Magyarország sokkal magasabb inflációs pályán van, mint ami a hivatalosan közölt adatokból kiolvasható. Az idei költségvetés felülteljesítő bevételi oldalát vizsgálva a pénzromlás valódi üteme 20 százalék felett van. Ideje lenne átgondolni és megváltoztatni az infláció mérésének több évtizedes módszertanát?
https://podpad.hu/nyugtaval-dicserd-a-nav-ot-yfrpgj
Összeomlott a jövő évi költségvetés a Népszava szerint, a kormány alábecsülte az inflációt
Erre az évre 8,9, jövőre pedig csak 5,2 százalékos pénzromlással számoltak, de várhatóan mindkét évben több mint tíz százalékkal emelkednek majd az árak.
Már most alapos kiigazításra szorul a megváltozott gazdasági körülmények miatt az alig két hónapja elfogadott jövő évi költségvetés - írja a Népszava. A lap szerint ugyanis
a büdzsében a kormány idénre 8,9, jövőre pedig már csak 5,2 százalékos pénzromlással számolt, ezzel szemben mindkét évben várhatóan 13-14 százalékkal emelkednek majd a fogyasztói árak.
Ilyen mértékű makrogazdasági tervezési hiba pedig a cikk szerint önmagában indokolná a teljes költségvetés módosítását.
Az infláció terven felüli, durva elszállása a kiadási oldalon végez pusztítást, ugyanis azt öt százalékos inflációval tervezték. A Népszava számításai alapján
Az egészségügyre a költségvetési törvény 2669 milliárd forintot szán: ez csak négy százalékos növekedést jelent, vagyis már két hónappal ezelőtt is azzal számolt a kormány, hogy a gyógyításra, megelőzésre szánt kiadások csökkennek.
Az oktatásra szánt közel 2400 milliárd forint kilenc százalékos nominális növekedést jelent. Az öt százalékos inflációval ez még négy százalékos reálértéknövekedést jelentett volna, de 13 százalékos drágulás mellett már négy százalékos reálértékcsökkenést.
Ugyanakkor
A honvédelmi kiadások 1375 milliárd forintra emelkednek, ez nominális 51 százalékos növekedés, amely még 13 százalékos infláció mellett is 38 százalékos reálértéknövekedést jelent.
Szintén jelentősen nő az államadósság-kezelés költsége, itt nominálisan 49 százalékos növekedéssel számoltak, ami a kamatok emelkedése és a forint gyengülése miatt indokolt volt.
Növekednek a szociális kiadások is, ám a részletekből kiderül, hogy ez szinte kizárólag az energiatámogatásoknak köszönhető, ezek nélkül szociális kiadások reálértéke is csökken.
Nyugdíjkiadásokra jövőre közel 4900 milliárdot szán a költségvetés, ami még 13 százalékos inflációval számolva is szerény reál-értéknövekedést jelent.
de csak öt százalékos januári nyugdíjemeléssel kalkulál. A Népszava szerint azonban ennél biztosan magasabb emeléssel indítja az évet a kormány - ennek mértékét saját hatáskörben is megemelheti.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/hirek/osszeomlott-a-jovo-evi-koltsegvetes-a-nepszava-szerint-a-kormany-alabecsulte-az-inflaciot/?utm_source=vizszintes&utm_medium=web
