Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze - tudatta a család.
Haumann Péter méltósággal viselt hosszú betegség után hunyt el szombaton délután.
Haumann Péter Budapesten született 1941. május 17-én. Orvosnak készült, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban egyik tanára felismerte tehetségét és a színi pálya felé irányította.
1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az útja. A Dunántúli Színházak Fesztiválján látta meg Gyurkó László, aki szerződést ajánlott neki az újonnan alakuló 25. Színházban. Ezután rövid ideig játszott a József Attila Színházban, 1973-ban került a Madách Színházhoz, ahol számos jelentős szerepet játszott, és a társulat vezető művésze lett. 1988-ban a Nemzeti Színházhoz, majd az Arizona Színházhoz, egy évre a Radnóti Színházhoz szerződött, 1994-től 2016-ig a Katona József Színház tagja volt.
Egyedi orgánumú, sokoldalú művész, sajátos humorral megformált vígjátéki alakjai mellett drámai erejű alakításaival is emlékezetes sikereket aratott.
Már első jelentős szerepe, a Platón műve alapján készült Szókratész védőbeszéde című monológ országosan ismertté tette: fiatalon is hitelesen személyesítette meg a halálra ítélt, agg filozófust. A darabot évtizedeken át műsorán tartotta, csiszolta, érlelte, sőt hangoskönyv formájában is megjelent.
Emlékezetes alakítása volt az Állítsátok meg Arturo Uit címszerepe, a Sok hűhó semmiért Benedekje, a Hamlet Claudiusa, kiváló volt mint Volpone Ben Jonson darabjában, vagy Albinként az Őrült nők ketrecében.
Több mint háromszáz alkalommal játszotta el Tust, a kivénhedt színházi macska szerepét a Madáchban, a Macskák című musicalben. Rendezéssel is foglalkozott, hat darabot vitt színre.
A Katona József Színházban szerepelt többek között Harpagonként Moliére A fösvényében, Ibsen Hedda Gablerében és a norvég író A vadkacsájában, Shakespeare Macbethjében, Goethe Faustjában, Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk és Borbély Szilárd Az olaszliszkai című darabjában.
Több filmben és számos tévéjátékban is szerepelt, köztük volt a Forró vizet a kopaszra, a Fekete gyémántok, a BÚÉK, a Hajnali háztetők, az Anna filmje, A hídember, a Szabadság, szerelem és a Kalandorok. Felejthetetlen alakításainak egyike a Patás figurája Rideg Sándor Indul a bakterház című regényének filmes feldolgozásában.
Művészi munkásságát 1970-ben és 1972-ben Jászai Mari-díjjal, 1980-ban érdemes művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A Halhatatlanok Társaságának 1997-ben lett tagja, 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2009-ben a Prima Primissima díjat, 2010-ben a nemzet színészévé választották.
Haumann Péter az InfoRádió Aréna című műsorának nyolc éve volt a vendége, a beszélgetést itt megnézheti.
Itt pedig egy egy évvel ezelőtt interjúnk található vele.
Nyitókép: MTI/Haumann Péter családja által közzétett kép
https://infostart.hu/kultura/2022/05/28/meghalt-haumann-peter#
„Mása, ne fütyölj!” – Hét feledhetetlen videó Haumann Péterről
Nyolcvanegy éves korában, hosszú betegség után szombaton elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a nemzet színésze.
Színpadi, tévés és film szerepei mellett a magyar szinkron élvonalába is tartozott, egyik legikonikus szinkronszerepe a Macskafogóhoz köthető: Haumann kölcsönözte ugyanis a folyamatos szerencsétlen balesetekbe keveredett Safraneket. Íme, egy részlet:
Haumann Péter munkásságának alighanem legnagyobb hatású drámai alakítása a Szókratész védőbeszéde, melyet 1970-ben mutatott be az akkor indult 25. Színház. Haumann évtizedekig játszotta az előadást, és hangoskönyv is készült belőle, ebből mutatunk egy részletet.
A kultikus Indul a bakterház egyébként is gyakorlatilag hibátlan, őrületes jelenetekből áll elejétől a végéig, de az, amikor a Patás szerepében Haumann Péterből kitör az alkoholmámoros énekes-táncos produkció, egyértelműen a film egyik csúcspontja.
1979. december 31-én, a Magyar Televízió szilveszteri műsorában mutatták be először Csehov Három nővérének átiratát, amely azóta is a tévés kívánságműsorok kikoptathatatlan kedvence. A paródia Márkus László ötlete volt, és olyan jól sikerült, hogy hosszú évekig nem lehetett színpadra állítani az eredetit – a közönség ugyanis nem bírta volna ki kacagás nélkül. Maguk a színészek is nehezen tudták nem elnevetni a fergeteges jelenetet. Ahogy Haumann Péter Olgaként 4:02-nél felsikkant, az utánozhatatlan.
Hogy komolyan végig tudja-e mondani a szövegét – már amennyire a komolyság egy ilyen szövegnél értelmezhető –, az a következő jelenetben is felmerült eleinte, ám a rutin végül felülkerekedett, és Romhányi József tehén-szerelmeslevelét Haumann a magyar tévétörténet egyik legemlékezetesebb szavalatává emelte.
Ugyan elsősorban prózai színészként ismertük, Haumann Péter énekes produkcióiban is emlékezetes. Azok közé a színészek közé tartozott, akik anélkül is képesek voltak nagy érzelmi hatást kiváltani énekükkel, hogy leáriázták volna a mennyezetet. A Levél Apukához című Horváth Jenő-sanzon szép példája ennek.
És egy kakukktojás: egy fontos riportszereplés. Emblematikus alakítása volt Haumann Péternek a Madách Színház klasszikusában, a Macskákban is, és úgy alakult, hogy Haumann épp a musical ezerötszázadik jubileumi előadásán lépett utoljára színpadra. Az évfordulós előadásra kisfilmmel készült a színház, melyben Haumann Péter nyilatkozik is, és pár percig a színpadon is látható.
https://24.hu/kultura/2022/05/29/haumann-peter-harom-nover-indul-a-bakterhaz-macskafogo-macskak/
