Kis János a magyar állam felszámolásáról, Orbán uniós politikájáról és az ellenzék esélyeiről
Orbán Viktor a múlt héten az Európai Unióban megnyert egy csatát, de olyan háborúba kezdett, amelyet csak elveszíteni lehet. A járványhelyzet katasztrofális, illetve az emiatti gazdasági válság rossz kezelése növeli az ellenzék 2022-es esélyeit – de a sikerért még sokat kell dolgoznia.
Magyar Narancs: A járványhelyzet kezelésének értékelése jól jellemzi a hazai viszonyokat: mintha nem ugyanabban a valóságban élnénk. Folyamatos diadaljelentések az egészségügy teherbíró képességéről, a nagyszerű felkészültségről, a csillogó szemű önkéntes orvostanhallgatókról az egyik oldalon, a védekezésben dolgozó orvosok, ápolók, egyetemisták és betegek kétségbeesett beszámolói a drámai helyzetről, a mindent eluraló káoszról a másik oldalon. Meddig tartható ez fenn?
Kis János: Egyedül december első hetében ezernél több ember halt meg. Ezernél több ember, akik élhetnének, ha nincs a járvány: ez fájdalmas és megrendítő. És ki tudja, közülük hányan élhették volna túl a betegséget, ha a magyar egészségügy nem lenne szétrohasztva, az állam pedig üzemszerűen működne. Mi a nemzeti tragédia, ha ez nem az? Ne kerteljünk: ez a tragédia személy szerint Orbán Viktor lelkén szárad.
MN: Miért gondolja ezt?
KJ: Mindenfelől azt hallani, hogy Magyarországon veszélyben van a jogállam. Holott a kérdés már rég nem az, hogy jogállam-e a magyar állam, hanem az, hogy állam-e egyáltalán. Persze, ellát funkciókat, amelyeket államok szoktak végezni: adót hajt be, szabályokat alkot, kényszert alkalmaz és így tovább. De ilyesfajta feladatokat a feudális fejedelemségek is teljesítettek; ettől még nem voltak államok. Az államok az abszolutizmus korában jöttek létre, amikor a személyi függőségek láncolatát felváltotta a hivatali tisztségek személytelen hierarchiája, a közhatalom elvált a privát hatalomtól, a közpénzek elváltak a magánpénzektől. Az Orbán-rezsim véget vetett ennek a szétválasztásnak. Az intézményi struktúrák személyi függőségeknek rendelődnek alá, szemérmetlenül zajlik a közpénzek átszivattyúzása Orbán érdekkörébe, hogy az így létrehozott magánvagyonok azután megjelenjenek a politika legkülönbözőbb területein. Minden vezető állami tisztségviselő Orbán Viktor vazallusa.
A rendszerváltás ritkán nyilatkozó kulcsszereplője, Kis János mondta el véleményét a Magyar Narancs már online is olvasható ünnepi számában megjelent interjúban. A filozófus elemezte Orbán Viktor politikáját, az ellenzék esélyeit és a magyar állam felszámolásának következményeit. Szó esik még a katasztrofális járványhelyzetről, és a gazdasági válságkezelésről is.
„Egyedül december első hetében ezernél több ember halt meg. Ezernél több ember, akik élhetnének, ha nincs a járvány: ez fájdalmas és megrendítő” – hívja fel a figyelmet az interjú elején Kis János. A helyzet ennél sokkal jobb lehetne, ha a magyar egészségügy nem lenne szétrohasztva, az állam pedig üzemszerűen működne.
A filozófus szerint azonban ma az állam nem működik megfelelően Magyarországon. Ma már nem is az a kérdés, hogy jogállam vagyunk-e még, hanem az: létezik-e még egyáltalán állam Magyarországon? Persze, tény: az állam behajt adókat, szabályoz, büntet, de ezt egy feudális állam is megteszi. Kis szerint ma minden vezető állami tisztviselő Orbán Viktor vazallusa. A személyi függőségek rendszerében csak az számít valakinek, aki a Vezér udvartartásához tartozik.
Mindez csak addig tart, amíg a Vezér le nem veszi valakiről a kezét. Ha ez megtörténik, akkor az illető üldözött vad lesz. Itt tart ma az államiság Magyarországon. Illetve jellemző módon, Orbán ellenzékből megbuktatta az egészségügyi reformot, mondván: „az egészség nem üzlet”, kormányon pedig engedte az orvosokat külföldre menekülni, leépítette a tisztiorvosi hálózatot. Maradt nekünk Müller Cecília, plusz a megalomán terv, hogy „hazánk lélegeztetőgép nagyhatalom”. Mindezek Orbán önkényuralmi rendszerének termékei.
