Ezt a kérdést vizsgálta a több nyelven működő német közszolgálati műsorszóró, amely mindenekelőtt magyar szakértőket faggatott a kérdésről.

Mindenekelőtt megállapította: Magyarország hosszú idő óta a legsúlyosabb gazdasági válságot éli át, és politikailag régen teljesen elszigetelt.

„Orbán Viktor már több olyan külpolitikai, gazdasági és társadalmi válságot is túlélt, amely a hatalmát fenyegette. Most azonban uralkodása 13 évének legnagyobb kihívása előtt áll. Ezért 2023 sorsdöntő lehet a politikus számára, akinek a nevéhez kötődik a illiberalizmus európai felemelkedése.”

A szerző ismertette a súlyos gazdasági helyzet tüneteit és tényezőit, majd emlékeztetett arra, hogy az EU éppen ebben a súlyos társadalmi-gazdasági helyzetben von meg Magyarországtól milliárdos támogatásokat, sőt még további megvonások is fenyegetnek, akár a pénzcsap teljes elzárásáig. Ráadásul az Orbán-kormány Moszkvával kapcsolatos baráti magatartása miatt Európában annyira elszigetelt, mint még soha: lényegében a szükségből megtűrt rossz szerepébe manőverezte magát.

Krekó Péter (Political Capital) szerint az Orbán-kormány még soha nem volt olyan nehéz helyzetben, mint most, és ezt nem csak a felmérések mutatják, de a pedagógusok hónapok óta tartó tiltakozásai is.

„Ugyanakkor a kormány továbbra is sikeres abban, hogy a felelősséget másra hárítsa, például az EU-ra, vagy Soros Györgyre. Orbánnak és a Fidesznek nagyon stabil a szavazótábora, és kiépítették az EU leginkább központosított rendszerét. Mindez együtt azt jelenti: jó esély van arra, hogy a magyar kormány ezt a válságot is túlélje” – mondta Krekó.

Csaba László közgazdász, aki valaha Orbán nem hivatalos tanácsadói köréhez tartozott, és ma a CEU-n tanít, az „orbáni modell” válságát látja a történésekben.

„Az orbáni modell mögött az olcsó pénz, a laza pénzpolitika és a nagyvonalú kiadások sora áll. Összességében a kormány helyzete ugyan nehéz, de nem katasztrofális. Magyarország nem a szakadék szélén áll, mint 15 évvel ezelőtt, a pénzügyi válságban” – mondta.

A Deutsche Welle szerint Magyarországon alig akad olyan, aki azt hinné, hogy az EU beváltja fenyegetését, és minden pénzt megvon. Csaba László is úgy véli, hogy a pénzek egy része megérkezik majd.

„Ha az EU nem fizetne semmit, elvesztené a Magyarországra való befolyását is, és ez nem áll Brüsszel érdekében. Ezért a tárgyalási folyamat most olyan lesz majd, mint valami balkáni bazár, de a végén megállapodnak majd”.

Krekó Péter azonban óvott attól, hogy bárki illúziókba ringassa magát Orbán jogállamisággal kapcsolatos kompromisszumkészségét illetően.

„Egy oroszlántól nem lehet elvárni, hogy vegetáriánussá legyen. Orbánnak nem áll érdekében, hogy felszámolja a kormányzására jellemző nepotizmust és korrupciót, mert ez azt jelentené, hogy közeli munkatársai, vagy akár családtagjai börtönbe kerülhetnének. De az illiberális rendszerekre nem is jellemző általában, és különösen nehéz gazdasági helyzetekben, hogy nyitnának, hanem éppen hogy még jobban bezárkóznak”.

Mindkét szakértő abból indul ki, hogy Orbán megpróbálja „átlavírozni” magát a válságon mind gazdasági, mind politikai tekintetben. Csaba László szerint a helyzetet Orbán kézben tartja. Mindenre két embere van, az egyik realista, mint Matolcsy, a másik optimista. Ha nincs más lehetőség, Orbán meg fogja tenni a fájó realista intézkedéseket, és közben majd ugyanazt hallani tőle, amit mindig.

Krekó Péter hasonló, két sínen futó külpolitikát prognosztizál. Az ország az Ukrajna elleni orosz háborúban tanúsított magatartása miatt még eddigi legszorosabb szövetségesével, Lengyelországgal is viszályba került, a kormány sajtója pedig eddig a legrosszabb orosz propagandát terjesztette, de már egyre gyakrabban esik szó „Moszkva agressziójáról”. Krekó Péter azonban kétli, hogy a miniszterelnök az ilyen politikával jól meg tudná úszni a válságot, és ki tudna kerülni külpolitikai elszigeteltségéből.

„Azt, ahogyan Orbán ma fellép, így lehet összefoglalni: túl keveset tesz – és túl későn” – mondta.