„Egy lator vezető terve Budapest szívében” – ezzel a címmel közölt cikket a budai várral kapcsolatos tervekről Citilab című hírfolyamában.

Megállapította: Orbán Viktor Budapest legtöbb turistát vonzó negyedét kormányzati erőddé akarja átalakítani, és ez nem tetszik a politikai ellenfeleinek. A várnegyed a közép-európai ragyogás klasszikus látványát nyújtja. Most azonban daruk uralják a látképet, kormányzati hivatalokat építenek Orbán Viktornak, Európa legrégebben kormányon lévő – és legmegosztóbb – politikusának, akinek a szövetségesei Putyin és Trump.

A vasárnapi választáson el akarja nyerni negyedik kormányzati mandátumát, és ha sikerrel jár, látni fogja az úgynevezett Nemzeti Hauszmann Terv megvalósulását. Orbán kormánya mintegy félmilliárd dollárnak megfelelő összeget költ az építkezésekre és restaurálásokra, amelyek a várba viszik majd a pénzügyminisztériumot és a védelmi minisztériumot – Orbán jelenlegi hivatalának közelébe, amelyet egy egykori kolostorból alakítottak ki. A projekt Orbán számára módot ad arra, hogy rányomja a bélyegét Magyarország impozáns fővárosára, amely a kommunizmus vége óta az egyetemisták, a nemzetközi konyha, de mégis erős magyar identitással bíró, magabiztos, kozmopolita várossá fejlődött.

A város egyben Orbán ellenfeleinek fellegvára, mert az ellenzék győzhet a főváros minden körzetében, még ha a választást esetleg el is veszíti. A szerzők idézték V. Naszályi Mártát, a kerület ellenzéki polgármesterét, aki szerint az egész projekt csakis a presztízsről szó. A szerzők azt is felidézték, hogy Karácsony Gergely főpolgármester egyik választási ígérete volt, hogy szembeszáll a kormány terveivel, amelyeket úgy indítottak be, hogy nem egyeztettek sem a helyiekkel, sem az önkormányzattal, és az építészeti örökséggel kapcsolatban is aggodalmakat kelt.

Potzner Ferenc, a Várkert Bazár renoválásának vezető tervezője más történetet mesél el, nevezetesen azt, hogy konzultáltak mindenkivel, és a visszajelzéseket figyelembe is vették a projekt kidolgozásában. A kormány szerint helyre akarják állítani a negyed legfényesebb korszakát, a polgármester szerint azonban a nacionalista kormány azt az állapotot akarja újrateremteni, amelyben a negyed 1944 márciusában volt, közvetlenül azt megelőzően, hogy Budapest ostroma az akkori, nácibarát magyar kormány kapitulációjához vezetett.

A kormány illetékes hivatalában ezt az állítást határozottan visszautasítják, szándékos torzításnak minősítik. Orbán a 2010-es hatalomra kerülése óta arra használta a kétharmados többségét, hogy elnyomja az ellenzéket, megváltoztassa az alkotmányt, és mindenre kiterjessze a befolyását az egyetemektől az igazságszolgáltatásig, szoros kapcsolatokat épített ki Moszkvával és Pekinggel, miközben figyelmen kívül hagyta az EU jogállamiság miatti aggodalmait.

A cikk Schneller István volt budapesti főépítészt is idézte, akinek része volt a Hauszmann projektet megelőző tervek kidolgozásában a 2010-es évek elején. Schneller elmondta: akkoriban a terveken bármiféle szakmai vagy nyilvános vita nélkül dolgoztak. Schneller 2014-ben távozott a munkacsoportból, mert úgy látta, hogy a minisztériumok várba költöztetése hatalmas összegbe kerül, és csökkenti a hatóságok funkcionalitását. Schneller szerint „a konstrukció és rekonstrukció ideológiai alapon folyik, posztmodern épületeket terveznek fotók alapján, és ez téves koncepció”. Végül a szerzők szóltak az építkezés költségeiről is, amelyeket Schneller egy 2016-ban adott interjúban egybillió forintra becsült.

Fotó: MTI ARchív