Az interjúban szó esik a gazdaságról, illetve a vétóháborúról. Kis János szerint Orbán Viktor elszigeteltebbé vált, mint valaha volt. Nemcsak a politikusokat, de az unió nyugat-európai polgárait is egyre jobban zavarja Orbán és haveri köre. Emiatt a jogállami mechanizmust a lehető leggyorsabban be fogják élesíteni.
Kis János a Magyar Narancsnak adott interjúban felhívja a figyelmet arra is, hogy az ellenzék listán ma könnyebben nyerhet, de az egyéni körzetekben nehéz lesz a Fideszt legyőzni. Ha azonban az előválasztást sikeresen lebonyolítják, amivel kitörhetnek a kommunikációs karanténből, akkor az egyéni közös jelöltek is lendületet szerezhetnek. Olyan miniszterelnök-jelöltre van azonban szükség, aki nemcsak az ellenzék körében népszerű, s esetleg meg is nyerik az előválasztást, hanem Orbán Viktorral szemben is esélyes.
A filozófus ilyennek tartja Karácsony Gergelyt, de Dobrev Klárát kevéssé, hisz aligha alkalmas arra, hogy bizonytalan szavazók tömegeit megnyerje. A Gyurcsány-Dobrev házaspár ellenében a kiábrándult Fidesz szavazók könnyen mozgósíthatóak – nyilatkozza Kis János filozófus a Magyar Narancsban.
Lantos Gabriella
A halálos káosz
Így kezeli félre Orbán a járványt
A megbetegedések és a halálozások száma is magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.
Bűnösen felelőtlen járványkezelésnek" nevezi a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában megjelent írásában Lantos Gabriella egészségügyi menedzser az Orbán Viktor vezette magyar kormány intézkedéseit, Magyarországot pedig elrettentő példaként említi. Rövid részlet az egyebek mellett a tesztelés és a kontaktkutatás módszerét bíráló, az oltási tervet hiányoló publicisztikából.
Magyarország nem járványügyi intézkedésekkel, hanem nemzeti konzultációkkal, az adatok titkosításával, az egész országot demensnek néző Müller Cecíliával és egyéb manipulációs technikákkal küzd a pandémia ellen. Orbán úgy érzi, amíg a valódi folyamatokat senki sem ismeri, addig ő a helyzet ura. Még mindig nem látta be, hogy egy nála is kegyetlenebb kórokozóval van dolga. A koronavírus veszélyes betegség, elkerülhetetlenül lesznek áldozatok. Ám nem mindegy, mennyi embert veszítünk el feleslegesen.
Itt a második hullámban szabadjára engedték a járványt. December 14-én Magyarországon a halálos áldozatok száma 7130 volt, Szlovákiában 1205: lakosságarányosan ez utóbbi 2125 áldozat lenne.
Ha a kormány a járvány kiengedése helyett a szlovák úton járt volna, nem halt volna meg feleslegesen az idén 5005 ember. Orbán pszichopatákra jellemző hideg fejjel, előre megfontolt szándékkal lemondott erről az 5 ezer emberről,
akiket Kőmíves Kelemennéként beépített a NER falába. Ez megbocsáthatatlan bűn. A gazdasági visszaesés elkerülése érdekében addig várt a második hullám hűtésével, amíg az egészségügy a teljesítőképessége határára ért. A bűnösen felelőtlen járványkezelésnek Magyarország az egyik legelrettentőbb példája.
Szlovákiában 567 napi új fertőzöttnél rendelték el a korlátozásokat, itt november közepén, 4500 esetnél. Utána rögtön furcsák lettek a számok. Ausztriában a korlátozások után egy hónap telt el az új esetszámok stagnálásáig.
Itt az új esetszámok már a korlátozások életbelépése előtt stagnálni kezdtek.
Arra pedig végképp nincs semmilyen járványtani vagy más orvosszakmai magyarázat, hogy a halálozás is azonnal stagnálni kezdett, bár a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma még emelkedőben volt.
A korlátozások előtt 470 lélegeztetettből, két hét múlva pedig 650-ből halt meg 100 ember. Erre a magyar csodára két magyarázat lehet. Vagy egy új, addig ismeretlen sikeres terápiát vezettek be a kórházak. Vagy már annak a számnak sem lehet hinni, hogy hányan haltak meg. Először ez a fertőzöttek száma kapcsán derült ki, két hónap után a halálozási számokat is egyre kevesebben értették és hitték el.
