvánvaló diplomáciai provokációnak minősítette, és egy állami ellenőrzés alatt álló tévécsatorna „Madam nagykövetként” beszélt róla. (Még itt: Rezeda: Prosztók országa)

Pressman nagykövet nemrég egy budapesti interjúban elmondta: a személyes támadásoknál riasztóbb az, hogy a magyar médiában – amelynek nagy része közvetlenül a kormány, vagy annak üzleti szövetségeseinek ellenőrzése alatt áll -, szélesebb körű támadást lát az Egyesült Államok ellen, és emellett a Kreml propagandájának saját célra való felhasználását, és ez aggasztó az Egyesült Államok számára. Közel egy évvel az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete után, és azt követően, hogy a Nyugat mozgósított Putyin ellen,

„Magyarország áll a legközelebb ahhoz, hogy a Kreml szövetségese legyen az európai tömbben – írta a lap.

Hozzátette: a felmérések azt mutatják, hogy a magyarok nem nagyon szeretik az oroszokat, de a belpolitika zaja, a Fidesz harca a woke-izmus és a gender ideológia ellen eltántorította az országot a hagyományosan szilárd nyugati horgonyától.

A nagykövet elmondta: a magyar tisztségviselőkkel folytatott találkozókon a hang általában pragmatikus, de gyakran azzal üdvözlik, hogy bizonyára a gender-kérdésekről akar beszélni.

„Ilyenkor azzal állítom meg őket, hogy nem, valójában arról akarok beszélni, hogy Magyarország Putyinra támaszkodik”.

A nagykövet szerint a partnerek mindig a kulturális háborúról akarnak beszélni.

„Mi pedig egy olyan valós háborúról akarunk beszélni, amely a szomszédban zajlik”.

Orbán Viktor megszavazta ugyan az EU Moszkva elleni szankcióit, de gyakran bírálta azokat, nem enged át Magyarországon Ukrajnának szóló fegyverszállításokat, és magas rangú tisztségviselőket küldött Moszkvába, hogy több orosz gázt kérjen, amikor egész Európa igyekszik megszabadulni az orosz gáztól.

Orbán évek óta tartó politikája, amellyel Moszkvához közeledik, már korábban is feszültségeket okozott az Egyesült Államokkal, különösen 2018-ban, amikor Magyarország a Trump-kormányzat kérésére sem adott ki két orosz fegyverkereskedőt, hanem Moszkvába küldte őket. Oroszország eddig ismeretlen szintre emelte a feszültséget.

Pressman rámutatott:

„A világ megváltozott, és amikor egy valóságos szárazföldi háborúval állunk szemben Európában, már nincs lehetőség arra, hogy valaki mindkét oldalon játsszon”.

Sürgette, hogy Budapest térjen vissza történelmi szerepéhez, amikor egyértelműen a Nyugat része volt.

„Amikor Putyin háborút indított Magyarország demokratikus szomszédja ellen, feltétlenül elérkezett az egyértelműség és nagyobb eltökéltség ideje”.

Budapest akkor vált látványossá az Amerika-ellenesség, amikor Donald Trump 2020 őszén elvesztette a választást. A tavaly tavaszi magyarországi választás előtt a Fidesz támadást intézett amerikai csoportok ellen, amelyek úgymond támogatják a független médiát, amelyekben a párt a kormány ellenségeit látja. A Fidesz aztán nagy győzelmet aratott a választáson, de továbbra is folyamatosan tüzelt a „dollár-médiára” és a „dollár-baloldalra”, és ez ma már a bevett kifejezés a független sajtó és a politikai ellenfelek említésekor.

Pressman szerint különösen zavaró, hogy a Magyar Információs Központ (egy Orbán alá tartozó hírszerző szervezet) egy jelentésében az állította, hogy több tucatnyi amerikai állampolgárt egy hálózathoz tudott kapcsolni, amely hálózat állítólagos célja, hogy összeesküvést szőjön a miniszterelnök megbuktatására. A múlt hónapban előkerült egy hasonló tartalmú jelentés is.

„Feltétlenül felkeltette a figyelmünket, hogy ennek a kormánynak a hivatalos szervei és a titkosszolgálataik amerikai állampolgárokra összpontosítanak. Nem leszünk csendben, amikor az Egyesült Államokat támadja egy NATO-szövetséges” – mondta a nagykövet.

A lap kérte ezzel kapcsolatban a magyar kormány reagálását, de nem kapott választ.

Egyes republikánusok megkérdőjelezték, hogy Pressman megfelel-e a feladatnak, és az American Conservative című magazin figyelmeztetett, hogy a kinevezés Peking és Moszkva karjába taszíthatja, mert Pressman úgymond „nem tatja tiszteletben a magyar belpolitikai tájat“. Pressman és a Biden-kormányzat elleni támadások akkor erősödtek fel, amikor a nagykövet találkozott két bíróval, a bírói tanács két tagjával. A testületben az EU az akadályát látja annak, hogy a kormány tovább szűkítse az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A valaha független, de ma már kormánypárti portál a találkozót „az igazságszolgáltatásba történt példátlanul súlyos beavatkozásnak” minősítette, míg más orgánumok napokig füstölögtek azon, hogy a találkozó „Magyarország ellenségének tűrhetetlen támadása”. Erre a nagykövetség a közösségi médiában azzal válaszolt, hogy közzétett egy fotót, amelyen Orbán Viktor látható, amint Anthony M. Kennedy bíróval találkozik.

Miközben folyamatos a nagy harag amiatt, hogy Magyarország mit tekint a magyar belügyekbe való beavatkozásnak,

például azzal, hogy Orbán Viktor három hónappal az amerikai félidős választás előtt Texasba utazott, hogy segítsen feltüzelni a republikánus szavazókat. Magyarország washingtoni nagykövete pedig állandóan jelen van az amerikai jobboldali rendezvényeken.

Minden pártos zaj és villongás ellenére az ukrajnai háború perspektívába helyezte a Magyarország és NATO-szövetségesei közötti kapcsolat fontosságát. Legalábbis a nagykövet ezt reméli.

„A magyarok nem Oroszországgal és Kínával látják a jövőjüket. Úgy hiszem, a jövőjüket Európával, a Nyugattal és az Egyesült Államokkal látják, és ez tényleg pozitív alap a munkánkhoz. Nem azért vagyok itt, hogy romboljam a kapcsolatokat, hanem azért, hogy helyreállítsam azokat, és ehhez bizony javításokra van szükség” – mondta.

https://huppa.hu/szijjarto-furdik-a-nemzetkozi-figyelemben/