Segítette az ammónia a szövetfestés folyamatát is: a magvakból, levelekből, virágokból, zuzmókból, gyökerekből, kéregből és bogyókból származó természetes színezékek kimosódhatnak a ruhaanyagból, ha nem kezelik egyszerre olyannal is, ami segít a festéknek a szövetbe jutni. Erre tökéletes az ammónia maró hatása miatt. A vizelet annyira fontos volt a 16. századi Anglia textiliparának, hogy a hordókat – egy hordó becslések szerint 1000 ember egész évi vizeletáramának megfelelő mennyiség – az ország egész területéről rendszeresen Yorkshire-be szállították, ahol timsóval keverték össze, ami így még erősebb marószert alkotott, mint a vizelet önmagában.

Kevésbé ártalmatlan használati módja a vizeletnek a puskaporgyártás: a puskaporhoz kis mennyiségben szén és kén kell, egyikhez sem nehéz hozzájutni. A fő összetevőt, a salétromnak is nevezett kálium-nitrátot viszont csak a 20. század elején tudták előállítani nagyobb mennyiségben. Ezt megelőzően a lőporgyártók kihasználták a vizeletben természetesen megtalálható nitrogént, és így gyártottak puskaport.

Folteltávolító tulajdonsága miatt a vizeletet takarításhoz, mosáshoz is gyakran használták. Az ammónia hasznos tisztítószeralap, mivel az enyhén savas szennyeződéseket semlegesíti. Az ókori Rómában a vizeletgyűjtő edények mindennaposak voltak az utcákon – a járókelők ezekbe könnyítettek magukon, és amikor az edények megteltek, az összegyűjtött folyékony aranyat a mosodába vitték, vízzel felhígították, és a piszkos ruhákra öntötték. A dolgozók aztán a vizelettel teli kádban állva taposták a ruhákat.

Arról is gyakran olvasni, hogy az ókori rómaiak fogfehérítésre, szájvízként használták a vizeletet, ennek megerősítésére azonban nincsenek hiteles történelmi források. Catullus római költő egyik versében említi a módszert, mint amit a kelták használtak Spanyolországban, de abból kiindulva, hogy az írásban Egnatiust erősen kifigurázza emiatt, Catullus alatt valószínűleg Rómában nem volt bevett ez a gyakorlat. Pedig – mind Catullus, mind pedig a tudomány alapján – tényleg hatékony módszer a fogfehérítésre, ha valaki vizelettel gargarizál: megint csak az ammónia miatt nagyon hatékonyan távolítja el a lepedéket a fogakról. Persze ettől függetlenül még előfordulhat, hogy volt olyan időszak, amikor Rómában is gyakran fehérítették a fogakat vizelettel, de Catullus idején már biztosan nevetség tárgya volt, aki ilyet művelt.