A halálos káosz november végén tovább fokozódott, és ismét jelentősen módosulni kezdtek a trendek. Már harmadik hete azt látjuk: a fertőzöttek száma néha egyik napról a másikra megduplázódik vagy megfeleződik – ám a kórházba kerültek és a lélegeztetőgépen lévők száma nagyjából állandó. Mintha ezek közt nem lenne kapcsolat! Pedig van.
E rövid ajánlónk egy remek írás kivonata. Az eredeti cikk teljes mélységében, szélességében és magasságában a Magyar Narancs fenomenális karácsonyi dupla számában olvasható - amely előfizetés ellenében immár digitálisan is elérhető! Vásárolja meg az újságosnál, a közértben, a benzinkúton - vagy szerezze meg most rögtön!
https://magyarnarancs.hu/publicisztika/igy-kezelte-felre-orban-a-jarvanyt-halalos-kovetkezmenyek-234549
A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.
A Covid-19 szorítása egy év után sem enged. A legtöbb kontinens és ország a második hullámnál tart, néhol, mint Japánban vagy Szerbiában, már a harmadik kezd kirajzolódni. Magyarországon karácsony előtt egy héttel a második hullám közepe felé tartunk: mind a megbetegedések, mind a halálozások száma magas, és 4–5 héttel a korlátozások bevezetése után még mindig nő.
Érdemes összehasonlítani Orbán teljesítményét a szlovák és az osztrák járványkezeléssel. Szlovákiában az 1 millió főre vetített Covid-halottak száma 205 fő; Ausztriában 475, Magyarországon 686.
A hazai járványkezelés eredménytelensége kristálytisztán megmutatja, mire – milyen kevésre – képes a túlcentralizált, militáris logika alapján szervezett, kizárólag a kiválasztottak érdekeit szolgáló kormányzás. A számok nem hazudnak: az illiberalizmusnak nem csak szimbolikusan, de tényszerűen is halálosak a következményei.
A szlovák modell: politikától független, szakértői járványkezelés
Esztergomot Párkánytól nemcsak a Duna, hanem egy világ választja el. A szlovákok a pandémia legfontosabb mutatója szerint háromszor sikeresebben védekeznek, mint az Orbán-kormány. Szlovákia járványkezelése példamutató, Európában a skandinávok és baltiak után náluk haltak meg a legkevesebben. A szlovákok elfogadták azt a járványtani egyszeregyet, hogy a gyorsaság fontosabb, mint az intézkedések ereje vagy társadalmi elfogadottsága. Akkor kell a leghatározottabban lépni, amikor a hétköznapi emberek számára ez még teljesen indokolatlannak tűnik, így politikailag rendkívül kockázatos. Mégsem késlekedtek. Az első hullámban – az észak-olaszországi katasztrófa láttán – ők vezették be a leggyorsabban a korlátozásokat, akkor, amikor mindössze 16 fertőzöttet tartottak nyilván az országban. Ekkorra ugyanis Peter Pellegrini kormányfő pártja, a Smer már elvesztette a választásokat, így nem kötötték politikai szempontok. Szigorú, népszerűtlen intézkedéseket vezetett be. Ezeket és az adatok transzparenciáját az utódja, Igor Matovič is megtartotta. Meg is lett az eredménye: májusban már feloldhatták a korlátozásokat.
Ám a szlovák nyaralók is visszahurcolták a Balkánról a fertőzést. A miniszterelnök augusztusban beismerte: „győzött a vakmerőség, a könnyelműség és az egoizmus”. És megint elsőnek léptek. Október 1-jén, napi 567 új fertőzöttnél elrendelték a vészhelyzet bevezetését. Aztán a hó végén országos, teljes körű tesztelést indítottak, először Európában. A két hét alatt letesztelt 3,6 millió állampolgár 1 százaléka bizonyult pozitívnak. Egy angol kutatóközpont szerint ez a tömeges tesztelés és a fertőzöttek ezt követő elkülönítése 60 százalékkal csökkentette a fertőzöttség szintjét, és annyit ért, mint 4–5 hét kijárási tilalom. December 12-én az 5,5 milliós Szlovákiában 38-an haltak meg koronavírusban. Ezt azonban még mindig túl soknak tartják, ezért újabb szigorításokat vezetnek be. Aznap Magyarországon 162-en hunytak el. Ez lakosságarányosan több mint kétszer annyi halott.
