A kormány pár nappal ezelőtt egy kormányrendelet-módosítással megszüntette a névtelen adományozás lehetőségét a civil szervezetek számára, majd - a döntés átgondoltságát mutatva - egy Facebook-posztban jelentették be, hogy csak az 500 ezer forint feletti összegekre vonatkozik majd a bevallási kötelezettség. A Pulzus kutató - lapunk megbízásából készített - felmérése szerint az adományozó magyarok egy jelentős része látja, hogy mi a kormány célja a döntéssel, a legtöbben pedig eddig is névvel adományoztak.

Nehéz volt máshogy értelmezni a kormány július 1-től hatályos döntését a névtelen adományozás megszüntetéséről, mint hogy elbizonytalanítsa azokat, akik eddig a kormánnyal kritikus civil szervezetek támogatták, de tartottak a véleményük felvállalásának következményeitől.

A szabály úgy szól, hogy az egyesületeknek és alapítványoknak ezentúl fel kell tüntetniük, hogy kitől mennyi pénzt kaptak, az adatokat pedig a kormánynak kell elküldeni, minden évben mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetekben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek neveit kell feltüntetni.

Két nappal a hatálybalépés után Orbán Balázs, a miniszterelnökség államtitkára egy Facebook-posztban pontosított és azt írta, hogy csak az 500 ezer forint feletti adományokra vonatkozik az új szabály.

A kormány lépése azért is érdekes, mert nem először próbálják megnehezíteni a civilek helyzetét, 2017-ben elfogadott civiltörvény értelmében azok a szervezetek, amelyek egy év alatt 7,2 millió forintnál több pénzt kapnak külföldről, viselniük kellett a „külföldről támogatott szervezet” címkét, illetve név szerint be kellett számolniuk, hogy kik a külföldi támogatóik. Az Európai Bíróság végül úgy ítélte, hogy a civiltörvény összeférhetetlen az uniós joggal, így a kormány kénytelen volt azt visszavonni idén májusban.

A 32 civil szervezetet tömörítő Civilizáció csoport szerint a mostani rendelet is szembemegy a magyar és az uniós joggal és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától.

A Telexnek Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója is azt mondta, hogy ez fékezőleg fog hatni az adományozási kedvre. Azzal kapcsolatban, hogy például a kormánnyal jó viszonyt ápoló, és kormányzati forrásokhoz könnyebben hozzáférő civil szervezetek számára kényelmetlen lehet-e, hogy fel kell fedniük az adományozókat, Ligeti azt válaszolta, hogy nem valószínű, hogy ez számukra nehézséget jelenthet, hiszen amúgy sem szorulnak rá olyan mértékben a magánszemélyek vagy cégek adományaira.

Az emberek átlátnak a szitán

A Pulzus Kutató, lapunk megbízásából készített reprezentatív kutatása szerint az emberek 13 százaléka rendszeresen adományoz, 39 százalékuk pedig alkalmanként, ez összesen 52 százalék. Az adományozóknak mindössze 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem gondolja: a kormány visszaélne azokkal az adatokkal, amelyeket a civilektől az új szabályok nyomán megszerez, ezzel szemben 37 százalék véli, hogy ez visszaélésre ad lehetőséget és lehet, hogy emiatt változtat is adományozási szokásain.

Az emberek 41 százaléka eddig is névvel adományozott, így a kormány döntése nem érinti, hogy kinek, mennyit adnak.

A válaszadók 7 százaléka mondta, hogy többet fog adományozni ezek után, amit lehet úgy is értelmezni, hogy így kívánnak segíteni a nehéz helyzetbe jutott civileken.

Érdekes, hogy ez a törvénymódosítás a 60 felettieket mozgatta meg leginkább, az ő körükben 11 százalék fog többet adakozni és csak 9 százalékuk szerint nem fog visszaélni a kormány az adatokkal. A fiatalabb generációk jobban bíznak a kormányban ebben a tekintetben: a 18-39 éveseknek például 21 százaléka mondta, hogy nem tart a szabályozástól.

Ugyanakkor éppen a fiatalok 45 százaléka tart a visszaélésektől, míg a 60 év felettiek 48 százaléka eddig is névvel adományozott, így nem aggódik.

A névvel adományozók Budapesten és a kistelepülésen élnek a legnagyobb számban, közel felük nem változtat adományozási gyakorlatán, a megyeszékhelyi és kisebb városi adományozók jobban tartanak a visszaélésektől.

A kutatásból az derül ki, hogy a névtelen adományozás megszüntetésének kérdése nem okoz törésvonalat iskolai végzettség tekintetében. Egyedül a középfokú végzettségűek emelkednek ki látványosan azok közül, akik nem tartanak a kormányzati visszaélésektől.