A kormánynak két hónapja van a válaszadásra

Az Európai Bizottság azt kéri a magyar kormánytól, hogy közölje a balatoni projektek finanszírozására fordított uniós forrásokból származó összegeket, és nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.

Megmentenék a lebontástól Balaton-felvidék népszerű kilátóját

A haveroknak juttatott turisztikai támogatásokból nem jutott pénz a szerkezet felújítására.

Közelíti az ezermilliárdot a költségvetés helyett sporttámogatásra fizetett összeg

Az elmúlt tíz év legnagyobb nyertese: Felcsút.

Mit kell tennie a Polgárok Házának a Szerencsejáték Zrt 60 milliójáért?

A Polgárok Háza ügyvezető igazgatója Kubatov Gábor, Fidesz-alelnök és pártigazgató.

A budapesti tőzsdén is tarol a NER

A tőzsdei cégek 42 százaléka állami vagy NER-közeli kezekben van.

Most épp 73 ingatlant becsültet fel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő

Folytatódik az ingatlanok állami védőburokba terelése.

Ráfázhat a Fidesz a trükközésre

László Róbert, a Political Capital választási szakértője már a 2014-es választások után csokorba gyűjtötte, hogy a Fidesz milyen jogszabályokat hozott annak érdekében, hogy a választói akarat deformálásával megerősítse saját hatalmát. Azóta nemhogy javult volna, romlott a helyzet. Más kérdés, hogy az eredményt manipuláló változtatások egy része akár vissza is üthet a mostani kormánypártra.

November közepéig már 25-en fagytak halálra

“Mi itt nem fogunk megfagyni télen.” (Orbán Viktor)

Kedves unokám, Viktor!

“Meglepett, hogy a hétvégi Fidesz-kongresszuson engem is megemlítettél és nagyapáddá fogadtál: (…) mi leginkább Klebelsberg unokái vagyunk. Ha valóban nagyapádként tekintesz rám, akkor én igyekszem jó nagyapád lenni, és tanácsaimmal segíteni téged.”

Lesznek-e “dezertőrök” a Fideszben?

“Az orbáni politika nyilvánvalóan azon dolgozik, hogy semmilyen kibeszélés ne legyen, de nem hiszem, hogy mindenki egyformán tudja hozni azt a szintet, amit Orbán elvár. Mert lehet, hogy Orbán el tudja zárni magát a valóságtól, de egyéni képviselői, a fideszes talpasok benne élnek.”

Benőke nem oltat

“Csak sajnos Benőkével nem csupán egyes kuncsaftok nem értettek egyet. Hanem a tüdeje sem.”

Balaton, Ferihegy, agrártámogatások – ezekről kérdezi levelében az Európai Bizottság a magyar kormányt

Megszerezte a Politico azt a levelet, amelyet az Európai Bizottság küldött Magyarországnak és Lengyelországnak, és amelyről Didier Reynders igazságügyi biztos is beszélt még november eleji budapesti látogatásán. A levél tulajdonképpen a jogállamisági mechanizmus első, informális lépését jelenti a lap szerint, és két hónapja lesz válaszolni a Bizottság felvetéseire a magyar és a lengyel kormánynak.

Ahogy arról már beszámoltunk, az uniós testület a magyar kormánynak a korrupcióval kapcsolatban küldött kérdéseket, míg a lengyel vezetésnél a bírói függetlenségről és az uniós jog tiszteletben tartásáról érdeklődik. A lap hozzájutott a levélhez, amit pénteken küldtek ki a Bizottságból, és Gert-Jan Koopman költségvetésért felelős főigazgató írt alá.

A Bizottság szerint rendszerszintű problémák és az elszámoltathatóság hiánya jellemzi itthon a korrupciós helyzetet, erre példaként hozták fel az uniós csalás elleni hivatal, az OLAF megállapítását, miszerint

2016 és 2020 között „az uniós átlaghoz képest nyolcszor több” pénzügyi ajánlást küldtek ki a regionális fejlesztés és a mezőgazdaság területén Magyarországnak.

Aggasztó a Bizottság szerint az is, hogy az OLAF vizsgálatai miatt az elmúlt években a kormány több „szabálytalan projektet vagy kiadást” is kivont az uniós költségvetésből, és a nemzeti költségvetésből finanszírozta ezeket tovább – ezzel „negatívan hatva a bizottsági ellenőrzések, auditok, és az OLAF-vizsgálatok visszatartó erejére”.

A testület szerint aggályos lehet a miniszterek és államtitkárok kuratóriumi tagsága a hazai egyetemek nagy részét fenntartó „közérdekű alapítványokban” az összeférhetetlenség miatt, hiszen ezek az egyetemek uniós támogatásban is részesülhetnek.

Emellett tizenhat konkrét kérdést is kiküldtek Magyarország kormányának, többek között arról, hogy

• jelezzék a magyar hatóságok, hogy mennyi uniós forrást használtak fel a Balaton térségében projektek finanszírozására;
• jelezzék, ki volt az a tíz természetes személy vagy vállalkozás csoport, amelyek a legnagyobb arányban részesülnek az EU-s agrárpolitika területalapú közvetlen kifizetéseiből Magyarországon;
• és jelezzék, milyen intézkedéseket tettek a budapesti repülőtér részvényeinek esetleges értékesítésével kapcsolatos összeférhetetlenségek megelőzésére és kezelésére.

De megkérdezték még a kormányt az igazságszolgáltatás függetlenségéről, az Országos Bírósági Hivatal elnökének „túlzott hatásköréről”, valamint arról is, hogy jogellenesnek nyilváníthatják a hazai bírák által az Európai Unió Bíróságának címzett kérdéseket. A Bizottság arról írt, hogy

az igazságügyi szakaszban azonosított problémák „befolyásolhatják a bírósági eljárások hatékonyságát és pártatlanságát az uniós források szabálytalan felhasználásáról szóló ügyekben, és ez komoly kockázatot jelenthet az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmére”.

Ugyanezt állapította meg Lengyelország esetében is az Európai Bizottság: Varsónak küldött levelében aggodalmát fejezte ki a bírói függetlenség és az ügyészi pártatlanság hiánya, valamint a lengyel alkotmánybíróság októberi ítélete miatt. Ahogy arról korábban írtunk, a varsói alkotmánybírók októberi ítélete kétségbe vonta az Európai Bíróság joghatóságát, a közösségi jog elsőbbségét és az uniós alapszerződések alkotmányosságát – emiatt vészjóslóbb forgatókönyvek szerint az egész EU jogi alapjai rendülhetnek meg.

https://telex.hu/kulfold/2021/11/21/europai-bizottsag-magyarorszag-lengyelorszag-jogallamisagi-mechanizmus-korrupcio